Fehér ház

Így nyerte meg az elnökválasztást Donald Trump

Térképen mutatjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét.

Kiderült, kivel találkozik búcsúkörútján Joe Biden

Joe Biden leköszönő amerikai elnök egy perui csúcstalálkozón külön tárgyal Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. Az egyeztetés fő témája Észak-Korea növekvő katonai fenyegetése, valamint részvétele az orosz–ukrán konfliktusban. A három ország vezetői között 2023-ban kezdődött egyeztetés Camp Davidben, ami folytatódik az új elnökök esetében is.

Joe Biden amerikai elnök pénteken megbeszélést folytat Jun Szogjol dél-koreai elnökkel és Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, melyen elemzik Észak-Korea és Oroszország fokozódó katonai partnerségét, valamint Phenjan ballisztikusrakéta-kísérleteit − írta meg az AP News.

Az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés perui csúcstalálkozójának mentén történik ez az egyeztetés, miközben észak-koreai katonákat vezényeltek az oroszországi Kurszki térségbe, ahol Ukrajna támadást indított Oroszország ellen.

Kim Dzsongun pedig több rakétakísérletet is végrehajtott, valamint bejelentette, hogy az amerikai választások előtt előrelépés történt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésében. A Fehér Ház tisztviselői aggódnak, hogy Phenjan további provokatív lépésekre készül.

Nem hiszem, hogy nyugodt időszakra számíthatunk a KNDK-val szemben

− közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója. Egy hetedik nukleáris kísérlet továbbra is várható, ezért éberen figyelik Észak-Korea terveit.

A „vakcinaellenes” Robert F. Kennedy jr. lesz Donald Trump egészségügyi minisztere

Robert F. Kennedy jr.-t jelöli az Egyesült Államok következő egészségügyi miniszterévé Donald Trump csütörtökön. A leendő elnök a közösségi médiában hozta nyilvánosságra döntését.

Az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumát (Department of Health and Human Services) a korábban demokratákhoz tartozó, majd független elnökjelölt Robert F. Kennedy vezetheti – erről számolt be közösségi oldalán Donald Trump megválasztott amerikai elnök.

Az amerikaiakat túlságosan régóta sújtja az élelmiszeripar egésze, valamint a gyógyszervállalatok, amelyek a közegészségügyet illetően megtévesztésben, félretájékoztatásban és hamis információk terjesztésében részesek

– fogalmazott Donald Trump.

A kijelölt egészségügyi miniszter korábban többször nyilatkozott arról, hogyha lehetőséget kap rá, akkor jelentősen átalakítja az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalát, valamint az élelmiszer-biztonság növelését, a gyógyszerek engedélyezésének szigorítását ígérte.

A korábban környezetvédelmi jogászként dolgozó kijelölt minisztert az amerikai média „vakcinaellenesként” jellemzi, aki a koronavírus-járvány idején többször hangoztatta fenntartásait az oltások kötelezővé tételével, valamint a Covid-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel szemben.

Egy francia férfinek 85 millió oka van Donald Trump győzelmét ünnepelni

85 millió dollárt nyert egy francia férfi azzal, hogy nagy összegben fogadott Donald Trump győzelmére az amerikai választások során. A fogadóiroda összesen 450 millió dollárt fizetett ki a nyerteseknek. Kamala Harris győzelmére 28 ezren fogadtak, míg Donald Trumpéra 40 ezren.

Egy internetes fogadóirodánál Trump győzelmére megjátszott nagy összegű fogadással 85 millió dollárt (32,7 milliárd forint) nyert egy francia állampolgár a november 5-i amerikai elnökválasztáson – közölte az esélyelemzéssel foglalkozó, blokkláncüzletágra szakosodott amerikai Chainanalysis cég – közölte az MTI.

A múlt hónapban a Polymarket kriptopénzalapú fogadóiroda arról számolt be, hogy egy francia ügyfél nagy összegben játszotta meg Trump választási győzelmét. A Wall Street Journal beszámolója szerint egy, korábban tőzsdei kereskedőként dolgozó francia állampolgárról van szó, aki Theóként adta meg a nevét.

A Chainanalysis tájékoztatása szerint összesen 11 hasonló paraméterekkel rendelkező Polymarket-számlát azonosítottak be, amelyeken egyszerre tették meg a tétet, és egyszerre hívták le a nyereményt.

A számlák tulajdonosa összesen 70 millió dollárt játszott meg, amit a választási eredmény kihirdetése után vissza is kapott – a fogadáson nyert 85 millió dollárral együtt.

A Polymarket online fogadóirodánál kizárólag kriptovalutában lehet megjátszani a téteket. Más fogadási platformokhoz hasonlóan a Polymarketen is Trump volt a választási fogadások nagy favoritja, bár a közvéleménykutatások szerint fej-fej mellett haladt demokrata riválisával, Kamala Harris alelnökkel.

Reuters: Donald Trumpék megkezdték a tisztogatást a Pentagonban

Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke és átmeneti csapata a kabinet mellett megkezdte a tisztogatást a Pentagonban is – írja a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a kirúgandó katonatisztek listájára akár a vezérkari főnökök is felkerülhetnek, ami eddig nem látott átrendeződést jelentene a Pentagonban.

A Reuters azonban azt is elismeri a cikkében, hogy korai lenne megmondani, hogy pontosan kiktől szabadulnának meg Trumpék, de ahogy az új kormány alakul, valószínűleg úgy változik majd a névsor is. Hozzáteszik, hogy néhány forrás szerint a kirúgások megvalósíthatatlanok, vagyis nem lehet tömegesen eltávolítani csúcsvezetőket a Pentagonból.

Kiderült, hogy tényleg kapott-e fizetséget Oprah Kamala Harristől

Az amerikai elnökválasztás kampányának alkalmával Oprah Winfrey műsorvezető-üzletasszony a demokrata jelölt, Kamala Harris mellett állt ki, és őt támogatta a republikánus Donald Trumppal szemben. Egyes hírek szerint Oprah egymillió dollárt kapott azért, hogy támogassa a jelenlegi alelnököt, most ezzel a pletykával kapcsolatban szólalt meg a műsorvezető és a produkciós cége is.

Oprah Winfrey soha nem kapott „személyes díjat” Kamala Harris elnökválasztási kampányától – állítja a műsorvezető produkciós ügynöksége, a Harpo Productions. A nyilatkozat cáfolja azt a pletykát, miszerint Winfrey 1 millió dollárt kapott a kampánytól, hogy álljon a demokrata elnökjelölt mellé – közölte a Variety.

A kampány fizette az Együtt Amerikáért című, élőben közvetített esemény gyártási költségeit, amire szeptember 19-én került sor a Michigan állambeli Detroit külvárosában. Oprah Winfrey-nek a kampány során soha nem fizettek személyes díjat, és a Harpótól sem kapott semmilyen juttatást

– osztotta meg a Harpo szóvivője a közleményben.

A Washington Examiner november 8-án, három nappal az elnökválasztás után közzétett riportjában a történet a Harris-kampányon belüli pénzügyi döntéshozatalt igyekezett megvilágítani, amely rövid három hónap leforgása alatt 1 milliárd dollárt gyűjtött össze, és messze túlszárnyalta Trump kampányát.

Újabb csapást mértek a republikánusok a demokratákra az Egyesült Államokban

Tarolt a republikánus párt, az elnöki pozíció és a szenátus mellett a képviselőházban is többséget szereztek. Utóbbiban Mike Johnson maradhat a házelnök, aki szűk előnnyel irányíthatja az alsóházat. Az elmúlt napokban Donald Trump sorra jelöli ki leendő kormányának tagjait, az illegális bevándorlás megállításáért felelő pozíciótól kezdve az ENSZ-nagyköveten át a CIA első emberéig.

A republikánusok megszerezték a többséget az amerikai képviselőházban, ezzel minden platformon széles körű hatalmat biztosítanak Donald Trumpnak programja megvalósításához. Az AP szerdán közölte, hogy a megválasztott elnök pártja az arizonai sikert követően legalább 218 helyet szerzett a 435 fős képviselőházban.

Ezzel a republikánusok határozhatják meg a kormányfinanszírozást, az adósságplafont és a külföldnek biztosított támogatásokat, így a demokraták nem reménykedhetnek abban, hogy a képviselőházban gátat tudnak szabni Donald Trump elképzeléseinek.

A republikánusok az elnöki szék mellett szűk többséget szereztek a szenátusban is, és már jelezték, hogy maximálisan kihasználják januártól lehetőségeiket.

Az emberekért kell tennünk, és tenni is fogunk

− nyilatkozta a múlt héten a republikánus házelnök, Mike Johnson a Fox Newsnak.

A képviselőházból már három republikánus képviselőt választott ki leendő kormányába, ugyanis korábban Elise Stefanikot az ENSZ-nagyköveti, Michael Waltzot pedig a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra. Emellett szerdán a megválasztott elnök közölte, hogy Matt Gaetzet jelöli igazságügy-miniszternek.

A szűk többség ellenére Johnson úgy véli, hogy Donald Trump választása nem befolyásolja a republikánusok képviselőházi előnyét. Ennek ellenére már 2023 januárjában is több körre volt szükség, hogy a korábbi házelnököt, Kevin McCarthyt megválasszák, mert többen nem támogatták. Októberben azonban leváltották, miután a demokraták nyolc republikánus képviselővel együtt megszavazták, hogy eltávolítsák pozíciójából.

Ekkor lett házelnök Mike Johnson, akit szintén megpróbáltak májusban leváltani, de ez a javaslat nem ment akkor át a képviselőházon. A viták ellenére szerdán Mike Johnson ismét zöld utat kapott egy következő ciklusra a képviselőházban, ráadásul Donald Trump is jelezte támogatását.

Donald Trump megmenekülhet, a bíróság elhalasztotta a döntést

A megválasztott amerikai elnök ellen négy büntetőeljárás is folyamatban van, ezek közül mindössze egyben született elmarasztaló ítélet, de ott sem döntötték még el, pontosan milyen büntetést kapjon Donald Trump. A többiben azonban halogató taktikát folytat, ami eddig bevált, hiszen miután leteszi hivatali esküjét, gyakorlatilag nem lehet elítélni. Kedden a bíróság elhalasztotta a kenőpénzzel kapcsolatos ügyben való döntést.

Kedden a bíróság elhalasztotta a Donald Trump megválasztott amerikai elnök ügyében hozott döntést. Juan M. Merchan bíró november 19-ére odázta el az eljárás lezárását, ugyanis várja az ügyészség állásfoglalását arról, mi a teendő a republikánus jelölt választási győzelmét követően − írta meg az AP News.

Trump ügyvédei és az ügyészség az elmúlt napokban állapodott meg az egyhetes halasztásról, melyet e-mailben juttattak el a bíróságnak. Utóbbi érdekkülönbségre, míg előbbiek a választási győzelemre hivatkoztak. A megválasztott elnök kampányának szóvivője üdvözölte a halasztást, majd közölte, hogy a megválasztott elnök győzelme „teljesen egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak azonnali véget akarnak az ügynek”.

Egykori ellenfele lehet Donald Trump külügyminisztere

A megválasztott amerikai elnök folytatja leendő kormánya tagjainak kijelölését. Korábbi ellenfele, Marco Rubio lehet a külügyminiszter, de még tartanak az egyeztetések. Kristi Noem a belbiztonságért, míg Michael Waltz a nemzetbiztonságért felelős posztot kaphatja. Sajtóértesülések szerint a megválasztott elnök Doug Burgumot nevezheti ki energiaügyi miniszterré.

Két floridai képviselő van versenyben a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump leendő kormányának külügyminiszteri posztjáért. Marco Rubio lehet az egyik fő jelölt, azonban még nem erősítették meg a hírt. Michael Waltz pedig az új kormány nemzetbiztonsági tanácsadója lehet − írta meg a CBS értesülései alapján a BBC.

A CBS szerint Kristi Noem dél-dakotai kormányzó szintén jelentős szerepet kaphat januártól, és a belbiztonságért felelhet. Donald Trump megválasztása óta sorra nevezi meg jelöltjeit a különböző kormányzati pozíciókra. Emellett a republikánusok átvehetik a szenátus vezetését, de a képviselőházban is előnybe kerültek.

Az egyes pozíciók kiosztásához, így a külügyminiszterihez is a szenátorok jóváhagyása szükséges, de a nemzetbiztonsági tanácsadót az elnök jelöli ki. A mostani jelöltek előtt a megválasztott elnök már kinevezte Susie Wilest kabinetfőnökévé, Tom Homan a bevándorláspolitikáért lesz felelős, míg Elise Stefanik New York-i képviselőnő lehet az Egyesült Államok következő ENSZ-nagykövete.

Egykori ellenfelét jelölheti Trump külügyminiszternek

Marco Rubio tapasztalatai alapján nagy eséllyel lehet az Egyesült Államok következő külügyminisztere. Jelenleg azonban egyeztetések folynak arról, hogy ki tölti be a posztot. A floridai szenátor a hírszerzési bizottság alelnöke, valamint tagja a külügyi bizottságnak. A képviselő ismert keményvonalasságáról, mind Iránnal, mind Kínával szemben kritikus álláspontot képvisel. Ugyan Ukrajnát támogatja, de korábban közölte, hogy az orosz–ukrán háborút le kell zárni.

2016-ban Marco Rubio még Donald Trump ellenfele volt a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyben. Több kérdésben sem értettek egyet akkor, különösen a migrációban, ezért személyeskedésekbe is fordult akkor vitájuk. A konfliktus ellenére a szenátor végül támogatta Trumpot, és mellette kampányolt a 2024-es választások előtt. Szó volt róla, hogy esetleg ő legyen az alelnökjelölt, de végül J. D. Vance kapta a pozíciót.

Tényleg koncként fogja odadobni Trump Ukrajnát az oroszoknak?

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban fogja megváltoztatni az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseit, ezzel párhuzamosan radikális változásokat is ígér a világ fő válsággócaiban.

Kampányában Donald Trump gyakran konkrét részletek nélkül utalt arra a külpolitikai irányvonalra, amelyet követni akar, és amelynek fő sarokkövei a be nem avatkozás és a kereskedelmi protekcionizmus elvein alapulnak. A volt elnök ismételt győzelme a leghangsúlyosabb törésvonalat mutatja Washington valószínű külpolitikai megközelítésében.

Donald Trump bejelentette, ki felel majd az illegális migráció megállításáért

A megválasztott amerikai elnök vasárnap közösségi oldalán jelentette be, ki lesz felelős az illegális bevándorlásért. Tom Homan már az első Trump-kormányban is dolgozott, mielőtt 2018-ban lemondott posztjáról. A Bevándorlási és Vámhivatal egykori igazgatója szigorú migránspolitikájáról ismert.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap este bejelentette, hogy Tom Homan, aki előző kormányában a Bevándorlási és Vámhivatal megbízott igazgatója volt, az ország határaiért felel majd.

Örömmel jelentem be, hogy az ICE korábbi igazgatója és a határellenőrzés megrögzött támogatója, Tom Homan csatlakozik a Trump-kormányzathoz, és a nemzetünk határaiért (»A határcár«) fog felelni, beleértve, de nem kizárólagosan, a déli határt, az északi határt, a tengeri és a légi közlekedés biztonságát

− közölte Donald Trump Truth Social-oldalán.

A megválasztott elnök hozzátette, hogy „senki sem képes jobban felügyelni és ellenőrizni a határainkat”, és hogy Homan „lesz a felelős az illegális migránsok kitoloncolásáért vissza a származási országukba”.

A CNN már vasárnap beszámolt róla, hogy Trump várhatóan Homant bízza meg a szerepkör betöltésével. A bevándorlás a megválasztott amerikai elnök választási kampányának kulcskérdése volt, és már akkor azt ígérte, hogy több millió migránst deportál majd.

Tom Homan CBS-nek adott interjújában azzal érvelt, hogy „a családokat együtt lehet deportálni”, amikor Donald Trump ígéretéről kérdezték, hogy hivatalba lépése után azonnal tömeges deportálásokat hajt végre. Egy célzott erőfeszítés lenne szerinte, bár a pontos tervekről nem tudott beszámolni.

Nem fogunk koncentrációs táborokat építeni. […] Ez nevetséges.

− közölte Homan a CBS-nek.

Donald Trump már júliusban felkérte a Bevándorlási és Vámhivatal igazgatóját, hogy mondjon beszédet a republikánus nemzeti konvención. Már akkor kijelentette, hogy az illegális migránsok „kezdjenek el csomagolni”, illetve az első Trump-kormányban is aktívan felszólalt ebben az ügyben. Sajtótájékoztatókon rendszeresen hangsúlyozta, hogy a papírok nélküli bevándorlóknak „félnie kell”.

Trump a megválasztásával megszerezte a Monopoly ingyen szabadulhatsz kártyáját is

Donald Trump megválasztott elnököt a kampány során republikánus kihívói, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelölt is azzal vádolta meg, hogy csak azért indult az elnökválasztáson, hogy megússza a lehetséges börtönbüntetését az ellene indított büntetőjogi ügyekben. Ha valóban, ha nem emiatt indult Trump az elnökségért, egy biztos: megválasztott elnökként az ellene indított büntetőjogi eljárásoknak lényegében vége.

Miután Donald Trump 2021. január 20-án elhagyta a Fehér Házat, csak idő kérdése volt, hogy mikor fognak ellene vádat emelni, amiért a 2020-as elnökválasztás eredményét megpróbálta megváltoztatni, ami végül január 6-án a Capitolium ostromával végződött.

Az egykori elnökkel szemben emiatt hivatali idejének lejárta előtt egy héttel elindították a második impeachment eljárást, ami ugyan a felmentésével ért véget, de Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője az erről való szavazás előtt a szenátus pódiumán arról beszélt, Trumpnak viselnie kell a jogi és politikai felelősségét a tetteinek.

Mivel a szenátus már akkor vitázott, majd szavazott az ügyről, amikor Trump már nem volt elnök, ezért McConnell amellett érvelt, hogy immáron az igazságszolgáltatás és a választók feladata, hogy megbüntessék ezért a korábbi republikánus elnököt.

Utóbbi ugyanakkor nem történt meg, hiszen a választók nagy többséggel 2024. november 5-én újraválasztották Donald Trumpot,

míg az ellene indított összesen négy büntetőjogi eljárás Trump jogi csapatának a stratégiája miatt csak egy esetben jutott tárgyalásig, ahol 34 vádpontban bűnösnek találták üzleti adatok meghamisítása miatt, a büntetéséről pedig november 26-án fog dönteni a New York-i bíróság. De mi lesz így az elindított eljárásokkal, miután Trumpot újabb négy évre megválasztották?

Donald Trump letarolta Amerikát, minden csatatérállamban győzni tudott

Lezárult az amerikai elnökválasztás, utolsóként az arizonai eredmények érkeztek meg szombat este. Ezt az államot is Donald Trump nyerte, így minden csatatérállam az övé lett. A végeredmény szerint a republikánus jelölt 312, míg a demokrata alelnök, Kamala Harris 226 elektori szavazatot szerzett. Arizonát 2020-ban szűk előnnyel tudta megnyerni Joe Biden, ami után tüntetés történt ki a Capitoliumnál 2021. január 6-án.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Arizonában is győzni tudott, így ebben a választási ciklusban minden csatatérállam a republikánusoké lett. Arizonában szombat estére lett csak hivatalos végeredménye a voksolásnak, utolsóként az államok közül. 2020-ban Joe Biden szűk előnnyel tudta megnyerni ezt az államot − írta meg a The Independent.

Az arizonai győzelem híre Nevadát követte, ahol szintén Donald Trump nyert, megszerezve hat elektori szavazatot. Előbbi további 11 voksot hozott neki, amivel így 312-re nőtt az eredménye, Kamala Harris pedig mindössze 226-tal zárta a választást.

Elképesztő mennyiségű pénzt égettek el reklámokra az amerikai elnökjelöltek

Az Egyesült Államok elnökjelöltjei összesen csaknem 11 milliárd dollárnyi vagyont költöttek kampányreklámokra és hirdetésekre az elmúlt időszakban. Bár a számokból az látszik, hogy Kamala Harris és Joe Biden stábja égetett el több pénzt a demokrata jelölt népszerűsítésére, a végeredmény mégis Donald Trump stratégiáját igazolta.

A 2024-es amerikai elnökválasztás teljes kampányreklám-költése megközelítette a tizenegy milliárd dollárt (4 billió 180 milliárd forint), derül ki az amerikai politikai reklámok figyelésével foglalkozó AdImpact nevű szervezet szombaton kiadott összegzéséből. Az MTI szemléje szerint Kamala Harris, illetve előtte Joe Biden politikai kampányreklámjainak értéke 880 millió dollár volt, míg Donald Trump teljes elnökválasztási kampánya során ennek kevesebb mint felét, 425 millió dollárt fordítottak hirdetésekre.

Ezenkívül a demokrata párti elnökjelölti kampányra külső szervezetek további 1,8 milliárd dollárt költöttek, míg a republikánus választási hadjáratra 1,4 milliárd dollárt fordítottak a párthoz tartozó külső csoportok. Az elnökválasztással egy időben tartott kongresszusi választáson a felsőház, azaz a szenátus 33 tagjának megválasztását összesen 2,6 milliárd dollár értékű kampányhirdetés kísérte, amiből 1,4 milliárd dollárt a demokrata, míg 1,2 milliárdot a republikánus jelöltekre költötték a pártok, illetve kapcsolódó szervezetek.

A legdrágább szenátusi verseny Ohio állam szenátori pozíciójáért zajlott, ami 538 millió dollárba került,

és a republikánus jelölt, Bernie Moreno győzelmét hozta a 6 éven keresztül hivatalban lévő demokrata Sherod Brownnal szemben.

A Kongresszus alsóháza, a Képviselőház 435 tagjának megválasztása érdekében a két párt színeiben induló jelöltek összesen 1,7 milliárd dollárnyi reklámot tettek közzé, amiből 940 millió dollár a Demokrata Párt és szervezetei, míg 760 millió a Republikánus Párt, vagy pártokhoz közel álló külső szervezetek kasszáját terhelte.

Klímaváltozás? Ugyan már! Így nézhet ki Donald Trump második ciklusa

Donald Trump megválasztott amerikai elnök a kampánya során Amerikát úgy festette le, hogy az hanyatlik, szövetségesei és más országok kifosztják, emiatt amit szerinte Joe Biden és Kamala Harris tönkretett, azt majd ő megjavítja. A kampányban többször is beszélt arról, hogy megválasztása esetén mik lesznek elnökségének első napjaiban a prioritások, többek között a bevándorlás, a külkereskedelem vagy a külpolitika kapcsán. Trump 2017-hez képest ráadásul jóval felkészültebben és tapasztalattal tér vissza a Fehér Házba, ami segítheti abban, hogy e terveit meg is valósítsa.

November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a vártakhoz képest egyáltalán nem volt szoros a verseny a megválasztott Donald Trump és Kamala Harris között. Trump ugyanis a hét csatatérállamból immáron biztosan megnyert hatot, ahogy az utolsó, jelenleg még ki nem hirdetett Arizonában is vezet.

Emellett Trump országosan is több szavazatot kapott, mint Harris, ami karrierje során eddig még egyszer sem történt meg – a 2016-os győzelme során is Hillary Clinton több szavazatot kapott, ahogy 2020-ban Joe Biden is.

Trump így 2025. január 20-án visszatér a Fehér Házba, ugyanakkor második ciklusa több okból kifolyólag is más lesz, mint az első volt.

Ezért verte rommá Donald Trump Kamala Harrist

Az amerikai elnökválasztás előtt a felmérések azt mutatták, hogy ez lehet az Egyesült Államok modern kori történetének legszorosabb versenye. A várakozások azonban nem igazolódtak be. Donald Trump kiütéses győzelmet aratott, és gyakorlatilag felmosta a padlót Kamala Harrisszel és a Demokrata Párttal.

A választások előtti végső hajrában Kamala Harris kampánycsapata – a tanácsadói és szövetségesei szerint a jelölt személyes kérésére – azt a taktikát alkalmazta, hogy a gyűléseken lejátszották Donald Trump legmegosztóbb megjegyzéseit, rámutatva a kanyargós, rasszista és néha erőszakos retorikájára.

Kamala Harris horror összegű adóssággal zárhatta elnökválasztási kampányát

Csaknem 20 millió dollár adósságot halmozhatott fel elnökválasztási kampányában Kamala Harris. A demokrata jelölt rengeteg pénzt költött reklámokra, és arra, hogy az Egyesült Államokban jobban megismerjék.

A Politico című magazin amerikai kiadásának kaliforniai vezetője, Christopher Cadelago szerint Kamala Harris komoly adóssággal zárta elnökválasztási kampányát – számolt be róla a Newsweek.

Kamala Harris ugyan nem lett elnök, de kinéz neki egy jó zsíros állás

Az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte, így ő lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, viszont demokrata ellenfele, Kamala Harris is szerezhet még egy jó állást nyugdíjas éveire – legalábbis erről szólnak a legfrissebb hírek. Harris ügyvéd és volt ügyész lévén ugyanis alkalmas lehet a Legfelsőbb Bíróság bírájának posztjára. Kérdés, hogy Joe Biden elnök még hivatali ideje alatt jelöli-e Harrist a tisztségre.

Kamala Harris egyértelműen elvesztette az amerikai választásokat, de karrierje még gyors fordulatot vehet, ugyanis egyes hírek szerint Joe Biden elnök hivatali idejének utolsó heteiben egy életre szóló állással kínálhatja meg alelnökét: ő lehet az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája – tudta meg a Bild.

Az egyetlen feltétel mindössze annyi, hogy a jelenlegi bírónak, Sonia Sotomayornak önként le kellene mondania posztjáról. A CNN szakértőjeként dolgozó Bakari Sellers ügyvéd Harrist tartja Sotomayor lehetséges utódjának. A 70 éves bírót 2009-ben Barack Obama jelölte, ám cukorbetegsége és kora miatt folyamatosan nyomás alatt van.

A Newsweek beszámolója szerint máris voltak Sotomayor lemondását követelő felhívások. A Politico szerint már tárgyalnak is erről a lehetőségről

– mondta Sellers. Sotomayor lemondása azonban nem az egyetlen dolog, ami ahhoz kell, hogy az ügyvéd és volt ügyész Harris bekerüljön a Legfelsőbb Bíróságra. Bidennek kellene Harrist jelölnie, és a szenátusnak kellene megerősítenie, hiszen jelenleg a demokratáknak még többségük van – ám Trump beiktatása után ez megváltozik. Ha Sotomayor azután mondana le, miután Trump elfoglalja a Fehér Házat, a helye valószínűleg egy konzervatív bíróhoz kerül.

Trump megint olyat lépett, amitől megakadt a falat az amerikaiak torkán

A megválasztott amerikai elnök máris megkezdte váratlan húzásainak sorát. Bejelentette, hogy eddigi kampányfőnöke, Susan Summerall Wiles lesz a leendő fehér házi kabinetfőnök. A lépés egyébként történelminek számít, mert eddig soha egyetlen elnök sem bízta hölgyre a fehér házi csapat irányítását. Nagyon sokféle kormányzati pozícióba került már nő az utóbbi években, Kamala Harris volt az első női alelnök az országban. A szövetségi kormányzat gyakorlatilag valamennyi posztját töltötte már be nő, beleértve például vezető bírói pozíciókat vagy éppen a házelnöki posztot.

Kiderült, ki lesz Donald Trump kabinetfőnöke

„Susie kemény, okos, innovatív, széles körben csodált és tisztelt” – áll a Donald Trump kampánystábja által kiadott közleményben, amelyben Donald Trump eddigi kampányfőnökét, Susan Summerall Wilest nevezték meg Trump leendő fehér házi kabinetfőnökeként.

Donald Trump eddigi kampányfőnökét, Susan Summerall Wilest nevezte meg leendő fehér házi kabinetfőnökeként csütörtökön. A kedden ismét elnökké választott republikánus politikus ezzel hivatalosan is bejelentette adminisztrációjának első tagját.

Susan Wiles segítségemre volt, hogy elérjem az amerikai történelem egyik legnagyobb politikai győzelmét, és központi szerepet játszott a 2016-os és 2020-as sikeres kampányokban is

– idézi az MTI a Donald Trump kampánystábja által kiadott közleményt.

Donald Trump győzelme felkavarta Európát, máris megy a nagy helyezkedés

Bár hónapok óta készültek az európai vezetők arra, hogy miként kezeljék, ha esetleg Donald Trump másodszor is beköltözik a Fehér Házba, azonban úgy tűnik, a választási győzelem felkavarta az európai politikát.

Bár sok európai állam- és kormányfő gratulált az új amerikai elnöknek, és így tett például Orbán Viktor is, szerda estefelé már égtek a telefonvonalak a nagy európai fővárosokban, sőt a német védelmi miniszter, Boris Pistorius váratlanul Párizsba repült, hogy egyeztessen francia kollégájával, Sébastien Lecornu-vel. A téma pedig egyértelmúen az volt, hogy Trump elnöksége milyen következményekkel jár a kontinens biztonságára nézve.

Trump már első elnöksége idején is gyakran vádolta az európai országokat azzal, hogy az Egyesült Államok katonai ereje mögé bújva nem költöttek eleget a védelemre (különösen Németországot kritizálta e téren). Továbbá az év elején beszélt arról is, hogy nem védi meg Oroszországtól azokat a NATO-szövetségeseket, akik nem költenek eleget a védelmi célokra, ami komoly visszhangot váltott ki. Azt is többször emlegette kampányában, hogy mérsékelni kell az Ukrajna katonai támogatására küldött forrásokat.

Joe Biden: Tudom, ez nehéz időszak, fáj nektek

Joe Biden nyilvánosság elé állt csütörtökön, Donald Trump és a Republikánus Párt elsöprő győzelmét követően. A leköszönő amerikai elnök gratulált Donald Trumpnak, majd elmondta, utasítást adott kormányának, hogy biztosítsák a békés hatalomátadást. Hangsúlyozta azt is, hogy 74 nap maradt hátra az elnökségéből, és minden napot ki fog használni arra, hogy az amerikaiakért dolgozzon.

Joe Biden is beszédet mondott Donald Trump választási győzelmét követően. Az Egyesült Államok leköszönő elnöke korábban már kiadott egy írásbeli nyilatkozatot, de ez az első alkalom, hogy személyesen szólal meg a választással kapcsolatban – írja a Sky News.

Orbán Viktor telefonon beszélt Donald Trumppal: Nagy terveink vannak

Megtörtént az első telefonbeszélgetés Orbán Viktor és Donald Trump között, miután hivatalosan is megerősítést nyert a hír, hogy ismét a republikánus politikus foglalhatja el az elnöki széket az Egyesült Államokban.

Mar-a-Lago hívja Budapestet! Megvolt a választások utáni első telefonbeszélgetésünk Trump elnökkel. Nagy terveink vannak!

− írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt nem árulta el, hogy milyen témákat érintettek az amerikai választások győztesével.

Azt azonban sejteni lehet, hogy a gratuláció után az egyik fő téma az ukrajnai háború lehetett, ugyanis Orbán Viktor az utóbbi hónapokban többször is úgy nyilatkozott, szerinte a békét Donald Trump tudja elhozni Európába. Ezt pedig Trump is többször hangsúlyozta beszédeiben, többek között azt ígérve, elnökké választása esetén egy nap alatt lezárja az Oroszország és Ukrajna között több mint másfél éve zajló háborút.

Ezek az okok vezettek Donald Trump történelmi visszatéréséhez

Donald Trump nemcsak győzött, hanem tarolt is az idei elnökválasztáson. Trump győzelme alapvetően a gazdaság helyzetére, az ő arra adott ígéretére, valamint a Demokrata Párt belső problémáira vezethető vissza. Azonban a megválasztott republikánus elnöknek a megszerzett nagy felhatalmazás nagy felelősséggel és lehetőségekkel jár – kérdés, tud-e ezekkel élni. 4+1 pontban elemezzük ki, mi vezetett Donald Trump győzelméhez, és mi jöhet ezután.

November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött – ezzel Grover Cleveland után ő lett az első olyan elnök, akinek két ciklusa nem egymást követi.

Trump győzelme ráadásul hatalmas: a hét csatatérállamból legalább négyet megnyert, és a jelenleg még nem eldöntött három államban is vezet – ha nem is nyeri meg őket, 2020-hoz képest így is sokat javított mindhárom államban.

4+1 pontban elemezzük ki, mi is történt az Egyesült Államokban november 5-én.

Kamala Harris elismerte vereségét, de nem adja fel a harcot

Először mondott beszédet Kamala Harris az elvesztett elnökválasztás után. A demokrata párti alelnök az eredeti tervek szerint még szerdán felszólalt volna pártja eredményváróján, ahol azt várták tőle, hogy elismeri a vereségét. Harris azonban nem jelent meg az eseményen, és semmilyen hivatalos közleményt nem adott ki. Szerdán végül telefonon gratulált Donald Trumpnak, pár órával később pedig a nyilvánosság elé állt.

Donald Trump stábja a republikánus elnökjelölt győzelme után jelezte, elvárják Kamala Harristől, hogy felhívja riválisát és elismerje vereségét. Harris végül telefonon gratulált Trumpnak, beszélgetésük során a békés hatalomátadás fontosságáról beszélt, valamint hangsúlyozta azt is, hogy minden amerikai polgár elnökének kell lennie.

A neheze azonban még hátra volt, hiszen a demokraták elnökjelöltjének hívei és a sajtó elé is ki kellett állnia, hogy a vereség okairól és a folytatásról beszéljen.

Orbán Viktor Best of Orbán videóval köszöntötte az újdonsült amerikai elnököt

Orbán Viktor magyar miniszterelnök legfrissebb Reels-videójában Donald Trumpot, az Egyesült Államok régi-új elnökét köszöntötte, méghozzá egy Best of Orbán Viktor-összeállítással.

A rapvideóra emlékeztető felvételen Donald Trump újdonsült amerikai elnök látható, hallható, amint Orbán Viktort méltatja. „Győztünk” – írta a kormányfő az összeállítás mellé.

A videóban Trump – még a megválasztása előtt – a következőket mondta a magyar miniszterelnökről:

„Orbán Viktor olyan ember, akit nagyon tisztelek.”
„Hallottak már róla? Ő Magyarország miniszterelnöke.”
„Egy igazi vezető. A világ egyik legerősebb vezetője.”
„Egyetlen illegális bevándorlót sem engedett be az országába, egyet sem, nullát! Azt mondta: »Nem akarom, hogy bejöjjenek az országunkba, felrobbantsák a bevásárlóközpontokat és embereket öljenek.«”
„Nagyon érti a dolgát. Megkérdezték tőle: Miért forrong az egész világ? Azt mondta, »az egyetlen, ami megmentheti a világot, ha Trumpot újra elnöknek választják, és akkor az egész világon jobb lesz a helyzet, mert tőle tartottak. Kína tisztelte, Oroszország tisztelte, mindenki hallgatott rá. Ukrajnával nem történt volna meg az, ami történt, és Izraelt sem támadták volna meg október 7-én. Donald Trumpot újra elnökké kell választani, és akkor az egész világ megmenekül«.”
„Hozzák vissza Trumpot, mondta. Jobban járnak, ha újra megszavazzák Trumpot.”

Mindenki Kamala Harrisre vár – most kiderült, mikor szólalhat fel a vesztes elnökjelölt

Kamala Harris, a demokraták elnökjelöltje még mindig nem szólalt fel azóta, hogy az eredmények alapján egyértelművé vált a választási veresége. A vezető külföldi oldalak azonban arra számítanak, hogy Harris még szerdán elismeri vereségét egy beszédben, és nemrég egy hírügynökség is úgy értesült, hogy órákon belül beszédet mond.

Mint korábban írtuk, Donald Trump már győzelmi beszédet mondott, Harrisnek pedig lett volna egy felszólalása az eredményvárójukon, de ez elmaradt, és a demokrata jelölt meg sem jelent az eseményen. Csapatával együtt már órákkal ezelőtt lemondtak a győzelemről, de semmilyen hivatalos nyilatkozatot nem tettek közzé mostanáig.

Megjelent egy rejtélyes nő Donald Trump mellett a színpadon – de kicsoda ő?

Donald Trump a győzelmi beszédében maga mellé hívta egyik munkatársát, aki viszonylag ritkán szerepel a nyilvánosság előtt, de sokak szerint óriási szerepe van az elnök sikerében.

A republikánus jelöltet győzelmi beszéde alatt a színpadon Melania Trump és a gyermekei mellett több vezető politikus és kampánytanácsadó vette körbe. Utóbbiak egyikét, Susie Wilest Trump oda is hívta a mikrofonhoz.

Trump: “We have to let them come back in, but they have to come in legally.”

Trump then brings Susie Wiles and Chris LaCivita on stage. pic.twitter.com/72bXxvl66z
— 𝐎𝐧𝐥𝐲 𝐌𝐨𝐛 𝐊𝐢𝐧𝐠 (@OnlyMobKing) November 6, 2024

A „The Ice Lady” néven is emlegetett Susan Summerall Wiles egyike azon embereknek Trump csapatában, akiknek a nevével viszonylag ritkán lehetett találkozni, mégis óriási szerepük van az elnök sikerében. Személyében egy régi motorosról van szó, ugyanis Ronald Reagan 1980-as kampánya óta dolgozik a republikánusoknak.

Amerikai-szakértő: Ha valaki félti a politikai jövőjét, behódol Trumpnak

Eredményváró műsorunkban kiváló szakértőkkel elemeztük az amerikai elnökválasztás után kialakuló helyzeteket akár gazdasági, akár külpolitikai, de belpolitikai és biztonságpolitikai szempontból is. A kétórás adás természetesen visszanézhető az Index csatornáin.

Az Index élőben közvetített műsora, amely az amerikai elnökválasztásra reflektált, és próbálta megtippelni a végső eredményt, ugyan már véget ért, de rengeteg érdekes vendéggel és szakértővel beszélt Siklós András kollégánk, így összeszedtük a legfontosabb kijelentéseket és tényeket, predikciókat a kétórás adásból.

Első vendégünk Csizmazia Gábor volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa, aki arról beszélt, hogy Trump repülőrajtját nagyon megerősítette, hogy behúzta az első két csatatérállamot – Észak-Karolinát és Georgiát, de azóta már Pennsylvaniát is –, innentől pedig már nagyon nehéz lett volna fordítani a demokratáknak. Arra is kitért, hogy a republikánusok remekül dolgoztak együtt az államok olyan vezetőivel is, akikkel nem feltétlenül vallanak azonos nézeteket, ez a munka pedig kifizetődőnek bizonyult.

Ezután Csizmazia elmagyarázta, hogy miért nem az számít, hogy ki hány szavazatot kap, hanem az, hogy hány elektori mandátumot szerzett meg. Erről itt írtunk bővebben, hogy miért az elektori kollégiumban kell többséget szerezni, nem pedig a lélekszám szerinti szavazásban. Ezután pedig kitértek a hét kulcsfontosságúnak számító csatatérállamra is, amelyekről ebben a cikkben emlékeztünk meg hosszabban.

Kitért arra, hogy Trump korai beszéde és Harris távolmaradása sem jelentett jót a demokratáknak, párhuzamot vont a 2016-os eredményvárókkal, ahol Hillary Clinton szintén a hallgatást választotta, míg Trump a győzelem nyilvános kinyilvánítását. Plusz arról is beszélt, hogy a gazdaság döcögése nem feltétlenül a Biden-adminisztráció hibája volt, viszont „rajtuk lehet ezt leverni”, tehát a szavazók így tudják kinyilvánítani nemtetszésüket az elmúlt évek tendenciáiért, „miközben papíron jó eredményeket tudott felmutatni a Biden elnökség”.

Végül arról beszéltek, hogy mivel Harrisnek alig volt ideje kampányolni – hiszen alapvetően Biden újrázására készültek a demokraták –, Trump viszont hosszú ideje készül a visszatérésre, így ez is közrejátszhat a kialakult eredményben.

„De milyen áron?”

A következő vendég Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere és washingtoni nagykövet volt, aki arról beszélt, hogy régebben nem volt ennyire polarizált a társadalom és ennyire „gyűlöletig” elvitt a kampány. Elmondta, lehet, hogy Harrisnél lett volna jobb jelölt, de nem gondolja, hogy ezen ment el a választás. Hanem azon, hogy Trump jókat ígért és nagyokat mondott, a választók pedig hittek neki, de nem gondoltak bele, hogy

ez lehetséges-e, hogy hogyan lehetséges, milyen áron.

Emellett Harrisnél a származása is lehetett negatív tényező egyes választók szemében, de Jeszenszky Géza véleménye szerint akár az a tény is, hogy nő. Pedig Trumpnak is rengeteg negatív tulajdonsága van, véleménye szerint ezt azok is látják, akik rá szavaznak. De ugyanúgy a woke ideológia is sokakat visszatarthatott attól, hogy Harrisre voksoljanak, akárcsak az abortuszpártisága.

Emellett az is Trump felé lökhette a szavazókat, hogy a frissen betelepülő migránsoktól féltik a „régi” Amerikát az emberek, Trump pedig pont azt mondta, amit hallani akarnak, hogy kitoloncolja a migránsokat az országból. Noha – tette hozzá Jeszenszky – a gazdaságnak igenis szüksége lenne a bevándorlókra. Arra kérdésre, hogy az Orbán-kormány profitálhat-e Trump győzelméből, Jeszenszky úgy válaszolt, hogy:

Lehetnek ilyen mézeshetek, de én attól tartok, hogy ez nem fog soká tartani. Két ok miatt. Egyrészt azért, mert a Trump-politikának annyira lényeges eleme ez a vámemelés, ami a magyar gazdaságnak nagyon rosszul fog jönni. […] A másik oldala talán, ami legalább ennyire fontos, vagy én inkább még fontosabbnak tartom, a Kínához fűződő viszony. A két amerikai nagy párt egyben nagyjából egyetértett, hogy Kína egy veszély

– mondta a volt külügyminiszter. „Magyarországnak választani kell rövid időn belül, és ezt Trump és az adminisztrációja biztosan megköveteli, hogy Kínával tovább mélyíti Magyarország a kapcsolatot, vagy pedig leépíti ezt a kapcsolatot” – véli Jeszenszky.

Van, amiben Donald Trump máris megelőzte Joe Bident

A 2024-es elnökválasztás eredménye, mely szerint Donald Trump visszatér a Fehér Házba 2025-ben, alkalmat ad arra, hogy áttekintsük az amerikai elnökök gazdag történelmét. Trump lesz az első elnök George Grover Cleveland (1893–1897) óta, aki nem egymást követő ciklusokban tölti be ezt a tisztséget, hiszen 2017 és 2021 között már egyszer volt az Egyesült Államok első embere.

Az elnöki intézmény számokban

Az Egyesült Államok történetében eddig 46 elnök szolgált, és Trump 2025-ös hivatalba lépésével ő lesz a 47. Az elmúlt több mint 200 év során az elnökök többsége két nagy párthoz tartozott: 19 republikánus és 16 demokrata vezette az országot. A többi elnök megoszlott a korai Demokrata-Republikánus Párt (4), a Whig Párt (4) és a Föderalista Párt (1) között, míg George Washington párton kívüliként szolgált.

Úttörők és rekorderek

Az elnöki pozícióhoz számos figyelemre méltó rekord és elsőség fűződik:

Franklin D. Roosevelt tartja a leghosszabb szolgálati idő rekordját négy ciklussal
William Henry Harrison mindössze 31 napig volt hivatalban
John F. Kennedy volt a legfiatalabb megválasztott elnök 43 évesen
Joe Biden után immár Donald Trump (lesz) a legidősebb hivatalba lépő elnök 78 évesen. Míg előbbi 78 éves és 2 hónapos volt, amikor beiktatták, utóbbi 78 és fél évesen lesz ismét elnök
Barack Obama az első afroamerikai elnök
Theodore Roosevelt 42 évesen lett elnök alelnöki pozícióból

Donald Trump az Egyesült Államok következő elnöke!

Donald Trump a második elnök lett, akinek két ciklusa nem egymást követi. 2021 januárja után visszatér a Fehér Házba a republikánus megválasztott elnök.

November 5-én, kedden ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a választók a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül választhatták ki, melyikük legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.

Annak ellenére, hogy minden szavazatot még nem számoltak meg, immáron biztos,

Donald Trump előnye matematikailag behozhatatlan Harris számára, ami azt jelenti, hogy Trump visszatér a Fehér Házba.