Így zajlik az előválasztás

Alelnök, most én beszélek! Harris visszaharapott az alelnökjelölti vitán

2020. október 8., 06:21 Módosítva: 2020.10.08 17:48
0
Jobbára Donald Trump politikáját védelmezte alelnöke, Mike Pence azon a vitán, amelyet választási ellenfelével, Kamala Harrisszel folytatott magyar idő szerint csütörtök hajnalban. A demokrata szenátornő szerint pedig az amerikai történelem legnagyobb elnöki mulasztása a 210 ezer halálos áldozatot követelő járvány kezelése. Az Indexnek nyilatkozó amerikai elemző szerint egyikük sem vétett olyan hibát, ami érdemi kárt okozna a kampányának.

Alelnök, most én beszélek! 

– alighanem erről a – lefegyverzőnek szánt mosoly kíséretében – rendszeresen elhangzó mondatról lesz emlékezetes az amerikai alelnökjelöltek utahi vitája. A 90 perces verbális összecsapáson Mike Pence republikánus alelnök és demokrata ellenfele, Kamala Harris szenátor nem egymást szidalmazta, mint a múlt héten Donald Trump és Joe Biden. De ettől még többször is puskaporos volt a hangulat, Harris nem hagyta, hogy Pence rendszeresen félbeszakítsa, mint Trump Bident. 

Alaposan feladták a leckét a moderátornak, Susan Page-nek, a USA Today napilap washingtoni irodavezetőjének, akit aligha irigyelhettek a szerepéért az amerikai tévénézők. A szópárbajt a nagy amerikai csatornák főműsoridőben közvetítették. 

Ez a mostani sokkal tartalmasabb vita volt; a polgárok két gyökeresen különböző narratívát hallhattak. Mike Pence-től azt, hogy az országot erős kézzel irányították Donald Trump vezetésével. Kamala Harris pedig ügyészként vette górcső alá az elnök teljesítményét, és amellett érvelt: Trump nem érdemli meg, hogy még négy évet hivatalban töltsön 

– adott az Indexnek gyorsértékelést Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. 

Süketek párbeszéde 

Egy vádbeszéddel Harrisnek aligha lehetett gondja: a szenátornő korábban Kalifornia főállamügyésze volt. A mostani alelnökjelölti vitát az tette különösen érdekessé, hogy egyes várakozások szerint az 55 éves politikus éveken belül – ha nem hamarabb – Amerika első női elnöke lehet. 

Ez volt a legnagyobb mulasztás országunk összes elnöki adminisztrációját tekintve

– fogalmazta meg Harris már a vita elején az egyik legsúlyosabb állítását, mégpedig a koronavírus-járvány kezeléséről.

A Covid–19 eddig 210 ezer halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban. Jelenleg az elnök és felesége, Melania Trump is vírusfertőzött. 

Donald Trump az első naptól kezdve az amerikaiak egészségét tette az első helyre!

– vágott vissza Mike Pence, aki szerint a demokratákkal ellentétben azért nem a kötelezettségekre (így a maszkviselésre) építik a stratégiájukat, mert „megbíznak az amerikaiakban”. Szerinte Biden elnöksége alatt már kétmillió amerikai halt volna meg, és nagyobb lenne a gazdasági kár is. 

Noha a vita mindvégig jobban emlékeztet a süketek párbeszédére, mint valódi dialógusra, Mitchell McKinney úgy véli: mindkét résztvevő el tudta kerülni, hogy olyan hibát vétsen, amely kárt okoz a kampányának. 

Nincs bocsánat

A járvány mellett a főbb témák között szerepelt: 

  • az alelnök szerepe, tekintve, hogy a vitázó riválisok bármelyike beugró elnök is lehet: Trump 74 éves, Biden pedig 78 esztendősen, példátlanul idősen költözhet a Fehár Házba, ha megválasztják. Nem nagyon akartak belemenni ebbe a kérdésbe, Pence nyíltan ki is tért előle – mint később más témák elől is. Visszatért inkább a járványügyre. 
  • a piszkos anyagiak. Harris felemlegette Trump adófizetési elmaradásait. „Joe Biden az első napon fel fogja emelni az önök adóját” – mondott ennél is rémisztőbbet Pence. Harris ingyenes felsőoktatást ígért az alacsony jövedelműeknek. 
  • az éghajlatvátozás. Pence: „Az éghajlat változik, kérdés, hogy mi okozza”. Majd kimondta, hogy követik a tudományt. Szerinte kárt okoz az amerikai energiapolitikának, ha Biden, mint ígéri, visszavezeti az országot a párizsi klímavédelmi egyezmény hatálya alá. Harris határozottabban képviselte, hogy a tudománynak kell hinni. 
  • külgazdaság, külpolitika, Kína, Kína, Kína... Harris: „A kormány elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával”. Pence: „Joe Biden az élvonalból támogatta a kommunista Kínát”. Pence: „A NATO már többet költ a saját védelmére”. Harris: „Trump meggyengítette az USA szövetségi kapcsolatait”. Azt is felhozta, az elnök hatszor beszélt Putyin orosz államfővel, de nem emlegette fel az afganisztáni amerikai katonák fejére kitűzött orosz vérdíj kérdését. 
  • a legfelső bíróság. Pence reméli, hogy Amy Coney Barrettet, Trump konzervatív főbírójelöltjét nem kezdik majd ki a keresztény hitéért. „Életpárti vagyok, és nem kérek bocsánatot érte” – mondta arról, hogy nem támogatja az abortuszt. 
  • szélsőbal, szélsőjobb. Pence szerint nincs mentség arra, ami George Floyddal történt, de nem igazolhatja a zavargásokat, a fosztogatásokat. Harris azt állította, teret nyert a szélsőjobb, neonácik vonulnak, antiszemiták. Pence: az elnöknek zsidó unokái vannak, nem támogatja a szélsőjobbot. 

Susan Page felkonferálta Trump és Biden jövő heti, második vitáját is, de vannak kétségek azzal kapcsolatban, valóban lesz-e ilyen – például meggyógyul-e addig az elnök. 

(Borítókép: Az alelnökjelölti vita Justin Sullivan / Pool / Reuters)

Szavakkal vívott proxyháború: jön a Pence–Harris-vita

2020. október 7., 18:34 Módosítva: 2020.10.08 06:32
12
Salt Lake Cityben, magyar idő szerint csütörtök hajnalban tartják az amerikai választási kampány egyetlen alelnökjelölti vitáját, a szokásos járványügyi szabályok betartásával. Mike Pence hivatalban lévő alelnök kihívója, Kamala Harris szenátor pedig a demokraták reménysége, miután Joe Biden alighanem egyciklusos elnöknek készül. Azt is csak legfeljebb.

Egyikük szerethető, alázatos, megbízható és intelligens. 

Másikuk pedig intelligens, szerethető, kompetens és eredeti. 

Első blikkre nem túl nagy a különbség, holott két teljesen különböző karakterről van szó. 

Tovább

Donald Trump kijött a kórházból, és vitázna

2020. október 6., 07:31 Módosítva: 2020.10.06 16:43
82
Az elnök kezelése, állapota és kampánya is kérdéses.

Magyar idő szerint ma hajnalban Trump elnök elhagyta a Walter Reed katonai kórházat a Maryland állambeli Bethesdában, hogy autóval, majd Marine One nevű elnöki helikopterével visszatérjen a Fehér Házba, ahol az erkélyről maszkját levéve röviden integetett is. Kezelésével és állapotával kapcsolatban is sok azonban a kérdőjel, mivel az elnöknél alkalmazott eddigi terápia semmiképpen sem mondható szokványosnak. Donald Trumpot pénteken szállították kórházba, az első közlések szerint mindössze óvatosságból, erről azonban hamarosan kiderült, hogy nem teljesen igaz. Mint megírtuk, az elnök többféle kezelést is kapott, melyek részben ellent is mondanak egymásnak. A nála alkalmazott szerek egyikét, a vírust neutralizáló, a Regeneron Pharma által gyártott, kísérleti stádiumban lévő antitestkoktélt a betegség kifejezetten korai fázisában, a súlyosabb szövődmények, sőt, a kórházi kezelés szükségessé válásának megelőzésére tesztelik, míg az alkalmazott másik két készítményt, a vírusölő Remdesivirt és az immungátló Dexamethasone-t kifejezetten súlyos esetekben vetik be általában, és semmiképpen sem az antitestkoktéllal egyidőben.

„Valamelyest új vizeken hajózunk, mivel ennyire korai stádiumban nem szoktuk ezeket a szereket alkalmazni”

– nyilatkozta Dr. Sean Conley, az elnök személyes orvosa, aki most először ismerte el, hogy 

Donald Trump pénteken és szombaton is oxigénkezelésre szorult

átmenetileg (eddig ezt tagadta, illetve kikerülte a választ erre a kérdésre). „Még bent vagyunk az erdőben, de ha a mai napon is túl leszünk, minden okunk meglesz a bizakodásra” – folytatta Conley doktor. Arra továbbra sem adott választ, hogy mikori keltezésű az elnök utolsó negatív koronavírustesztje, így azt sem tudni, pontosan mikor fertőződhetett meg. Donald Trump orvosa annyit elárult, hogy a Fehér Házban „rendszeresen tesztelnek”, de a legtöbb vizsgálat ún. gyorsteszt, ami nem teljesen megbízható. Az elnök megbetegedése óta Donald Trump legközelebbi munkatársairól is kiderült, hogy fertőzöttek, így például sajtófőnöke, Kayleigh McEnany, illetve korábbi tanácsadója és bizalmasa, Kellyanne Conway, az Ovális Iroda igazgatója, Nick Luna, sőt az elnök kampánymenedzsere, Bill Stepien is. A Remdesivir-kezelést egyébként öt, egymást követő napon adott infúzióval végzik, az elnök viszont csak három napon át volt kórházban. Ebből esetleg arra lehet következtetni, hogy a többi adagot a Fehér Házban kapja majd meg. Az elnök betegsége miatt több nagy kampányrendezvényét is törölni kellett, és nem világos, hogy mikor tudja folytatni ilyen irányú tevékenységét.

„Hamarosan újraindítom az országot átszelő kampányútjaimat!”

– jelentette be Trump elnök, de az még egyáltalán nem világos, hogy erre hol és mikor kerülhet sor. Az elnök betegsége alatt a Mike Pence alelnök saját kampányútjaira fordított figyelem jelentősen megnőtt. Van is miért izgulni, hiszen a másik jelölt, Joe Biden immáron 10 százalék körüli előnnyel vezet. Pence szerdán a demokrata párt alelnökjelöltjével, Kamala Harrisszel fog nyilvános vitát folytatni, és már meg is érkezett a helyszínre, Salt Lake Citybe. Az alelnök hétfőn újra negatív Covid-tesztet produkált, így egyelőre sikerült elkerülnie a már az elnök közvetlen közelében fertőző virust. 

Káoszba fulladhat az amerikai elnökválasztás

2020. október 4., 12:02 Módosítva: 2020.10.05 10:20
78
Lépett már alelnök meghalt vagy lemondott amerikai elnök helyébe, de még soha nem fordult elő, hogy a választás előtt pár héttel az egyik esélyesről kiderült volna, mégsem tud indulni. Trump videót tett közzé a kórházból, amelyen azt üzeni: már jobban van, de ez nem oszlatta el a kétségeket. Az amerikai sajtó forgatókönyveket vesz sorra.

Elnöki megjelenéssel: zakóban, íróasztalnál, mappák előtt ülve, háta mögött az amerikai zászlóval jelentkezett be több tízmillió Twitter-követőjénél Donald Trump a kórházból egy négyperces videófelvételen. 

Az elnök ezen – helyi idő szerint még szombaton – azt bizonygatja, sokkal jobban érzi magát annál, mint amikor koronavírus-fertőzéssel előző nap a Walter Reed egészségügyi központba vitték, és hamarosan újra ereje teljében lesz. 

Vissza kell térnem, mivel továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy naggyá tegyük Amerikát

– mondja a felvételen az elnök, régi kampányszlogenét ismételve meg. 

Ugyanakkor a Fehér Ház stábfőnöke, Mark Meadows nem sokkal korábban azt mondta amerikai újságíróknak, az elnök állapota aggodalomra ad okot, és a következő 48 óra kritikus lesz.

Szombaton az Index is írt róla, hogy Trump állapota rosszabb lehet a közöltnél, és kísérleti szerekkel kezelik.  

Mindenesetre az elnök kezelése, valamint más vezető politikusok fertőzése nagyban befolyásolja az idei politikai menetrendet: 

  • szünetel a kampánya, és kétségessé vált az elnökjelölti viták sorsa; a következő október 15-én lenne esedékes. (Ellenfelének, Joe Bidennek egyelőre negatív teszteredményei vannak, és a szeptemberi vitán nem mentek közel egymáshoz, kezet sem fogtak.)  
  • szenátorok is megfertőződtek, így bizonytalanná vált, hogy még a november 3-i választás előtt be tudják-e iktatni Amy Coney Barrettet, Trump (konzervatív) főbírójelöltjét. Ha egyes republikánus szenátorok nem tudnak szavazni, nincs meg a többség Barrett jóváhagyásához. 

Felerősödtek ezzel párhuzamosan a találgatások is, amelyek szerint az elnök 2021. január 20-a, azaz mandátuma lejárta előtt cselekvőképtelenné válhat, és az amerikai alkotmányjog szerint biztosítani kell az utódlását. Erről az Index is írt; az utódlási sorrend egyébként a következő:

  • Mike Pence alelnök (republikánus)
  • Nancy Pelosi házelnök (demokrata)
  • Charles Grassley, a szenátus korelnöke (republikánus)
  • Mike Pompeo külügyminiszter (republikánus) 

Vész- és még vészebb forgatókönyvek

Ha tehát egy már beiktatott elnök esetleg meghal vagy lemond – akár egészségi állapotára hivatkozva –, az alelnök lép a helyébe, az alkotmány ebben egyértelmű. Ez történt például, amikor Truman lépett az elhunyt Roosevelt, Johnson a lelőtt Kennedy, Ford pedig a lemondott Nixon helyére. 

De az is felmerült most Amerikában, mi történik akkor, ha akár Trump, akár Biden nem tud indulni a november 3-i elnökválasztáson? Vagy tud éppen, de november 3-a és a január 20-i beiktatás között „történik valami” a győztessel? 

A kérdés annál is aktuálisabb, mivel bő négy héttel a novemberi választás előtt nemcsak javában nyomtatják a szavazólapokat, hanem tömegek küldik vissza postán már most is a leadott levélszavazataikat, sőt egyes államokban előszavazó polgárok már szavazókörökben is voksoltak. Ki másra, mint Trumpra, Bidenre (vagy valamelyik marginális elnökjelöltre..?) 

A választási vészforgatókönyvek azért kaotikusak, mert sok múlik azon, hogyan döntenek az egyes szövetségi államok. A történelmi precedensek régiek, gyérek, és nem túl relevánsak: eddig még mindig az lett az elnök, aki megnyerte a választást. 

A helyzetet bonyolítja az amerikai elektori rendszer. Leegyszerűsítve: nem a leadott szavazatok többségét kell megszerezni, hanem az egyes államok elektrorainak többségét. Ez sokszor nem ugyanaz a feladat. 

Minden hatalmat – el a néptől

  1. Az első forgatókönyv szerint valamelyik esélyes elnökjelölttel még november 3-a előtt történik valami váratlan és sorsfordító. Ekkor a Republikánus Párt vagy a Demokrata Párt vezetősége – a saját szabályaik szerint – eldönti, ki lesz az új elnökjelöltjük. Azaz előreléphet Mike Pence alelnök, illetve (Biden helyére) Kamala Harris alelnökjelölt, de ez nincs kőbe vésve. Raáadásul az egyes államok választójogi szabályozása eltérő; ebből is káosz lehet. 
  2. A második forgatókönyv azt feltételezi, hogy ez az esemény november 3-a és december 14-e között következik be, vagyis már akkor, amikor már az amerikaiak szavaztak, de még nem ült össze az elektori testület. Ha vesztes kerül ki a képből, a helyzet egyszerű. Ha a győztes, akkor bonyolult. Ebben az esetben ugyanis a politikai elit kénytelen elvenni a hatalom egy részét a néptől, hiszen az emberek végül is nem arra szavaztak, aki végül is elnök lesz, a győztes páros alelnökjelöltje pedig – ez lényeges! – jogilag még nem megválasztott alelnökjelölt. E szerint a forgatókönyv szerint az elektorokon a sor, hogy határozzanak, de az egyes államok jogilag eltérően rendelkezhetnek arról, hogy mi is lenne a teendőjük. 
  3. A harmadik forgatókönyv azzal lép életbe, hogy 2021. január 6-án összeül az új összetételű kongresszus, amely jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá az elektori szavazatokat. Ha megteszi, a helyzet egyszerűbb: a győztes innentől kezdve a már megválasztott elnök a január 20-i beiktatásig. 
  4. Ha nem, akkor – horribile dictu – akár a választások veszteséből is győztes lehet! (De azért mérget ne vegyen rá.)

A kongresszusban jelenleg republikánus szenátusi, illetve demokrata képviselőházi többség van. De ez (főleg az előbbi) változhat: november 3-án kongresszusi választásokat is tartanak. 

Ha pedig egyik megoldás sem működik a fentiek közül, akkor jön, az, amit amerikai filmekben is hallani: 

Találkozunk a bíróságon! 

Vészforgatókönyvek Trump cselekvőképtelenségére

2020. október 3., 10:57 Módosítva: 2020.10.04 13:00
166
Az amerikai elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, ezért az alkotmány különös figyelmet fordít arra, hogy az ország lehetőleg egy órára se maradjon döntésképes vezető nélkül. Ez az igény az atomfegyverek és ballisztikus rakéták megjelenésének korában merült fel élesen, mivel a csapásmérési kapacitások fejlődése már kifejezetten igényelte a gyors döntési képességeket.

De mi történik, ha az elnök cselekvőképtelen, vagyis bármely okból nem képes hivatalát ellátni és intézkedéseket hozni? Az alkotmány 25. módosítása rendelkezik erről a folyamatról.

Mivel az amerikai alkotmányos rendszer nem ismeri az előrehozott vagy rendkívüli választás fogalmát, és az elnöknek a mandátum utolsó percéig intézkedésre képesnek kell lennie, Dwight Eisenhower elnök – egészségügyi problémái miatt – megállapodást kötött alelnökével, Richard Nixonnal a végrehajtó hatalom átruházásáról, amennyiben az elnök cselekvőképtelenné válna. Eisenhower volt az Egyesült Államok addigi történetének legidősebb elnöke. Első ciklusában szívrohamot és enyhe stroke-ot kapott, így a hidegháborús feszültségek kapcsán egyre nyugtalanabb lett a nemzet.

Tovább

Donald Trump állapota súlyosabb lehet a közöltnél

2020. október 3., 08:51 Módosítva: 2020.10.04 15:04
920

Mint péntek reggel hírül adtuk, Donald Trump és felesége, Melania korona vírus fertőzést kaptak, és az elnök azóta kórházba is került. Első információk szerint erre mindössze elővigyázatosságból került sor, nemrég azonban orvosa bejelentette, hogy Trump elnököt

kísérleti szerekkel kezelik.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az általa kapott kezelés nincs törzskönyvezve, még a most egyre gyakoribbá váló gyorsított eljárással sem. A Fehér Ház orvosa, Sean Conley közlése szerint az elnök egyetlen dózist kapott a Regeneron által előállított, REGN-COV2 elnevezésű, ú.n. poliklonális antitest koktélból, melynek alkalmazása során nem lépett fel váratlan komplikáció.

Tovább

Amerikai szakértő: fontos lesz a feketék voksa, de nem a legfontosabb

2020. október 1., 20:14 Módosítva: 2020.10.02 06:41
0
Nyolc éve Barack Obama földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romney-től, ha nem számíthatott volna a feketék szavazataira. De számíthatott. Mindenesetre most egykori alelnökének, Joe Bidennek is érdemes ezt számon tartania az idén. Az Index az amerikai külügyminisztérium riportprogramjának magyarországi partnereként hallgatott meg egy amerikai fekete elemzőt.

Közhely az amerikai politikában, hogy a feketék 90 százaléka demokrata párti szavazó. Ehhez képest a republikánus Donald Trump 2016-ban simán megverte Hillary Clintont abban a három szövetségi államban – Mississippiben, Louisianában és Georgiában –, ahol a legnagyobb, egyharmad körüli a feketék aránya. Trump ugyanis erős az amerikai Délen. 

Idén a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom megerősödése, a fekete George Floyd májusi halálát követő országos, sőt Amerikán is túlmutató tüntetés- és zavargáshullám újra kiélezte az etnikai kérdést a tengerentúlon. Igaz, ez főleg a nagyvárosokra igaz, amely államokban pedig jellemzőek a nagyvárosok, ott Joe Bidennek vannak jobb esélyei. 

Kedd éjjeli vitájukon Trump és demokrata kihívója, Biden is szabályos licitet folytatott azért, ki mennyit tesz az amerikai társadalom 13 százalékát kitevő, fontos választói csoportért.

Hoz-e vagy visz a BLM? 

A demokraták abban reménykednek, az, hogy Trump a BLM-hez kapcsolódó randalírozó szélsőségeseket hangsúlyozza, Biden pedig a bőrszín szerinti „rendszerszintű igazságtalanságok” ellen lépne fel, az ő malmukra hajtja a vizet november 3-án. 

Lyndon B. Johnson óta, azaz több mint ötven éve nem nyert elnökválasztást demokrata politikus anélkül, hogy megnyerte volna a feketék szavazatait. Barack Obama nyolc éve földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romneytól, ha nem számíthat rájuk 

– mondta Lorenzo Morris, a washingtoni Howard Egyetem politológusprofesszora azon a videóbeszélgetésen, amelybe az Index az amerikai külügyminisztérium választási riportprogramjának magyarországi partnereként kapcsolódhatott be. 

Morris úgy  véli:

a több mint 40 milliós fekete (afromamerikai) közösség szavazatainak idén is nagy jelentősége lehet, de nem ez a legfontosabb társadalmi kérdés ma Amerikában

A választópolgárokat jobban érdeklik az olyan ügyek, mint például 

  • az egészségügy vagy
  • az oktatás 

A BLM-ről az amerikai szekértő azt mondta: 

A Black Lives Matter nem szervezet. Amit (egyik alapítója - a szerk.) Alicia Garza és mások akarnak, az nem áll össze választási programmá 

Tovább

Elnöki szócsata

2020. szeptember 29., 22:33 Módosítva: 2020.09.30 03:08
0
Kedden mérkőzik meg először a rögtönzéseiről és személyeskedéséről ismert Donald Trump amerikai elnök demokrata kihívójával, az olykor zavart, furcsaságokat mondó, de jóval összeszedettebben beszélő, politikai veteránnak számító Bidennel. Az első vitának megvannak a központi témái, de ha Trump eddigi retorikai képességeiből indulunk ki, személyeskedő beszólásokra lehet számítani. A kérdés, hogy Biden mennyire fogja tudni felvenni a kesztyűt.

A piros sarokban a címvédő

Donald Trump 2016-os ellenfele, Hillary Clinton nem tudott mit kezdeni az egykori valóságshow-sztár rendhagyó stílusával, féligazságokkal és személyeskedő támadásaival. Clinton, aki visszafogott, rideg politikai vitákhoz volt szokva, szemmel láthatóan mosolya mögé rejtette felháborodását és Trump vagdalkozását. 

Az amerikai elnök fáradhatatlanul támadta, méghozzá valóságshowkat megszégyenítő erővel Clintont, aki hiába sorolt fel igazolható tényeket, Trumpról leperegtek, miközben minél jobban próbálta kizökkenteni ellenfelét higgadtságából. Lekezelő stílusával az amerikai "kisemberek" avatárjává vált, aki egyszerűen beszól a politikai elitnek, nem hagyja magát megvezetni a "politikus dumával". Megfigyelők szerint ezzel pedig elérte azt, hogy nem az kell, hogy valakinek tényszerűen igaza legyen, elég ha a hallgatóságot megnyeri. 

Trump megnyilvánulásai – már amikor nem készítik fel és nincs súgógép – gyakran félmondatokból összegyűrt gondolatláncolatokból állnak, messze nem tanúskodnak kimértségről és összeszedettségről. Az elnök gyakran rögtönöz, pontos, részletes válaszokat nem ad. Megfigyelők szerint azonban stílusának pont ez adja a varázsát híveinek körében. Az amerikai elnök bármennyire is katyvasszerűen, de egyszerűen beszél, méghozzá sokak számára szórakoztató módon. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elnöknek tulajdonított már-már vallásos hódolatot, elég csak egy nagygyűlését megnézni, amelyen ezreket indít meg a kritikusok szerint igazából semmiről sem szóló, sztorizós előadásmódja. Még akkor is, ha az tapintatlan, emlékezzünk csak, amikor egy fogyatékossággal élő riportert figurázott ki négy évvel ezelőtti kampánygyűlésein. 

Mindemellett Trumpnak megvan az az autoriter jellege is, ami sokak szemében vonzó, az elnök pedig él is tisztségéből fakadó hatalmával, például amikor számára nem tetsző újságírói kérdésekkel találkozik. Ilyenkor vagy megvonja a szót a kérdezőtől, vagy nem válaszol, miközben minősíti az újságíró munkahelyét. Ez a hiteltelenítés technikája, ami tömören így néz ki: „fake news, a lapod tisztességtelenül számol be rólam, maradj csendben, nem válaszolok″.

A kellemetlenkedési eszköztárában olyan eset is volt például, amikor összeszólalkozott a CNN riporterével a migráció témájában, majd miután elfogyott a türelme, csöndre intette.

  Gyerekesnek tűnhet, de működik. 

A kék sarokban a kihívó

A 77 éves Bidennel szemben több amerikai sajtóorgánumban megfogalmazódott a szellemi épsége miatti aggodalom. Biden erre számos furcsa megnyilvánulásával szolgált rá, amelyeknek többsége azonban – ellenben republikánus ellenfelével – rosszindulatúnak nem nevezhető. 

Biden a mosolygós, visszafogott, mindenkivel kiegyező, laza politikus szerepét öltötte magára, aki a bírálatokat és a kekeckedéseket egy nagy mosollyal és egy "c'mon man!" (hagyjuk már) kezeli. Gyakorlatilag ez lett Biden mottója, amiről a CNN is készített egy színes összeállítást, melyet itt tud megtekinteni. 

A mosolygós, kedves idős ember imázsát azonban már többször beárnyékolta az, amikor a veterán politikus zavartan beszél, keresi a szavakat, vagy éppen olyat mond, amit még támogatói sem tudnak hova tenni. 

Egyik szemléltető példa, amikor még egy 2008-as kampányeseményen Missouri kormányzóját magasztalta, és megkérte, álljon fel, hadd lássa a közönség. Aztán kapcsolt, hogy az akkor korai negyvenes éveiben járó Chuck Graham tulajdonképpen 16 éves kora óta kerekesszékes...

 Az idei kampányidőszakban pedig a CNN műsorában küszködött azzal, hogy mit is akar mondani.

Nancy Pelosi, a demokrata többségű amerikai képviselőház vezetője korábban is óva intett attól, hogy Biden kiálljon Trump ellen. Elemzők szerint a házelnök tart attól, hogy Trump úgy megsorozza Bident, hogy a demokrata elnökjelölt bele fog zavarodni a védekezésbe, érdemben pedig nem fog tudni ellentámadni.

Pedig Bident nem kell feltétlenül félteni, mivel bele tud állni a provokatív helyzetekbe. A veterán politikus nem bírja, ha sérti valami az igazságérzetét, de főként azt nem, ha hamis állításokat szegeznek neki. Volt, amikor egy gyári munkással állt le vitázni,

vagy amikor „hazug, kutyaképű pónikatonának″ nevezett egy egyetemi hallgatót, aki az iowai jelölőgyűlésről kérdezte, melyen szerinte rosszul teljesített az elnökjelölt. 

Meglehet, Pelosi nem attól félti Bident, hogy Trump sarokba szorítja, hanem attól, hogy kihozza a béketűrésből, a demokrata politikus pedig olyat talál mondani mérgében, amit nem csak ő maga, hanem az egész Demokrata Párt meg fog bánni. 

Egy súlycsoportban vannak

Trumpnak a varázsát az adta, hogy a politikába újonnan érkezett, nem véletlenül az elitellenes "drain the swamp" (felrázni a rendszert) szlogennel kampányolt, amellyel belopta magát az amerikai „kisemberek” szívébe. Az más kérdés, hogy Trump is a felsőosztály tagja és a beígért kormányzati vérfrissítés is elmaradt. 

Biden gyakorlatilag az egész életét a politikában töltötte, korántsem nevezhető patyolattiszta múltúnak, de vélhetően ez a szakmával jár. Trump felhánytorgathatja demokrata ellenfelének azt, hogy a múltban rasszista politikusokkal is baráti viszonyt ápolt, a hetvenes években ellenezte a színes bőrűek buszoztatását az integráció érdekében, de az utóbbi hónapok faji kérdéssé fajuló, könnyen Trump számlájára írható zavargások említésével könnyen háríthatja a támadást Biden. 

Ha az ember abból indul ki, hogy nem a tények számítanak a nézők megnyerésében, hanem az elnökjelölt személye és vitakészsége, akkor bízhatunk abban, hogy személyeskedésbe fog torkollni a vitaest.

 A választók egy jelentős részét ugyanis nem érdeklik a tények, szimpátia alapján döntenek, ha még nem köteleződtek el teljesen valamelyik jelölt mellett. 

Vívási technikák 

Az elnökválasztási kampány, valamint az utóbbi időkben tett megnyilvánulásaik alapján az alábbi retorikai technikák alkalmazása várható. 

Trump – offenzív képességek

  • gúnyolódás: Trump előszeretettel minősíti ellenfeleit, gyakran ad lekicsinylő gúnyneveket. Demokrata ellenfelének, utalva elő-elő forduló zavartságára, a Sleepy Joe (Szundi Joe) nevet adta. Előző ellenfelét, Hillary Clintont pedig, utalva állítólagos korruptságára, a "crooked" (hitvány/csaló) jelzővel illette. A Trump-féle válogatott gúnynevekről Wikipédia oldalt is készítettek. 
  • féligazságok és tényszerűtlen vádaskodások: Trump nem fél be nem bizonyított, vagy teljes mértékben fals állításokkal dobálózni, hiszen ezzel alá tudja ásni ellenfele hitelességét a tényekre nem kíváncsi nézők szemében.
  • lekezelés: Trump rá se hederít ellenfeleire, félvállról veszi ellenfelét, mindennek elhordja, gúnyosan mosolyog vagy ellenséges, szúrós tekintettel vizslatja.
  • provokáció: megpróbálni kihozni a béketűrésből ellenfelét, "leviszi a földre", ami viszont az ő pályája.

Biden – offenzív képességek

  • nem igazán ismertek. A demokrata elnökjelölt nem jeleskedik vitaképességekben, még kevésbé a hangoskodásban és a szünet nélküli magyarázásban. Mivel széles körben egyezkedő politikusnak tartják, ezért nem is várható, hogy izomból nekimenjen ellenfelének, legfeljebb amikor elveszti a fejét. 

Trump – defenzív képességek

  • fake news: a vele szemben felhozott kritikák hitelességének megkérdőjelezése.
  • áldozatszerep: a bírálatok alapjaiban történő megkérdőjelezése. Az amerikai elnök számtalanszor hangoztatta már azt, hogy "boszorkányüldözés" áldozata, alaptalanul vádolják csupán azért, mert nem szimpatikus egyeseknek. Az ellene indult alkotmányos eljárást (impeachment) is ezzel magyarázta. 
  • riogatás: az elnöki kampány során Trump többször riogatott azzal, hogy a novemberi választás tisztességtelen lesz, a demokraták például a levélszavazatokkal el fogják csalni.
  • ellentámadás: kritikus kérdésekre nem ad választ, hanem ellenfelének egy vélt vagy valós gyenge pontját nagyítja fel, támadja meg, elfeledtetve az eredeti kérdést.

Biden - defenzív képességek

  • széles mosoly: egyfajta csintalanságba ágyazott magabiztosság. Az arckifejezés üzenete - ugyan már, nem vagyok én olyan.
  • lazaság/jófejkedés: a kritikák és a vagdalkozások elhessegetése, amivel egyben ügyel arra, hogy ne veszítse el a fejét.
  • "c'mon man!": hüledezéssel, megdöbbenéssel fogadja a nem tetsző állításokat, gyengítve az állítás hitelességét.
  • elkomorulás: amikor Bidennek valami nagyon nem tetszik, arca egy pillanat alatt megváltozik. Ilyenkor mintha sose létezett volna a jófejkedő Joe bácsi, és a Trump repertoárjában található némelyik eszközzel kezd élni. Sértő szavakat használ, hazugsággal vádol, felháborodik és amikor már elege van, lezárja a beszélgetést. 

Az alábbi videóban Biden iszonyatos módon nekimegy egy idős szavazópolgárnak, aki megkérdőjelezte Biden egészségügyi állapotát és fia, Hunter Biden korrupciógyanús ügyleteiről faggatta. A demokrata elnökjelölt láthatóan nem értékelte a kérdéseket, egyebek közt ledagadtozta honfitársát, és még az utolsó szó jogán megjegyzést is tett a korára. 

Egyik kopó, másik eb?

Mindkét elnökjelölt beszélt már össze-vissza, melyekről több weboldal is hosszú listát készített. Biden többször zavartan tette ezt, amit széles körben idős korának róttak fel. Mindazonáltal a legtöbb zagyvasága inkább tapintatlanságból fakad, amelyet támogatói megbocsájthatónak tartanak. 

Lehet, hogy ír vagyok, de nem vagyok hülye

– utalt ezzel származására. Amikor pedig 2010-ben Brian Cowen ír miniszterelnököt fogadta, összekeverte, hogy az ír kormányfő édesanyja vagy édesapja hunyt el. A botlást a tőle megszokott "jópofasággal" kezelte. 

Az anyukája kb. tíz évig élt Long Islandon, Isten nyugasztalja. Annak ellenére, hogy ő..., ácsi... Anyukád még életben van. Az apukád halt meg. Isten áldja a lelkét!

Trump lajstroma ezzel szemben hemzseg az értelmetlen kijelentésektől, melyek közül nem egy tanúskodik a rosszindulatáról. 

Utálatos... Szerintem ő volt az amerikai szenátusban a legszemetebb, legborzalmasabb, legtiszteletlenebb mindenkivel szemben

– vélekedett Kamala Harrisről, Joe Biden alelnökjelöltjéről. Trump szeret túlzásokba esni, egyszerű, de erős szavakat használ repertoárjában. Ilyenek például a "sad" (szomorú), "best" (legjobb), "tremendous" (óriási), "great" (hatalmas/kiváló), "loser" (vesztes/lúzer) vagy éppen a "stupid" (hülye). Ezek a jelzők, hasonlóan az elnök által használt gyúnyszavakhoz,  egyszerűek, de hatásosak.

Elit egyetemre jártam. Nagyon tanult vagyok. Nekem vannak a legjobb szavaim, nekem vannak a legjobbak, de nincs is jobb szó a hülyénél. Igaz?

Mindazonáltal pont a primitívség, a rosszindulat és a féligazságok azok, amik Bident ki tudják hozni a sodrából, aminek következtében a demokrata elnökjelöltnek akár egy nagyon csúnya oldala is megmutatkozhat több millió tévénéző előtt. Trumpról legalább már tudni, hogy nem válogat az eszközökben, nem szokta visszafogni magát. Ráadásul kampányában már mindennek elhordta ellenfelét, amit meglehet, hogy a vitában is hangoztatni fog. Ha viszont Bidenről kiderülne az, hogy tud ugyanolyan aljas módszerekkel élni, felmerül a kérdés: nem mindegy melyik nyer? 

A televíziós elnökjelölti vitának három fordulója lesz, a keddi első meccs valószínűleg meg fogja határozni a következő kettő hangulatát. 

Mi fog történni az első fordulóban?

Tartsanak velünk szeptember 30-án, hajnali 3-kor az Index címlapján, amikor szakértő csapatunk Percről-percre követi és kommenteli a vitát.

(Borítókép: Joe Biden (balra) és Donald Trump kombó. Fotó: AFP)

Veszélybe kerülhet az amerikai elnökválasztás

2020. augusztus 9., 14:07 Módosítva: 2020.08.10 08:23
241

Soha, semmilyen történelmi esemény nem meztelenítette le úgy Amerikát, mint a koronavírus-járvány, ami felszínre hozta az egészségügyi rendszer fehér foltjait, feltárta a kellemetlen igazságot a közszolgáltatásokban uralkodó súlyos egyenlőtlenségekről, az amerikai társadalomban mélyen gyökerező tudományellenességről, a szövetségi kormányzat bénultságáról, a saját kormányzati intézkedéseit szabotáló elnök ostobaságáról és a (sokmilliárdos mentőcsomagok ellenére) a kongresszus válsághelyzetben mutatott tehetetlenségéről.

Mivel az Egyesült Államokban a részben az elsietett lazításnak köszönhetően még csak meg sem sikerült közelíteni a járványellenes szövetségi hatóság (CDC) által a normális élethez való visszatérés feltételéül szabott fertőzöttségi- és halálozási mutatókat, alig három hónappal a novemberi választások előtt a közfigyelem kezd szembenézni a ténnyel, hogy a választási rendszer sérülékenysége és a választási eljárások körül felizzó politikai civakodás miatt sokan úgy gondolják, hogy

nagyon nehéz elképzelni egy fertőzésbiztos, megnyugtató és kétségbevonhatatlan eredményt hozó demokratikus akaratnyilvánítást.

És egy megkérdőjelezhető legitimitású választás komoly csapást jelenthet az USA amúgy is egyre törékenyebb belső békéjére.

Tovább

Trump utasítása alapján nem vehetik nyilvántartásba az illegális bevándorlókat a népszámláláson

2020. július 21., 21:55 Módosítva: 2020.07.22 10:47
2

Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.

Tovább

Nancy Pelosi: Ha kell, kifüstölik a Fehér Házból Donald Trumpot

2020. július 21., 05:15 Módosítva: 2020.07.21 16:21
6

Ha kell, Donald Trump amerikai elnököt "ki fogják füstölni" a Fehér Házból, jelentette ki Nancy Pelosi demokrata párti házelnök hétfőn újságíróknak, válaszul az amerikai elnök egyik vasárnapi interjújára.

Tovább

Családi titkot árult el és sírva fakadt Kanye West a kampánynyitóján

2020. július 20., 06:09 Módosítva: 2020.07.20 14:03
17

Kanye West hivatalosan elindította a 2020-as elnökválasztási kampányát egy Charlestonban, Dél-Karolinában tartott rendezvénnyel. A 43 éves zenész a saját pártja, a Birthday Party jelöltjeként indul, bár egyelőre kérdéses, hogy nem valami PR-bűvészkedésről van-e szó, amivel mondjuk egy új albumát reklámozza. 

A BBC beszámolója szerint ennek eldöntésében a mostani rendezvény sem sokat segít, főleg, hogy szombaton West Twitterén megjelent egy készülő új album dalcímlistája, amit azóta törölt a művész.

A mostani esemény hivatalosan a regisztrált vendégeknek szólt, ugyanakkor West kampányweboldalán nincs ilyen funkció. 

West a rendezvényen egy katonainak tűnő, Security feliratú mellényben jelent meg, és a feje hátulján a hajába bele volt nyírva, hogy 2020. A tömegnek mikrofon nélkül beszélt, és az emberek sem kaptak mikrofont, amikor kérdeztek tőle. 

West a beszámoló szerint elsírta magát, amikor az abortuszra terelődött a szó. Arról beszélt, hogy a szülei majdnem elvetették őt, "most nem lenne Kanye West, mert az apám túl elfoglalt volt". Hozzátette, hogy ő majdnem megölte a lányát. "Még ha a feleségem, Kim (Kardashian) el is válik tőlem ez után a beszéd után, ő világra hozta North-t, még ha én nem is akartam".

Azt is mondta, hogy az abortusz szerinte maradjon legális, "a törvény úgysem Istentől származik, szóval mi is a legálitás", fejtegette, majd rátért, hogy legyen pénzügyi segítség a rászoruló anyáknak, mondjuk mindenki kapjon egymillió dollárt, aki szül. 

Beszélt egy 19. századi amerikai rabszolgaszöktető abolicionistáról, Harriet Tubmanről, aki West szerint soha nem szabadította fel a rabszolgákat, csak elintézte, hogy más fehér embereknek dolgozzanak. 

West akkor is elérzékenyült, amikor a 2007-ben elhunyt anyjáról beszélt. 

Trump nagyon lemaradt Biden mögött, le is cserélte a kampányfőnökét

2020. július 16., 22:33 Módosítva: 2020.07.17 13:23
352

Donald Trump amerikai elnök mérges Twitter-áradat közepette kirúgta kampányfőnökét, Brad Parscale-t, 110 nappal a választások előtt. Az Axios szerint minderre azután került sor, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az elnök öt, a választásokat eldönteni képes államban is lemaradt demokrata kihívója, Joe Biden mögött, és érzi, hogy tényleg elveszítheti a választást.

Tovább

Gyorsan véget is ért Kanye elnöki nekifutása

2020. július 15., 17:42 Módosítva: 2020.07.16 10:34
419

Kanye West dalcsináló úr, július 4-én, azaz a legnagyobb amerikai nemzeti ünnepen jelentette be, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. Kicsit több mint két héttel később pedig már ki is szállt, írja az Intelligencer

Tovább

Joe Biden 2000 milliárd dollárt ígér klímavédelemre

2020. július 14., 23:20 Módosítva: 2020.07.15 08:30
3

Négy év alatt elköltene 2000 milliárd dollárt klímavédelemre, tiszta energiára és az amerikai épületek energiahatékonyságának javítására Joe Biden, az demokrata párt lehetséges elnökjelöltje. Delaware államban tartott beszédében az aspiráns minden eddiginél komolyabb tervekkel állt elő, hiszen tavaly még azt javasolta, hogy tíz év alatt költsenek ilyen célokra összesen 1700 milliárdot.

Joe Biden azt mondja, megválasztása esetén azonnal a kongresszus elé vinné a terveit, mert a koronavírus járványa miatt megroppanó gazdaságnak éppúgy szüksége van ezekre az új befektetésekre, mint annak, hogy meg kell oldani a klímaváltozás problémáját, amiben az Egyesült Államoknak vezető szerepet szánna a politikus. A sietséget azzal is magyarázzák, hogy ezzel megakadályoznák bármely jövőbeli elnök eltérését a kijelölt iránytól, ahogyan Donald Trump megtehette a fosszilis iparágak támogatásával.  

Biden némi forrást is talált a megvalósításhoz: a programot részben a vállalatokra és a gazdagokra kivetett megnövelt adókból finanszíroznák.

„Amikor Donald Trump a klímaváltozásra gondol, a "hoax" az egyetlen szó, ami eszébe jut - mondta Biden, utalva arra, hogy a jelenlegi amerikai elnök korábban hamisnak nevezte a klímaváltozás krízisét. „Nekem a "munkahelyek" szó jut eszembe a klímaváltozásról” - tette hozzá, és részletesen kifejtette a beszédében, hogy a javaslata szerinte egymillió munkahelyet teremtene az elektromos járművek gyártásában, egymilliót az épületek feljavításával, negyedmilliót a kitermelő iparágak utáni feltakarításban. 

Ennek megfelelően Biden kampánystábja úgy írja le az általuk elképzelt modern Egyesült Államokat, mint ahol a világ legnagyobb elektromos autógyártó szektora van, 4 millió felújított, hatékony épület áll, és ahol a világ leggyorsabb és legtisztább vasúthálózata működik.   

Ezzel a frissített célkitűzéssel Biden szorosabban igazodik fő ellenfeleihez, Bernie Sanders vermonti szenátorhoz, Elizaberth Warren massachusetts-i szeneátorhoz és Jay Inslee washingtoni kormányzóhoz, akik a New Green Deal alapján készült ajánlásokat követik.

Biden a kampányában arra is fókuszál, hogy a lehető legtöbb helyet megszerezzék a demokraták a szenátusban, és ezzel biztosítsák a céljaik elérését, hogy csak a kongresszus jóváhagyására legyen szükség a terv elfogadásához.

(The Guardian)

Trump szerint Biden nem menne át a kognitív teszten

2020. július 10., 18:18 Módosítva: 2020.07.11 09:05
248

Interjút adott Donald Trump elnök Sean Hannity-nek, a Fox News radikális populista műsorvezetőjének, amelyben kétségbevonta demokrata  kihívója, Joe Biden szellemi képességeit. Trump 74 éves, Biden 77 – bármelyikük nyeri is a választást, mindenképpen a valaha megválasztott legöregebb elnök lesz, és abban is hasonlítanak, hogy kritikusaik mindkettejük szellemi képességeit megkérdőjelezik.

Biden egy sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, hogy a képességei hanyatlóban vannak, azt mondta, "folyamatosan" tesztelik, és nincs vele semmi probléma. Trump erre most úgy reagált, hogy Biden bizonyára a koronavírus-tesztre gondolhatott, mivel "összezavarhatta a kérdés és a szavak és minden egyéb".

Nem arra gondolt, mert nem csináltak rajta semmilyen kognitív tesztet, át se menne rajta

– jegyezte meg ellenfeléről maliciózusan.

Trump szokás szerint egy kicsit fényezte is magát, mondván, ő viszont nemrég csinált egy tesztet, és az nagyszerűen, elképesztően sikerült. "Azt mondták, hogy ez valami hihetetlen dolog, ilyen eredményt nagyon ritkán ér el bárki, de ezt a tesztet neki is meg kéne csinálnia" – magyarázta. Trump azt üzente Bidennek, hogy végezze el az általa megcsinált kognitív tesztet a Walter Reed Kórházban.

Az elnök szerint Biden szellemi hanyatlása azért probléma, mert a radikális baloldal átmosta az agyát. "Fogalma sincs, hogy mit művelnek, és hogy mibe húzzák bele. Átmosták az agyát, azt se tudja, hol van, azt se tudja, mit csinál, és ettől az ország fog szenvedni. A pénzpiacok összeomlanak. Rossz dolgok fognak történni" – vetítette elő.

Biden ezzel szemben mindig határozottan visszautasította a vádat, hogy kezdődő demenciában szenvedne. Júliusban a George Washington Egyetem orvosai megvizsgálták, jelentésük szerint "Biden egészséges, életerős, 77 éves férfi, aki alkalmas rá, hogy az elnöki feladatokat sikeresen ellássa". Trumpról ugyanezt állítják a saját orvosai.

Augusztusra nevezi meg alelnökjeltöltjét Joe Biden

2020. július 1., 00:12 Módosítva: 2020.07.01 10:36
0

 Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje Donald Trump amerikai elnököt bírálta és augusztus elejére ígérte az alelnökjelöltje nevét a kedden délután, 89 napi szünet után először tartott sajtótájékoztatóján - írta az MTI.

A demokrata párti politikus a kormányzat és Donald Trump járványügyi döntéseiről úgy vélekedett, hogy azok megkésettek voltak, és szerinte az amerikai elnök eleinte jelentéktelennek tartotta a vírus megjelenését.

Utalva arra, hogy Trump még márciusban a járványellenes küzdelem „háborús elnökének” nevezte magát, Biden azt állította: „a mi háborús elnökünk megadta magát, meglengette a fehér zászlót és elhagyta a harcteret. Kifogásolta azt is, hogy Trump nem visel szájmaszkot. A sajtótájékoztatón egyébként ő is levette a maszkot.

Biden sürgette Trumpot, hogy mielőbb fogadja meg javaslatait:

  • tegye kötelezővé a szájmaszkokat,
  • legyen ingyenes a vírusteszt minden amerikainak,
  • alkalmazzon 100 ezer embert a kontaktkutatásokra
  • és vegye igénybe az úgynevezett Védelmi Termelési Törvényt az egészségügyi berendezések gyártásához.

Ez utóbbit egyébként Trump már nem egyszer - éppen a lélegeztetőgépek gyártatásához - igénybe is vette.

Biden kitért arra a vitára, amely arról folyik, hogy Donald Trump tudott-e arról az információról, miszerint orosz ügynökök állítólag pénzt ajánlottak „az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat vagy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék. Erről a hét végén a The New York Times című lap írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikket, azt is állítva, hogy Trumpot minderről tájékoztatták. A lap állításait Trump, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke és John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője egyaránt cáfolta.

Moszkva „abszolút kacsának” nevezte a feltételezést.

Ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. És ha tájékoztatták, de nem tett semmit, akkor az is kötelességmulasztás - fogalmazott Joe Biden.

Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy átesett-e bármiféle, a szellemi képességeinek esetleges hanyatlását felmérő vizsgálaton, Biden azt válaszolta: alig várom, hogy szellemi képeségeimet összemérjem annak a szellemi képességeivel, aki ellen versenyben vagyok. A 78. évében lévő Biden késznek mondta magát a nyílt vitára a 74. életévét most júniusban betöltött Donald Trumppal.

Trump: Megkértem az embereimet, hogy lassítsák le a tesztelést

2020. június 21., 10:14 Módosítva: 2020.06.22 05:17
483

Donald Trump magyar idő szerint vasárnap hajnalban az oklahomai Tulsa városában mondott beszédet körülbelül 10 ezer ember előtt (a Reuters és a BBC ennél jóval kevesebb, 6200 résztvevőről ír), ami viszonylag nagy hallgatóságnak számít, ám ahhoz képest csalódást keltő lehetett az elnöknek, hogy a Trump-kampány ennek többszörösére számított. A beszédnek otthont adó arénában a székek több mint harmada üresen maradt a felső sorokban. Az eseményen viszonylag kevesen viseltek maszkot, ám a koronavírus-járvány miatt befelé menet mindenkinek megmérték a lázát, illetve mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint a Trump-kampányt semmilyen felelősség nem terheli, ha valaki elkapja a vírust a beszéd helyszínén.

Mindezek ellenére Trumpnak sikerült önmagához méltóan beindítania az elnökválasztási kampányát. Egy és háromnegyed órás beszédében „több millió amerikai élet megmentésével”, és az amerikai gazdaság szárnyalásával büszkélkedett. Ezen kívül ellenfelét, a demokrata elnökjelölt Joe Bident, a „fake news médiát”, a szocialistákat, Kínát, valamint a szoborrongáló és fosztogató tüntetőket ostorozta. Természetesen nem maradtak el a hajmeresztő kijelentések, és a stand-up estre illő jelenetek sem. A teljes beszéd többek között itt nézhető vissza.

Ez volt az elnök első nagygyűlése március 2. óta. Trumphoz csatlakozott Mike Pence alelnök, Eric Trump, az elnök középső fia, James Lankford oklahomai szenátor és a képviselőház számos republikánus tagja is. Eric Trump beszédében „állatoknak” nevezte a „városainkban a hatalmat átvevő, templomokat felgyújtó” tüntetőket, Pence pedig megígérte, hogy „újra Újra Naggyá Teszik Amerikát” (We will Make America Great Again again!).

Trump rögtön a beszédének elején kitért a „Kína által küldött pestisre”, a koronavírus-járványra (melynek ő a „kung-flu” becenevet adta), és az annak megfékezésére tett erőfeszítéseire. Az elnök kijelentette, hogy „több százezer emberéletet mentett meg” intézkedéseivel (ez a szám ráadásul egy óra alatt, a beszéd végére már több millióra nőtt), és kiemelte, hogy az Egyesült Államok élen jár a tesztelésben, ugyanis már több mint 25 millió tesztet végeztek el az országban.

Az elnök szerint a tömeges tesztelés azonban egy „kétélű kard”. Az ugyanis a „hátránya annak, ha ilyen mértékben tesztel az ember, hogy több esetet talál”.

Így hát Trump „szólt az embereinek, hogy lassítsák le a tesztelést”.

Egy fehér házi tisztviselő az elnök beszéde után a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Trump „természetesen csak viccelt”, valójában sosem tett ilyet.

A beszéd legnagyobb része nem meglepő módon az elmúlt hetek tüntetéseiről szólt, amik a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után robbantak ki. Trump a „radikális baloldalt” okolta a békés tüntetések mellett történt rendbontásokért, aminek Joe Biden csupán „tehetetlen bábja”. Ami a CHOP-ot, a tüntetők által elfoglalt seattle-i területet illeti, az elnök egyelőre nem szeretné odaküldeni a katonaságot, inkább engedi, hogy forrjanak még egy kicsit az indulatok, „hadd lássák az emberek, hogy mit akar a radikális baloldal tenni az országunkkal.” A Seattle belvárosában található hat háztömbnyi „rendőrmentes övezet” az utóbbi napokban nagyrészt békés volt, ám szerdán hajnalban két emberre is rálőttek, egyikük meghalt.

A rendőrség finanszírozásának csökkentéséről, és a rendőrség feloszlatásának ötletéről azt mondta, hogy amikor két hete először hallott róla, azt hitte, hogy a „történelmet tönkretenni akaró háborodott baloldali csőcselék” csak viccel. Az elnök ezen kívül azt is kijelentette, hogy egy évre börtönbe küldene mindenkit, aki felgyújtja az amerikai zászlót, mely számos alkalommal megtörtént az elmúlt hetek során. A gyújtogatásokhoz kapcsolódva Trump értetlenül áll azelőtt, hogy szerinte Biden és a demokraták bíróság elé állítanák azokat, akik templomba mentek a kijárási tilalom alatt, ám azokat nem, akik templomokat gyújtottak fel az utóbbi hetekben.

Az elnök azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt 4 évben többet tett a feketékért, mint Biden 47 éves politikai pályafutása alatt. Véleménye szerint a demokrata elnökjelölt azzal tenné a legtöbbet a feketék egyenjogúságáért, ha végre nyugdíjba vonulna.

Trumpból jó szokásához híven most is előjött a stand-upos. Beszédéből 15 percet szánt arra, hogy a médiának válaszoljon, akik megkérdőjelezték, hogy 100 százalékos az egészségi állapota, miután egy hete a West Point katonai akadémia diplomaosztója során óvatosan ment le egy rámpán és két kézzel ivott. Az elnök tulsai beszédében gyakorlatilag eljátszotta a a múlt heti eseményeket. Az óvatos mozgását azzal magyarázta, hogy a bőr talpú cipője nagyon csúszott a fém rámpán, az iváshoz pedig azért használta mindkét kezét, mert „600-szor kellett tisztelegnie a ceremónia során”, és nem akarta, hogy a fáradtságtól kicsit remegő kezével a drága nyakkendőjére öntse a vizet. 

Az elnök ezen kívül azt is előadta, hogy hogyan zajlott az alkudozás közte és a Boeing képviselője között az új Air Force One-ról. Trump büszkén mesélte el, hogy miután a Boeing egy 5 milliárd dollárnál drágább árajánlatot tett, amiből hónapok után sem voltak hajlandóak engedni, ő kerek perec megmondta a képviselőjüknek, hogy 

Az árnak hármassal kell kezdődnie. Nem érted meg te hülye szarházi, nem érted meg?

Trump a tervek szerint a nagygyűlés előtt az arénába be nem férő rajongóknak is mondott volna egy rövid beszédet, ám mivel végül nem hogy mindenki befért, de még több ezer szabad hely is maradt, erről le kellett mondania.

A kampányesemény megtartása a koronavírus-járvány közepette már előzetesen komoly vitákat váltott ki. A járványügyi szakértők bírálták Trump döntését, hogy az eredeti tervek szerint 20 ezer embert zsúfolt volna be egy arénába, attól tartva, hogy a beszéd helyszíne könnyen gócponttá válhat, hiszen a résztvevők nem fogják tudni tartani a biztonságos 1,8 méteres távolságot egymástól.

Már az esemény előtt voltak aggasztó jelek. Az utóbbi hetekben exponenciálisan kezdett el növekedni az aktív fertőzöttek száma Oklahomában, ráadásul szombaton Trump kampánycsapatának hat tagjának is pozitív lett a koronavírus-tesztje Tulsában.

Tovább

Először pakolt ki így Trumpról egy volt kormánytag

2020. június 19., 06:28 Módosítva: 2020.06.20 07:31
287

Míg a baloldalon hajlamosak egy nagyszájú, egyszerű, valóságshow-szereplő tuskóként lefesteni őt, aki az örökölt vagyonát villogtatva megvezette az amerikai nép erre fogékony részét, Donald Trump politikai magatartásával kapcsolatban egyes jobboldali körökben az elmúlt szűk három és fél év minden katasztrófája ellenére is megingathatatlanul él az a narratíva, hogy az amerikai elnök valójában egy kimért stratéga, lépései mögött ott áll valamiféle Nagy Terv, bármekkora hülyeségeket is hord össze, az egy Nagy Kommunikációs Stratégia része, stb.

Ha hinni lehet John Boltonnak, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, akkor mindkét narratívában van valamennyi igazság. Bolton perspektívájából Trump külpolitikáját gyakorlatilag egy az egyben alkalom szülte, ösztönös kommunikációs elképzelések és újraválasztási esélyeinek növelése vezérelték; ám a Nagy Kommunikációs Terv mögött nem álltak kiforrott politikai-filozófiai rendező elvek, csupán egy ösztönember, aki úgy tekint a nemzetközi politikára, mint ingatlanügyletek sorozatára.

  • Mit ír Donald Trumpról a legfrissebb botránykönyv?
  • Miért szállt bele az elnökbe volt nemzetbiztonsági tanácsadója?
  • Milyen megfontolások vezérlik az amerikai külpolitikát Trump alatt?

Ezt onnan tudni, hogy Bolton, akit sokan kapacitáltak a kipakolásra, mióta tavaly szeptembertől már nem ő a nemzetbiztonsági főtanácsadó, előállt egy 577 oldalas memoárral a Trump-kormányban szerzett tapasztalatairól. Bár újságírók és alacsonyabb szintű kormánytisztviselők már teleírtak pár ezer oldalt a Trump-kormány meglehetősen furcsa működéséről,

ez az első alkalom, hogy egy valóban magas rangú, a döntésekben részt vevő, a legmagasabb szintű találkozókon személyesen is jelen lévő kormánytag teregesse ki a szennyest, aki ráadásul a konzervatív politika sok évtizedes veteránja.

A könyv csak jövő héten jelenik meg, ám ahogy lenni szokott, a jobb sztorik már elkezdtek kiszivárogni belőle. Ezek közül a fontosabb állítások, hogy Trump

  • több, az alkotmányos vádeljáráshoz (impeachment) vezető ukrajnai kavaráshoz hasonló ügyben érintett;
  • arra kérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy Peking amerikai mezőgazdasági termékek felvásárlásával támogassa újraválasztását, elismerőleg beszélt a kínai ujgurok átnevelőtáborokba zárásáról;
  • hajlandó volt személyes szívességeket tenni azoknak a diktátoroknak, akiket kedvelt, például kínai és török cégek elleni amerikai eljárásokat gáncsolt el külső kérésekre;
  • lánya, Ivanka Trump email-botrányáról akarta elterelni a figyelmet, amikor kiállt az egy újságíró brutális kivégeztetése miatt támadott szaúdi trónörökös mellett.
  • többször bedőlt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak is;
  • a Kim Dzsongunnal való kokketálásra puszta pr-eseményként tekintett, és a koreai-félsziget stratégiai ügyei helyett az volt számára a legégetőbb külpolitikai teendő, hogy külügyminiszterén keresztül eljuttasson Kimnek egy Elton John-cédét a Rocket Man című dallal, miután korábban Little Rocket Mannek (kb. Kis Rakétaember) nevezte a ballisztikusrakéta-programjával kérkedő Kimet (a sztorit korábban a koreai sajtó is megírta, a CD nem jutott célba);
  • azt pedzegette, hogy el kellene törölni az elnöki mandátumkorlátot, egy elejtett mondatában azt mondta, kivégeztetné a kellemetlenkedő újságírókat, börtönbe szerette volna záratni John Kerry volt demokrata külügyminisztert, és menőnek tartaná Venezuela megszállását, mert a dél-amerikai ország „eleve az Egyesült Államok része”;
  • nem tudta, hogy Nagy-Britanniának vannak atomfegyverei, és azt hitte, Finnország Oroszország része;
  • az ilyen epizódok miatt a kormány több tagja, köztük Mike Pompeo külügyminiszter is idiótának tartja.
Tovább

Trump: Ha nem nyerek, nem nyerek

2020. június 13., 12:35 Módosítva: 2020.06.14 00:19
327

Ha nem nyer, tudomásul veszi vereségét Donald Trump a novemberi elnökválasztáson. Egy amerikai elnöktől  szokatlan ez a nyilatkozat, hiszen az elmúlt 230 évben magától értetődő volt, hogy a vesztes tudomásul veszi a választás eredményét. Trump ezúttal azért volt kénytelen erről beszélni, mert a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden arról beszélt egy interjúban, hogy a republikánus elnök megpróbálhatja ellopni a választást. Trump az alapot ehhez az elmúlt években azzal adta, hogy többször – szavai szerint – viccelődött azzal, hogy az alkotmányban felső határként meghatározott két elnöki ciklus után is maradna.

Az alkotmányban ezt 150 évig nem szabályozták, George Washington nyomán volt íratlan szabály, hogy minden elnök legfeljebb egy újraválasztást vállal. Ezt az először 1933-ban hivatalba lépett demokrata Franklin Delano Roosevelt rúgta fel, aki egyenesen négy választást nyert meg. Negyedik győzelme után nem sokkal meghalt, de így is három teljes elnöki ciklust vitt végig a gazdasági világválságból való kilábalástól a II. világháború végéig. Halála után vették az alkotmányba a két ciklusra szűkített korlátozást, aminek megváltoztatására nagyon csekély esély lenne, ha komolyan felmerülne, igaz, ezzel nem is viccelődött korábban senki az elnöki székből. 

Biden egyébként a közelmúltban átvette a vezetést a felmérések szerint – bár a novemberi választásokig még sok minden változhat. Igaz, az idő a koronavírussal és a nyomában kialakult gazdasági helyzettel, majd a rendőrök által megölt George Floyd halála miatti tüntetésekkel a jelek szerint nem Trumpnak kedvez.

„Ha nem nyerek, akkor nem nyerek” - idézte Trump Fox Newsnak adott nyilatkozatát a Politico. Ha így alakul, majd más dolgokkal foglalkozik, jegyezte meg az elnök, aki szerint azért ha veszítene, az „nagyon rossz lenne az országnak”.

Új helyszínen lesz Trump hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltje

2020. június 12., 15:09 Módosítva: 2020.06.12 21:15
0

Az észak-karolinai Charlotte-on kívül a floridai Jacksonville is helyszínül szolgál majd a Republikánus Párt országos konvenciójának. A tervek szerint a jelöltállító gyűlés első napját az eredeti helyszínen, Charlotte-ban, a többi hármat pedig Jacksonville-ben tartják majd augusztus 24. és 27. között. Jacksonville 450 kilométerre északra található Trump második számú rezidenciájától, a Mar-a-Lago üdülőközponttól.

Eredetileg a jelöltállító gyűlés összes eseményének Charlotte adott volna otthont, ám Észak-Karolina demokrata kormányzója, Roy Cooper június elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok több államában továbbra is gyorsan terjedő koronavírus-járvány miatt nem tudja garantálni, hogy a konvenció egyes eseményeit a szokott rend szerint meg lehet majd tartani. Így például Trump beszédét a jelöltség elfogadása után, melyet több tízezer ember előtt tartott volna. A négy évvel ezelőtti konvencióra 50 ezren látogattak ki és a szervezők most is ennyi résztvevőre számítanak.

Tovább

Joe Biden legnagyobb félelme, hogy Trump "megpróbálja elrabolni a választást"

2020. június 11., 20:54 Módosítva: 2020.06.12 11:30
0

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a The Daily Show vendége volt, ahol elég erős állításokat fogalmazott meg Donald Trumpról - írja a CNN.

Tovább

Kisebb káosz volt a georgiai előválasztásokon

2020. június 10., 18:49 Módosítva: 2020.06.11 07:18
34

A választók szavazásának ellehetetlenítésével (voter supression) vádolják fekete aktivisták a georgiai kormányzatot, miután kisebb káosz alakult ki a keddi előválasztásokon (amiknek a demokrata elnökjelöltségért már semmi valódi tétjük nem volt, hiszen eldőlt, hogy Joe Biden indul majd Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson). Sokaknak 4-5 órát kellett sorban állniuk, hogy leszavazhassanak. A koronavírus-járvány ellenére (az USA-ban még mindig több mint 1,1 millió aktív eset van) az államban található szavazóhelyek 90 százaléka kinyitott, ám a problémát nem a járvány jelentette.

A szavazást ugyan lassították a koronavírus miatt bevezetett intézkedések, és az is, hogy több száz hetven év feletti szavazatszámláló pár héttel a választás előtt mondott fel attól tartva, hogy a választás napján elkapja a betegséget, ám még nagyobb problémát jelentett az, hogy vadiúj szavazógépeket használtak (volna) a szavazáson. A FiveThirtyEight szerint több esetben későn, vagy rossz helyre szállították ki a gépeket, melyek beüzemelése is problémát okozott. Emiatt sok szavazóhelyiség nem tudott időben kinyitni. A késedelmek miatt több szavazókör 2-3 órával tovább tartott nyitva, de így is voltak akik több mint öt órával az eredeti, hétórás zárás után tudták csak leadni a szavazatukat. 

Tovább

George Floyd halála azt is átszabhatja, kit választ Biden

2020. június 9., 20:02 Módosítva: 2020.06.10 06:15
5

Ahmaud Arbery, Breonna Taylor és George Floyd halála, valamint a fekete áldozatok meggyilkolását követő zavargások teljesen felforgatták az amerikai közéletet, vannak, akik szerint komoly hatásuk lehet a novemberi elnökválasztásra is, és nagyban befolyásolhatják, hogy a leendő demokrata elnökjelölt, Joe Biden végül kit választ maga mellé alelnökjelöltnek.

A pozícióért több, korábban az elnökjelöltségre is komoly esélyesnek tartott szenátor, egy korábbi rendőrfőkapitány és egy alig másfél éve hivatalban lévő kormányzó is versenyben van. Néhányuk neve a magyar olvasóknak is ismerősen csenghet, míg van olyan is, akiről még az amerikaiak is alig hallottak.

A kiválasztási folyamat már kezdetét vette, április 30-án állt fel az a négy emberből álló bizottság, amelynek a feladata a potenciális jelöltek 12-15 főt tartalmazó listájának kettő-öt fősre szűkítése júliusig (a CNN tudósítója szerint már legalább nyolc politikusnőt meghallgattak). Ahhoz viszont, hogy megtudhassuk az alelnökjelölt kilétét, Biden szerint egészen augusztusig kell majd várnunk. Annyi azonban már most biztos, hogy Joe Biden egy nőt fog maga mellé választani. Bemutatjuk a 7+1 legesélyesebbet közülük. 

Tovább

Nincs csendes többség Trump mögött

2020. június 6., 17:49 Módosítva: 2020.06.07 09:35
181

Donald Trump amerikai elnök elmúlt három és fél éves regnálása, illetve általában véve három és fél évtizede tartó közéleti- és médiaszereplései során nem egy meghátráló, önkritikus karakter benyomását keltette. Ez a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után a rendőri erőszak és rasszizmus ellen indult, helyenként fosztogatásba torkolló, sok helyen hatósági erőszakkal szétvert tüntetéshullám kezelésében is visszaköszönt: az elnök a kormányát (is) ért támadásokra ellentámadással reagált, a kedélyek nyugtatása helyett tovább tüzelte a feszültségeket.

Azok, akik Trump lépéseiben politikai stratégiát keresnek, az ellenzék bázisának megosztására és különösen az elnök mögött álló Republikánus Párttól elhidegülő fehér középosztály visszaszerzésére tett kísérletként értékelik a dolgot. E narratíva szerint a tüntetések eldurvulása, a demonstrációkat a hét elején kísérő fosztogatásokról és a brutálisan fellépő rendőrséggel való összetűzésekről beszámoló hírek, videók kedveznek a rendpárti szlogeneket hangoztató, az evangéliumi szavazók megszólításához bibliával fotózkodó Trumpnak, illetve általában véve a jobboldalnak. Ha azonban valóban ez a trumpi stratégia, az egyelőre nem igazán sikeres.

Bár a fosztogatást az emberek nagy része elítéli, és a hadsereg sok vihart kavart bevetésének felvetése mögött is van támogatottság, felmérések szerint a társadalom többsége úgy véli, hogy a rasszizmus valós probléma, az elnök viszont rosszul kezeli a kérdést. Emiatt

Trump népszerűsége a tüntetések óta felmérések szerint tovább csökkent, és a választási térkép hétről-hétre rosszabbul néz ki számára. 

Tovább

Biden megszerezte a kellő delegáltat, ő a demokraták elnökjelöltje

2020. június 6., 08:26 Módosítva: 2020.06.07 06:21
78

Joe Biden a keddi előválasztásokon megszerezte a szükséges számú voksot és delegáltat ahhoz, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ezt a politikus jelentette be péntek éjjel kiadott közleményében.

Kedden több tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tartottak előválasztást a republikánusok és a demokraták egyaránt, és a demokrata választásokat mindenütt Biden nyerte. Igaz, nem volt vetélytársa, hiszen Bernie Sanders vermonti szenátor áprilisban visszalépett a versengésből, írja az MTI.

A hét tagállamban és a fővárosban tartott választások valamennyi szavazatának összeszámlálása után Bidennek meglett az elnökjelöltté választáshoz szükséges 1991 delegátusa. Eddig 1993 delegátusa van. Nyolc tagállamban és az Egyesült Államok tengerentúli területein még hátravannak az előválasztások.

A delegátusok azok a küldöttek, akik az előválasztásokon megszerzett mandátumuk jogán voksolnak a párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Közleményében Biden kifejtette, hogy megtiszteltetés volt számára "a valaha volt legtehetségesebb elnökjelölt-aspiránsokkal" versenyezni az elnökjelöltségért.

(Ajánlókép: Reuters)

Egy republikánus szenátor nem biztos benne, hogy Trumpra fog szavazni

2020. június 4., 20:19 Módosítva: 2020.06.05 08:51
2

Egy republikánus szenátor, Lisa Murkowski méltatta Jim Mattis volt védelmi minisztert, amiért az elítélte Trump bibliás akcióját, írja a Hill. Választási évben elég szokatlan, hogy egy szenátor kiáll a pártja színeiben megválasztott elnököt ért kritikák mellett, de ami még szokatlanabb, az az, hogy Murkowski arra a kérdésre, hogy Trumpra szavazna-e, azt mondta,

erősen vívódik azon, hogy SZAVAZNA-e Trumpra a választásokon.

Tovább

Biden bocsánatot kért, amiért kétségbe vonta a Trump-szavazó feketék fekete identitását

2020. május 23., 17:19 Módosítva: 2020.05.24 12:47
131

Joe Biden demokrata elnökjelölt országos felháborodást váltott ki egy pénteki rádióműsorban elhangzott mondatával, ami így hangzott:

Figyeljen ide, ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete.

Biden szombatra rájött, hogy ez a műsorvezetőnek címzett megnyilvánulás nem igazán volt szerencsés, és már bocsánatot is kért a CBC cikke szerint

Tovább

Klobuchar lehet az amerikai alelnök, ha a demokraták nyernek

2020. május 21., 23:44 Módosítva: 2020.05.22 11:38
0
Sajtóértesülések szerint Amy Klobucharnak van a legnagyobb esélye, hogy Joe Biden alelnöke legyen a Fehér Házban, ha a demokrata elnökjelölt győz az amerikai elnökválasztáson novemberben.

Biden a hírek szerint hivatalosan is felkérte az elnökjelölti versenyből korábban éppen Biden javára visszalépő minnesotai szenátort, hogy vesse alá magát annak a szokásos ellenőrzésnek, mellyel az alelnökjelöltek alkalmasságát és politikai kikezdhetetlenségét szokták megvizsgálni. A procedúrában a demokrata pártvezetés szakértők segítségével többek között az alelnöki posztra esélyesek előéletét, adóbevallásait, korábbi esetleges botrányait, nyilatkozatait nézik végig szisztematikusan, hogy meggyőződjenek róla, a jelölt feddhetetlen és nem fognak befürödni vele.

Tovább

Biden határozottan tagadja a szexuális zaklatást

2020. május 1., 20:14 Módosítva: 2020.05.02 13:01
2

"Nem, ez nem igaz, egyértelműen kijelentem, hogy ez soha, de soha nem történt meg" - állította az MSNBC reggeli magazinműsorában Joe Biden demokrata elnökjelölt a szexuális zaklatás vádjára reagálva, írja az MTI.

Bident egy volt munkatársa, Tara Reade vádolta meg azzal, hogy 27 évvel ezelőtt az elnökjelölt a szenátus folyosóján erőszakoskodott vele, s amikor később szót emelt ez ellen, kirúgták az állásából. Reade több médiumnak is nyilatkozott erről, de Biden eddig még nem szólalt meg személyesen az ügyben.

Tovább