Barta Lóránt

A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak kedden Moszkvában.

Ami az európaiak közvetítői szerepét illeti, úgy tűnik, egyelőre még messze vannak attól, hogy készen álljanak a közvetítésre. Először is, a közvetítői erőfeszítéseket azzal kezdeni, hogy Oroszországnak valamilyen feltételeket szabnak, valószínűleg illogikus, helytelen és – természetesen – számunkra elfogadhatatlan

– mondta.

„A lényeg az, hogy egyelőre azt látjuk, hogy az európaiak sokkal inkább a háború folytatására koncentrálnak, mintsem a béketárgyalásokra” – idézte nyilatkozatát az MTI.

Ukrajna elismerte pénteken, hogy a reggel a Fekete-tenger partján fekvő romániai Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott – közölte az MTI.

Kijev szerint a drón felett az orosz elektronikai zavarás miatt elvesztették az irányítást. Az ukrán haditengerészet a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a fekete-tengeri műveleti övezetben végrehajtott feladatok során az ukrán fegyveres erők haditengerészetének egyik személyzet nélküli tengeri drónja az ellenség rádióelektronikai hadviselési eszközeinek hatására elvesztette az irányítását, és Románia partjai közelébe sodródott.

A polgári lakosság veszélyeztetésének elkerülése érdekében a szükséges információkat átadtuk a román haditengerészetnek

– emelték ki közleményükben.

A konstancai kikötőben röviddel azután robbanás történt, hogy megtalálták a tengeri drónt. A román katasztrófavédelmi szolgálat tájékoztatása szerint a robbanásban senki sem sebesült meg – fűzte hozzá az Ukrinform hírügynökség.

Alexandru Turturica, a román haditengerészet szóvivője elmondta, hogy a drónt péntek reggel észlelték a román tengeri életmentő ügynökség (ARSVOM) központjának közelében, amely a konstancai kikötő területén található.

Oroszország 2026-ban bocsánatkérés és megbánás nélkül folytatja az Ukrajna elleni háborút – olvasható a BBC elemzésében.

Vlagyimir Putyin álláspontja rendíthetetlen: továbbra is az egész Donyec-medence feletti ukrán területek átadását követeli, és semmiféle megbánást nem tanúsít a háború miatt – miközben Oroszország ezen a héten is nagyszabású rakéta- és dróncsapásokat indított Ukrajna ellen, éppen a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum előestéjén.

Egy dolog azonban megváltozott a Kremlben: az az optimizmus, amellyel tavaly Donald Trump közvetítő szerepére számítottak, mára szertefoszlott. A remélt amerikai nyomás, hogy Kijev fogadja el Moszkva maximalista feltételeit, nem következett be, a békemegállapodás pedig egyelőre nem jött létre.

Közben az öt éve tartó háború egyre nagyobb terhet ró Oroszországra. Az ország hatalmas harctéri veszteségeket szenvedett el, gazdasága stagnál, a költségvetési hiány nő, és az ukrán drónok ma már mélyen behatolnak orosz területre – a moszkvai régió légvédelmét is sikerült áttörni. A félelem miatt a május 9-i győzelmi díszszemlét is le kellett csökkenteni.

Mindezek ellenére a Kreml válasza nem a visszavonulás, hanem az eszkaláció. A legutóbbi nagyszabású légitámadásokat Moszkva egy Sztarobilszkban ért ukrán csapásra adott válaszlépésként állítja be, amelyben hivatalos adatok szerint 21 diák halt meg – az ukrán fél szerint azonban egy orosz drónos egység parancsnokságát találták el.

Oroszország szigorúan ellenőrzött médiakörnyezetében ugyanakkor egyre több óvatos hang jelenik meg, amely a háború befejezésének lehetőségét feszegeti. Szakértők a Kreml-közeli lapokban azzal érvelnek, hogy az eredeti hadicélok elérése technikailag lehetetlen, sőt az egyik szerző azt fejtegette, hogy a vesztett háborúk és megalázó fegyverszünetek az orosz történelemben rendszeresen újabb reformokhoz és győzelmekhez vezettek. Az utóbbi cikk azonban rövid időn belül eltűnt az internetről – ami jelzi, hogy a vita ugyan létezik, de keretei szigorúan megszabottak.