Kozics Júlia

Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a szlovén védelmi minisztérium és a foglalkoztatási szolgálat annak érdekében, hogy növeljék a szlovén fegyveres erők létszámát.

Mateja Rokvic, a szlovén védelmi minisztérium védelmi igazgatóságának vezetője szerint a tárca egyik kiemelt célja a katonák számának növelése. Úgy vélte: az érdeklődés már most is nőtt, részben annak köszönhetően, hogy a minisztérium és a foglalkoztatási szolgálat egy ideje együttműködik.

Bostjan Mocnik vezérőrnagy, a szlovén vezérkar főnöke újságíróknak elmondta:

A szlovén fegyveres erőknek jelenleg valamivel több mint hatezer hivatásos katonájuk és mintegy ezerötszáz szerződéses tartalékosuk van. Ez elmarad a tízezres célkitűzéstől, amely hétezer hivatásos katonával és háromezer szerződéses tartalékossal számol.

Hasonló együttműködési megállapodás már korábban létrejött a foglalkoztatási szolgálat és a rendőrség között is, mivel a rendőrség szintén létszámhiánnyal küzd. A testületnél a közeljövőben sokan vonulnak nyugdíjba, ezért új jelentkezőket szeretnének bevonni.

Beno Meglic országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint a rendőrségnek – a hadsereghez hasonlóan – különböző területekről érkező szakemberekre is szüksége van. Mint mondta, a biztonsági helyzet változik, ezért nagyon eltérő szakterületek tudására van szükség – írta az MTI. 

Miközben Oroszország nyíltan csúfot űz a diplomáciai erőfeszítésekből, az Európai Unió továbbra is erősíti Ukrajnát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.

Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Oroszország egyik leghosszabb és legkíméletlenebb dróntámadásának nevezte, hogy csütörtökön nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelynek következtében öt ember vesztette életét, köztük egy gyermek is, és mintegy negyvenen megsebesültek.

Közölte, hogy az EU véglegesíti az Ukrajna megsegítésére szánt hatmilliárd euró értékű dróntámogatási csomagot, és egyre szigorúbb szankciókkal tartja fenn a nyomást Oroszország hadigazdaságára.

Az ukrán energetikai minisztérium közlése szerint Oroszország egy nap alatt az egyik legnagyobb kombinált támadását hajtotta végre Ukrajna ellen. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások következtében a fogyasztók egy része Kijevben áram nélkül maradt, valamint az ország csaknem felében, a volinyi, dnyipropetrovszki, donyecki, zaporizzsjai, kijevi, lvivi, poltavai, szumi, harkivi, csernyihivi és hmelnickiji területeken szünetel az áramszolgáltatás.

„Meggyőződésem, hogy Kárpátalján a magyarok és minden nemzeti közösség büszke arra, hogy ukrán állampolgár. Külföldön is »ukrán magyarokként« tekintenek rájuk. Ez az otthonuk, és itt vannak a legjobb karrierlehetőségek” – jelentette ki Miroszloav Bileckij, Kárpátalja kormányzója az Ukrinform hírügynökségnek adott, csütörtökön közzétett exkluzív interjújában, amelyet az MTI szemlézett. 

A huszti születésű politikus arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte erősödött-e az ukrajnai identitás a háború miatt a régióban, egyértelmű igennel válaszolt, hozzátéve, hogy „mindenki büszkébb most” az országára.

A magyarországi parlamenti választás nyomán bekövetkezett kormányváltással kapcsolatosan a május 7-én felvett interjúban Bileckij kifejtette, hogy szerinte az nem befolyásolja a kisebbségi jogok biztosítását Kárpátalján.

Saját államunk és értékeink vannak. Budapest közel van, de a saját országunk felé kell nézni. Köszönöm a kárpátaljai magyaroknak, hogy 2014-ben önként az elsők között mentek harcolni Ukrajnáért, és most is szolgálnak a különböző védelmi alakulatokban, gondoskodnak az elesett katonák emlékének megőrzéséről, és támogatják a hadsereget

– emelte ki.

Vizsgálják a Kárpátokban történt nagyszabású tűzesetet

A kormányzót megkérdezték a Volovec közelében, a Kárpátokban történt nagyszabású tűzesetről. Elmondta, hogy a hatóságok vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a tűz esetleg orosz megrendelésre elkövetett gyújtogatás miatt tört ki, mivel korábbi tapasztalataik szerint az orosz titkosszolgálatok tinédzsereket toboroznak üzenetküldő alkalmazásokon keresztül. „Az elmúlt hónapban Kárpátalján több ilyen toborzási eset is volt példa” – mondta, kiemelve az április közepén történt incidenst, amelyben egy kilencedik osztályos tanuló tüzet nyitott társaira az egyik középiskolában, a csapi Széchenyi István Líceumban, és egy gyereket megsebesített. Kiemelte, hogy ezek aggasztó esetek, mert a régió destabilizálására irányuló kísérletekre utalnak.

Ez a trend nagyon aggaszt engem. Meglepett a diák esete, aki az orosz titkosszolgálatok által diktált forgatókönyv szerint cselekedett. Több gyermeket kellett volna lelőnie, mindezt élőben közvetítenie, majd kimennie az utcára és öngyilkosságot elkövetnie. Ezt megelőzően még fel kellett volna olvasnia egy üzenetet, amelyet magyar nyelven írtak neki. Ezt a feljegyzést a rendvédelmi szervek megtalálták

– mondta. Hozzátette, hogy a fiú internetes játékokon keresztül került befolyás alá, hosszú ideig manipulálták, fegyvert adtak neki és útmutatást arra, hogyan tanulja meg használni. Ezután pedig azzal fenyegették, hogy megölik az egész családját, ha nem teljesíti a feladatot. A fiú – Bileckij szavai szerint – azért ment bele, mert azt hitte, így megvédheti a családját, mivel azt mondták neki, nincs más választása: vagy te, vagy ők.

A háború miatt lakóhelyükről Kárpátaljára menekültekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányzó közölte, hogy hivatalosan mintegy 124 ezer belső menekültet regisztráltak a megyében.

Ez a szám négy éve nagyjából stabil: valaki érkezik, valaki visszamegy vagy külföldre távozik. 108 menedékszállásunk van, ahol csaknem 4600 ember él. Jelenleg 325 szabad hely van, ebből 166 pótágyas

– fejtette ki. Hozzátette, hogy a belső menekültek többsége azonban keres magának saját lakást. A menekültek főként Harkiv, Donyeck és Dnyipropetrovszk megyékből érkeznek Kárpátaljára – mondta. „Emellett a herszoni, a luhanszki és a zaporizzsjai régiókból is vannak nálunk menekültek. Az áttelepítés szervezetten zajlik az ukrán elnöki irodán keresztül, mi csak a helyeket biztosítjuk” – fűzte hozzá Kárpátalja kormányzója.