Dózsa Gergő György

Szankciókat vezetett be pénteken a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz olaj- és gázipari óriásvállalatok ellen a brit kormány. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta most először alkalmaz szankciós intézkedéseket közvetlenül a két orosz céggel szemben. London az Egyesült Államokkal összehangoltan dolgozta ki az új szankciókat − írta az MTI.

A brit külügyi tárca szerint a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz naponta összesen egymillió hordó nyersolajat termel, és ennek piaci értéke a jelenlegi árfolyamon évente hozzávetőleg 23 milliárd dollár. A két cég nyeresége az ukrajnai háború költségeihez is hozzájárul – hangsúlyozza ismertetésében a brit külügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciók célja e jövedelemforrás elapasztása. A nyersolajexportból származó jövedelem létfontosságú az orosz hadigazdaság számára; például 2023-ban az orosz költségvetés bevételeinek hozzávetőleg negyede származott ebből a forrásból − áll a londoni külügyi tárca közleményében.

A minisztérium szerint a két orosz óriáscég elleni szankciók várhatóan jelentős mértékben korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy bevételekhez jusson az energiahordozók értékesítéséből. A londoni külügyi tárca szerint Nagy-Britannia folytatja az orosz „árnyékflotta” − vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók − mozgását akadályozó fellépését is.

London eddig 93 ilyen hajó ellen foganatosított szankciós intézkedéseket, és csak a múlt hónapban egyszerre húsz hajó esetében rendelt el korlátozásokat. Ezek a hajók tavaly 4 millió hordó orosz olajat szállítottak − áll a külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában. A Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen bejelentett szankciós lépések között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.

A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy Norvégia újra be kívánja vezetni a bombabiztos óvóhelyek építését, amit 1998-ban szüntettek meg − írta a Politico.

Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a „legrosszabb forgatókönyv” szerint háború vagy fegyveres támadás történik

− közölte Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi és közbiztonsági miniszter. „Ebben az esetben az óvóhelyek építése az egyik szükséges védelmi intézkedés” − tette hozzá.

1998-ig Norvégiában minden nagyobb lakóparknak rendelkeznie kellett bunkerrel, de azóta nem építettek újakat. Mehl elmondta, hogy a követelmény az 1000 négyzetméternél nagyobb komplexumokra vonatkozik majd.

A kormány kétféle óvóhelytípust javasol: újakat, amelyek a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, és olyanokat, amelyek a hagyományos fegyverek ellen nyújtanak védelmet, és amelyeket metróállomásokból vagy parkolóházakból lehetne átalakítani.

Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése egy esetleges háborúra, de szélsőséges időjárás vagy olyan események esetére is, mint egy világjárvány.

„Oroszország hajlandósága arra, hogy politikai célok elérése érdekében katonai erőt alkalmazzon, azt mutatja, hogy Norvégiának valószínűleg még hosszú ideig egy kiszámíthatatlan szomszéddal kell majd szembenéznie” − áll a jelentésben.

Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a világ hét legfejlettebb ipari országával (G7) közösen jóváhagyott mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi támogatás első, hárommilliárd eurós részletét − tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület pénteken.

A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát. A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.

A pénzeszközök − a tervek szerint − segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ből származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.

A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.

Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.

Az uniós bizottság pénteken közzétett közleményében hangsúlyozta: az első részlet kifizetése az EU „megingathatatlan elkötelezettségét” bizonyítja, amely szerint segíti Ukrajnát abban, hogy szembe tudjon szállni Oroszországgal a háborújában, fenntartsa a makrogazdasági és fiskális stabilitást, újjáépítse a létfontosságú infrastruktúrát, beleértve az energiarendszereket, és beruházzon a védelmi infrastruktúrába.

A makroszintű pénzügyi támogatás döntő fontosságú Ukrajna sürgető költségvetési szükségleteinek kielégítésében, amelyek − mint írták − jelentősen megemelkedtek az elhúzódó háború miatt. A kölcsönt Ukrajna közvetlenül katonai kiadásainak fedezésére is felhasználhatja, beleértve a védelmi infrastruktúrát is − írta az MTI.

Az ukrajnai háború kezdete óta az EU tagállamaival együtt közel 134 milliárd eurót biztosított Ukrajna védekezési erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, hozzájárulva ezzel az alapvető szolgáltatások fenntartásához, valamint az újjáépítéshez, a humanitárius segítségnyújtáshoz és a háború elől menekülőknek nyújtott segítséghez az uniós országok területén − tették hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon a hitelfolyósítás kapcsán azt írta, hogy a közel három éve tartó háborúval küzdő Ukrajna „továbbra is számíthat barátaira és partnereire”. Az EU és a G7-országok támogatása pénzügyi stabilitást biztosít Ukrajnának, hogy továbbra is harcolhasson a szabadságáért és győzedelmeskedjen − írta az uniós bizottság elnöke.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejegyzésében hangsúlyozta: a háborút Oroszország indította, ezért neki is kell megfizetnie az árát. A befagyasztott orosz vagyonból származó támogatás segíteni fogja Ukrajna gazdaságát és védelmi erőfeszítéseit − tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.