Dózsa Gergő György

Dózsa Gergő a Pécsi Tudományegyetem elvégzése után tizenkét évig dolgozott magyar-történelem szakos tanárként. Az Indexnél elsősorban a kül- és geopolitikai témák érdeklik, de hírszerkesztőként bármilyen anyaggal szívesen foglalkozik. 2018 óta pedig a Mondo magazin cikkírójaként is tevékenykedik. Emellett egy kispályás labdarúgócsapat kapusa és a Távol-Kelet (elsősorban Japán, Kína és Korea) kultúrájának rajongója, és különböző rendezvényeken ismeretterjesztő előadásokat szokott tartani ebben a témában.
Bejutottunk a Karmelita kolostorba, mutatjuk, hogy mit láttunk Bejutottunk a Karmelita kolostorba, mutatjuk, hogy mit láttunk

Megnyitották az Orbán-kormány hatalmi központját.

23 perce

Orbán Viktor: Kiváló állapotban adtuk át Magyarországot, nem félek az elszámoltatástól Orbán Viktor: Kiváló állapotban adtuk át Magyarországot, nem félek az elszámoltatástól

Szerinte nem értették meg a fiatalokat, ezért bukták el a választást.

34 perce

Sikerről beszélt Donald Trump, de igazából semmit nem ért el Pekingben Sikerről beszélt Donald Trump, de igazából semmit nem ért el Pekingben

Feltűnően kerülte a két elnök az érzékeny témákat.

tegnap, 12:58

Szombat éjjel Oroszország újabb dróncsapást hajtott végre az Odesszai terület déli részén, elsősorban Izmajil városában. Oleg Kiper, az Odesszai Területi Katonai Igazgatóság vezetője szerint a kikötő és lakóépületek rongálódtak meg − írja az Unian.

Egy drón egy ötemeletes lakóépületet talált el, amelynek megsérült a homlokzata, az erkélyek, valamint egy autóalkatrész-bolt is lángra kapott. Emellett egy másik lakóépület is megrongálódott, amelyben két ember megsérült.

A kikötőben egy raktárhelyiséget és egy adminisztratív épületet ért légicsapás, amelynek során ablakok törtek be. A jelentést az Izmajili Járási Igazgatóság is megerősítette, és hozzátették, hogy a sérülteket ellátták. A támadás következtében több vezeték is megrongálódott, ami 39 településen okozott áramkimaradást, ezek helyreállításán jelenleg is dolgoznak.

 

Az ukrán hadsereg 30383 alkalommal sértette meg a győzelem napja alkalmából meghirdetett tűzszünetet, amely Moszkva szerint péntek nulla órától kedd nulla óráig tartott − közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint a fegyvernyugvás ideje alatt az ukrán fegyveres erők drónokkal és tüzérséggel támadtak orosz hadállásokat. Az összefoglaló a tüzérségi lövegekkel, sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és harckocsikkal az elmúlt nap alatt végrehajtott csapások számát 859-ben, a pilóta nélküli repülőgépekkel véghez vittekét pedig 5825-ben nevezte meg. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán fél a frontokon öt rohamot kísérelt meg.

A tárca közölte, hogy az orosz hadsereg a tűzszünet alatt az állásaiban maradt és „arányosan reagált”, válaszcsapást mérve sorozatvetők, tüzérségi lövegek és aknavetők tüzelőállásaira, valamint drónok vezérlőállásait és indítóhelyeit megsemmisítve. A minisztérium szerint az orosz fél operatív-taktikai légierővel, pilóta nélküli csapásmérő légijárművel, rakétával vagy tüzérséggel nem támadott.

Az összefoglaló értelmében a tűzszünet lejártával az orosz hadsereg folytatta a „különleges hadműveletet”, és az elmúlt egy nap alatt több mint 870 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel katonai repülőtereket, valamint lőszer- és üzemanyag-raktárakat, nyolc páncélozott harcjárművet, továbbá 108 repülőgép típusú drónt − olvasható az MTI tudósításában.

Oroszországnak már nincs kapacitása nagyszabású eszkalációra, és nincs erőforrása a NATO-val való szembenálláshoz, ugyanakkor Vlagyimir Putyint csak az kényszerítheti valódi tárgyalásra, ha az orosz elnök felismeri, hogy az Ukrajna elleni háborús céljai meghiúsultak − közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a PISM Strategic Ark nemzetközi biztonsági konferencián.

Putyin több katonát veszít, mint amennyit mozgósítani tud, elveszítette a Fekete-tengerért folytatott csatát. Légierejének már nincs fölénye Ukrajna felett, és gazdasága szenved az elhúzódó konfliktus miatt. Ezért úgy gondolom, hogy tartanunk kell a jelenlegi irányt, és akkor előbb-utóbb el kell ismernie, hogy háborús céljait nem tudja elérni, csak akkor fog valódi tárgyalásokat folytatni

− mondta Sikorski. A lengyel külügyminiszter meg van győződve arról, hogy Oroszországnak nincs elegendő erőforrása egy NATO elleni háborúhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Nyugatnak nem szabad ismét engednie azért, mert fél, mit tesz majd a Kreml.

Emellett figyelmeztetett arra is, hogy Moszkva provokációhoz folyamodhat, és kísérletet tehet arra, hogy aláássa a Nyugat egységét, de ez nem fog sikerülni neki. Radoslaw Sikorski szerint Oroszország félreérti a demokratikus államok pszichológiáját, azt hiszik, elég egy lökés, és a Nyugat szétesik vagy cselekvésképtelenné válik. 

„De ha megnézzük, mit tettünk az elmúlt négy évben, Európa és az Egyesült Államok Ukrajna iránti támogatásának mértéke jóval nagyobbnak bizonyult, mint amit öt évvel ezelőtt várni mertem volna” – jelentette ki Sikorski.