Dózsa Gergő György

A száműzetésben lévő iráni ellenzéki Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa (NCRI) az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjének távozását követeli az Irán elleni amerikai támadásokat követően.

Ali Hámenei ajatollahnak „most azonnal távoznia kell” − nyilatkozott vasárnap Mariam Radzsávi, a párizsi székhelyű NCRI elnöke, hozzátéve, hogy „az iráni nép üdvözli a háború végét, és békére és szabadságra vágyik”.

Irán nukleáris programjára utalva, amelynek a létesítményei amerikai légitámadások célpontjává váltak, Radzsávi hangsúlyozta: Hámenei felelős azért „a hazafiatlan projektért, amely amellett, hogy számtalan emberéletet követelt, legalább 2000 milliárd dollárjába került az iráni népnek − és most mindez füstbe ment” − adta hírül az MTI.

A vasárnap hajnali amerikai légicsapás következtében megrongálódott a fordói föld alatti nukleáris létesítmény, amit műholdfelvételek rögzítettek. Látható, hogy az egykor barna színű felület egyes részei szürkévé váltak, és kontúrjai is másképp rajzolódnak ki, ami arra utal elemzők szerint, hogy a robbanás törmeléket szórt szét a helyszín körül. Ez bizonyítja, hogy az amerikai légierő bunkerromboló bombákat használt a létesítmény ellen − írta az AP News.

A bejáratokat eltömítette a törmelék, ezért az irániaknak ki kellene ásniuk a létesítményt, hogy bejuthassanak. Ugyanakkor Irán egyelőre nem adott kárfelmérést a helyszínről.

Az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot − közölte az orosz külügyminisztérium, amely megengedhetetlennek minősítette az Egyesült Államok vasárnapi akcióját − írta a Ria Novosztyi.

Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak vetik alá, bármilyen érvekkel is álljanak elő, durván sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek korábban egyértelműen megengedhetetlennek minősítették az ilyen akciókat. Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja

− írták honlapjukon, majd pontokba szedve fejtették ki álláspontjukat:

• Moszkva elítéli Washington akcióit;
• fel kell mérni a támadás következményeit;
• jelentősen megnőtt a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának kockázata;
• a csapások csökkentették a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tekintélyét;
• az ENSZ Biztonsági Tanácsa köteles reagálni a helyzetre, közösen kell elítélni Izrael és az Egyesült Államok akcióit;
• szükségesnek vélik Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának jelentését;
• Oroszország elkötelezett az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatának végrehajtása mellett.