Veszélybe kerülhet az amerikai elnökválasztás

Soha, semmilyen történelmi esemény nem meztelenítette le úgy Amerikát, mint a koronavírus-járvány, ami felszínre hozta az egészségügyi rendszer fehér foltjait, feltárta a kellemetlen igazságot a közszolgáltatásokban uralkodó súlyos egyenlőtlenségekről, az amerikai társadalomban mélyen gyökerező tudományellenességről, a szövetségi kormányzat bénultságáról, a saját kormányzati intézkedéseit szabotáló elnök ostobaságáról és a (sokmilliárdos mentőcsomagok ellenére) a kongresszus válsághelyzetben mutatott tehetetlenségéről.

Mivel az Egyesült Államokban a részben az elsietett lazításnak köszönhetően még csak meg sem sikerült közelíteni a járványellenes szövetségi hatóság (CDC) által a normális élethez való visszatérés feltételéül szabott fertőzöttségi- és halálozási mutatókat, alig három hónappal a novemberi választások előtt a közfigyelem kezd szembenézni a ténnyel, hogy a választási rendszer sérülékenysége és a választási eljárások körül felizzó politikai civakodás miatt sokan úgy gondolják, hogy

És egy megkérdőjelezhető legitimitású választás komoly csapást jelenthet az USA amúgy is egyre törékenyebb belső békéjére.

Mielőtt az okokra rátérnénk, érdemes legalább felvillantani, hogy 2020. november 3-án milyen bonyolult gépezetet lendül mozgásba. Bár a világ (és Amerika) figyelme nyilván az elnökválasztási küzdelemre összpontosul, a Fehér Ház mellett a szenátusi mandátumok egyharmadáról és az összes képviselőházi helyről döntés születik. Emellett pedig számos tagállami tisztségviselő megválasztását intézik el a „nagy” szavazással összekötve. A választások lebonyolításáért a tagállamok felelősek, ráadásul a lebonyolítást is ők szabályozzák.

A rendszer eddig sem működött valami olajozottan – emlékezhetünk arra, hogy a legelső, Iowa állambeli demokrata előválasztás is káoszba fulladt -, a koronavírus-járvány alatt rendezett helyi választások pedig újabb problémákat dobtak fel.

El kell költöztetni a szavazóköröket

Ugyan a szavazókörökben egy sor fertőzésellenes protokollt léptettek életbe, mégis több komplikáció merült fel. Mivel normális esetben a szavazókörökben való munkát jellemzően idősebbek vállalják – az átlagéletkor hatvan év -, ezért az elmúlt hónapok választásainál nehéz volt személyzetet találni, és a hatóságok kevesebb szavazókört tudtak felállítani. Ez azt eredményezte, hogy jóval nagyobb volt a zsúfoltság, hosszú sorok alakultak ki – ami alapból sem lelkesíti a szavazókat, járványhelyzetben pedig pláne nem. A tagállami hatóságoknak azzal is szembesültek, hogy új helyszíneket kell találniuk az olyan, évtizedek óta használt szavazóhelyiségek helyett, mint az idősotthonok vagy az iskolák – amerikai sztársportolók ezek kiváltására javasolták azt, hogy a nagy csapatok adják kölcsön a tagállamoknak a sportcsarnokokat a választás idejére.

A tagállamok problémáit növeli a járvány miatt csökkenő adóbevételekre visszavezethető krónikus pénzhiány. A kongresszus a márciusi átfogó segélycsomagban a választások lebonyolítására megszavazott összesen 400 millió dollárt, de ez nagyon kevés. Májusban a demokrata többségű képviselőház ezt az összeget akarta 3,6 milliárd dollárral megnövelni, de a republikánus többségű szenátus leszavazta a segítséget.

Tízmillliók szavaznának levélben, de nem bírja a terhet a posta

A személyes szavazás komplikációi miatt kézenfekvőnek tűnik az a megoldás, hogy a választók levélben adják le szavazataikat. A 200 millió választásra jogosult amerikai egy része már eddig is így tett; 2016-ban is 40 millióan adták le alternatív módon a szavazatukat. A Washington Post összesítése szerint a választók 77 százalékának erre idén is meglesz a lehetősége (16 államban azonban ez a lehetőség nagyon körülményes eljárást igényel), az Axiosnak nyilatkozó szakértő becslése szerint ezzel a lehetőséggel akár 80 millióan fognak élni. Júliusban hat tagállam már jelezte is, hogy általános levélszavazást tervez.

Csakhogy a tömeges levélszavazásban az a bökkenő, hogy a szavazólapokat kipostázó, a szavazatokat elszállító amerikai posta komoly válságban van, és egész egyszerűen képtelen lesz megbízhatóan teljesíteni az amúgy is gigászi feladatot. A szövetségi kormány alá tartozó szervezet tavasszal 89 milliárd dollár értékű segítséget kért a kongresszustól, ebből lett egy alig 10 milliárd dolláros kölcsön. A postai kézbesítések már most is akadoznak, az elmúlt hónapok reformjainak mellékhatásaként nagyon lelassult a levelek feldolgozása, az elmúlt hetek választásainál pedig több szavazó is hetes csúszásokról számolt be a szavazólap kézbesítésénél. A posta működése mára vezető politikai üggyé vált, de még ha sikerül is három hónap alatt megoldani a problémákat, akkor is számítani kell arra, hogy a szavazatok beérkezése és feldolgozása akár napokat is igénybe vehet.

Egy újabb probléma, amin Trump csak rontani tudott

Amerikában még az olyan alapvető elővigyázatossági szabályokat, mint a maszkviselés is nagyrészt pártállás alapján ítélik meg, Nem csoda, ha a korábban inkább kényelmi kérdésként felfogott, a Pew közvéleménykutató intézet felmérése szerint pártoktól függetlenül elfogadott előzetes- és levélszavazás 2020-ra ideológiai kérdéssé vált, miután Donald Trump egyenlőségjelet vont a levélszavazás és a választási csalás közé. A demokraták attól tartanak, hogy mivel szavazóik jobban ódzkodnak a személyes szavazástól, mint a republikánusok, az alternatív lehetőségek hiánya komoly hátrányba hozhatja őket (korábbi tapasztalatok ezt az aggodalmat nem támasztják alá, de 2020-ban sok korábbi tapasztalat vált irrelevánssá).

Azaz ahogy a járvány kezelésében, úgy a választások megnyugtató lebonyolításában is bizarr módon a az amerikai elnök vált az egyik legnagyobb hátráltató tényezővé. Donald Trump a 2016-os választás előtt lebegtette azt, hogy elfogadja-e a végeredményt, de a győzelem után is csalást kiáltott, mivel presztízskérdésnek érezte, hogy ne csak az elnyert elektorok számában, hanem az összes leadott szavazatban is megelőzze Hillary Clintont (akire 3 millióval többen adták le a voksukat, mint Trumpra). Az általa vizionált, véletlenül szintén 3 milliónyi illegálisan leadott szavazat felkutatására külön igazságügy-minisztériumi vizsgálóbizottságot is felállíttatott, ami azután nem jutott eredményre.

Így azután nem is igazán volt meglepő az, ha a Washington Post adatbázisa szerint március óta több mint 80 alkalommal támadta a levélszavazás intézményét, a támadások nagy része általános hőzöngés volt, de többször hivatkozott a postra „elavult gépeire” is, és a „tömeges csalás” miatt felvetette, hogy el kéne halasztani az elnökválasztást (a kérdésben a kongresszus dönt, de a republikánus politikusok is mereven elzárkóztak a lehetőségtől).

A választás maga válik fronttá

Az általunk olvasott prognózisok és elemzések egyetértenek abban, hogy ha az elnökválasztás szoros lesz (egyelőre úgy tűnik, hogy Joe Biden tetemes előnyre tett szert, de a tulajdonképpeni kampány csak most kezdődik), akkor elképzelhető, hogy a szavazatok beérkezésének lassúsága, a postai kapacitáshiány miatt akár napokig nem derül ki, hogy ki is a győztes.

Ezt a bizonytalanságot növeli majd, hogy szinte biztos, rengeteg helyen támadják majd meg az eredményt vagy egyes eljárási elemeket a bíróságon, azaz nem kizárt, hogy az elnökválasztás ugyanúgy a legfelsőbb bíróságon dől majd el, mint a floridai szavazatszámlálási bizonytalanságról elhíresült 2000-es küzdelem. És miközben a hatalomátadás az eddigi összes elnökválasztást követően olajozottan és békésen zajlott, Trump lebegtetései miatt ma már sokan tartanak attól, hogy az elnök választási csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és ezzel egyidőben a saját védelmére mozgósítja azokat a felfegyverzett szélsőjobboldali milíciákat, melyek az utóbbi hónapokban látványos/félelmetes demonstrációkat tartottak több államban.

Erre az eshetőségre készen több mint 30 amerikai jogvédő- és aktivistaszervezet csatlakozott a „Védjük meg az eredményeket!” kezdeményezéshez, hogy ha Trump „vitatná a végeredményt, megtagadná a vereség beismerését, a szavazatok teljes összeszámlálása előtt győzelmet hirdetne”, órák alatt milliókat tudjanak az utcára hívni.

(Borítókép: Donald Trump 2016-ban. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)