Trump: Megkértem az embereimet, hogy lassítsák le a tesztelést

2020-06-21T003059Z 509005825 RC2CDH9FPZ3F RTRMADP 3 USA-ELECTION
2020.06.21. 10:14 Módosítva: 2020.06.22. 00:27

Így zajlik az előválasztás

Donald Trump magyar idő szerint vasárnap hajnalban az oklahomai Tulsa városában mondott beszédet körülbelül 10 ezer ember előtt (a Reuters és a BBC ennél jóval kevesebb, 6200 résztvevőről ír), ami viszonylag nagy hallgatóságnak számít, ám ahhoz képest csalódást keltő lehetett az elnöknek, hogy a Trump-kampány ennek többszörösére számított. A beszédnek otthont adó arénában a székek több mint harmada üresen maradt a felső sorokban. Az eseményen viszonylag kevesen viseltek maszkot, ám a koronavírus-járvány miatt befelé menet mindenkinek megmérték a lázát, illetve mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint a Trump-kampányt semmilyen felelősség nem terheli, ha valaki elkapja a vírust a beszéd helyszínén.

Mindezek ellenére Trumpnak sikerült önmagához méltóan beindítania az elnökválasztási kampányát. Egy és háromnegyed órás beszédében „több millió amerikai élet megmentésével”, és az amerikai gazdaság szárnyalásával büszkélkedett. Ezen kívül ellenfelét, a demokrata elnökjelölt Joe Bident, a „fake news médiát”, a szocialistákat, Kínát, valamint a szoborrongáló és fosztogató tüntetőket ostorozta. Természetesen nem maradtak el a hajmeresztő kijelentések, és a stand-up estre illő jelenetek sem. A teljes beszéd többek között itt nézhető vissza.

Ez volt az elnök első nagygyűlése március 2. óta. Trumphoz csatlakozott Mike Pence alelnök, Eric Trump, az elnök középső fia, James Lankford oklahomai szenátor és a képviselőház számos republikánus tagja is. Eric Trump beszédében „állatoknak” nevezte a „városainkban a hatalmat átvevő, templomokat felgyújtó” tüntetőket, Pence pedig megígérte, hogy „újra Újra Naggyá Teszik Amerikát” (We will Make America Great Again again!).

Trump rögtön a beszédének elején kitért a „Kína által küldött pestisre”, a koronavírus-járványra (melynek ő a „kung-flu” becenevet adta), és az annak megfékezésére tett erőfeszítéseire. Az elnök kijelentette, hogy „több százezer emberéletet mentett meg” intézkedéseivel (ez a szám ráadásul egy óra alatt, a beszéd végére már több millióra nőtt), és kiemelte, hogy az Egyesült Államok élen jár a tesztelésben, ugyanis már több mint 25 millió tesztet végeztek el az országban.

Az elnök szerint a tömeges tesztelés azonban egy „kétélű kard”. Az ugyanis a „hátránya annak, ha ilyen mértékben tesztel az ember, hogy több esetet talál”.

Így hát Trump „szólt az embereinek, hogy lassítsák le a tesztelést”.

Egy fehér házi tisztviselő az elnök beszéde után a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Trump „természetesen csak viccelt”, valójában sosem tett ilyet.

A beszéd legnagyobb része nem meglepő módon az elmúlt hetek tüntetéseiről szólt, amik a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után robbantak ki. Trump a „radikális baloldalt” okolta a békés tüntetések mellett történt rendbontásokért, aminek Joe Biden csupán „tehetetlen bábja”. Ami a CHOP-ot, a tüntetők által elfoglalt seattle-i területet illeti, az elnök egyelőre nem szeretné odaküldeni a katonaságot, inkább engedi, hogy forrjanak még egy kicsit az indulatok, „hadd lássák az emberek, hogy mit akar a radikális baloldal tenni az országunkkal.” A Seattle belvárosában található hat háztömbnyi „rendőrmentes övezet” az utóbbi napokban nagyrészt békés volt, ám szerdán hajnalban két emberre is rálőttek, egyikük meghalt.

A rendőrség finanszírozásának csökkentéséről, és a rendőrség feloszlatásának ötletéről azt mondta, hogy amikor két hete először hallott róla, azt hitte, hogy a „történelmet tönkretenni akaró háborodott baloldali csőcselék” csak viccel. Az elnök ezen kívül azt is kijelentette, hogy egy évre börtönbe küldene mindenkit, aki felgyújtja az amerikai zászlót, mely számos alkalommal megtörtént az elmúlt hetek során. A gyújtogatásokhoz kapcsolódva Trump értetlenül áll azelőtt, hogy szerinte Biden és a demokraták bíróság elé állítanák azokat, akik templomba mentek a kijárási tilalom alatt, ám azokat nem, akik templomokat gyújtottak fel az utóbbi hetekben.

Az elnök azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt 4 évben többet tett a feketékért, mint Biden 47 éves politikai pályafutása alatt. Véleménye szerint a demokrata elnökjelölt azzal tenné a legtöbbet a feketék egyenjogúságáért, ha végre nyugdíjba vonulna.

Trumpból jó szokásához híven most is előjött a stand-upos. Beszédéből 15 percet szánt arra, hogy a médiának válaszoljon, akik megkérdőjelezték, hogy 100 százalékos az egészségi állapota, miután egy hete a West Point katonai akadémia diplomaosztója során óvatosan ment le egy rámpán és két kézzel ivott. Az elnök tulsai beszédében gyakorlatilag eljátszotta a a múlt heti eseményeket. Az óvatos mozgását azzal magyarázta, hogy a bőr talpú cipője nagyon csúszott a fém rámpán, az iváshoz pedig azért használta mindkét kezét, mert „600-szor kellett tisztelegnie a ceremónia során”, és nem akarta, hogy a fáradtságtól kicsit remegő kezével a drága nyakkendőjére öntse a vizet. 

Az elnök ezen kívül azt is előadta, hogy hogyan zajlott az alkudozás közte és a Boeing képviselője között az új Air Force One-ról. Trump büszkén mesélte el, hogy miután a Boeing egy 5 milliárd dollárnál drágább árajánlatot tett, amiből hónapok után sem voltak hajlandóak engedni, ő kerek perec megmondta a képviselőjüknek, hogy 

Az árnak hármassal kell kezdődnie. Nem érted meg te hülye szarházi, nem érted meg?

Trump a tervek szerint a nagygyűlés előtt az arénába be nem férő rajongóknak is mondott volna egy rövid beszédet, ám mivel végül nem hogy mindenki befért, de még több ezer szabad hely is maradt, erről le kellett mondania.

A kampányesemény megtartása a koronavírus-járvány közepette már előzetesen komoly vitákat váltott ki. A járványügyi szakértők bírálták Trump döntését, hogy az eredeti tervek szerint 20 ezer embert zsúfolt volna be egy arénába, attól tartva, hogy a beszéd helyszíne könnyen gócponttá válhat, hiszen a résztvevők nem fogják tudni tartani a biztonságos 1,8 méteres távolságot egymástól.

Már az esemény előtt voltak aggasztó jelek. Az utóbbi hetekben exponenciálisan kezdett el növekedni az aktív fertőzöttek száma Oklahomában, ráadásul szombaton Trump kampánycsapatának hat tagjának is pozitív lett a koronavírus-tesztje Tulsában.

Tiktokkerek próbálták meghackelni a beszédet

Hétfőn Trump büszkén kürtölte világgá Twitterén, hogy a nagygyűlésre csaknem 1 millióan igényeltek ingyenjegyet, miközben Tulsa lakosainak száma mindössze 400 ezer. A kampányeseményen a becslések szerint végül valamivel több mint 10 ezren vettek részt (a Reuters a tulsai tűzoltóságra hivatkozva azt írja, hogy mindössze 6200-an mentek el). 

A magas számú jegyigényléshez hozzájárulhatott egy TikTok-trend is. Egy 51 éves demokrata-szimpatizáns iowai nő ugyanis arra kérte pár ezer követőjét, hogy igényeljenek ők is ingyenjegyeket a gyűlésre anélkül, hogy elmennének az eseményre, ezáltal üresen hagyva az arénát. A nő videója azonban nem csak a követőihez jutott el, egy hét alatt több mint kétmillióan látták.

Az alacsonyabb részvételi arányt viszont valószínűleg nem ez okozta. A PolitiFact szerint ugyanis azok, akik igényeltek jegyet, érkezési sorrendben foglalhatták el a helyeiket, így valószínűleg nem a demokrata tiktokkerek akadályozták meg, hogy teltház legyen a tulsai Bok Centerben.

Szimbolikus dátum- és helyszínválasztás

Az esemény dátuma és helyszíne igencsak szimbolikus, ami megint vitákat váltott ki, ugyanis többen a feketék elleni szándékos provokációnak tartották. A rendezvényt június 10-én hirdették meg eredetileg június 19-re. Ez a dátum különös fontossággal bír az amerikai történelemben. Június 19. az úgynevezett Juneteenth ünnepnap, ami a rabszolgaság eltörlésének állít emléket. 155 évvel ezelőtt, 1865. június 19-én törölték el a rabszolgaságot az utolsó rabszolgatartó államban, Texasban az amerikai polgárháború után, miután ellenőrzésük alá vonták északi katonák.

A helyszín, Tulsa szintén fontos része az afroamerikaiak történelmének. 99 évvel ezelőtt történt ugyanis a tulsai mészárlás. 1921. június 1-jén egy több ezer fős fehér tömeg gyilkolt meg feketéket, valamint rombolta porig Greenwoodot, a város feketék lakta negyedét, több mint 1000 házat semmisítve meg. A mészárlásról a BBC készített a napokban egy összefoglaló videót.

A mészárlás azután kezdődött, hogy egy fekete férfit egy fehér nő elleni nemi erőszakkal vádoltak meg (mai napig nem tudni, hogy az erőszak valóban megtörtént-e). A férfi letartóztatása után egy 1500 fős, többek között Ku Klux Klán-tagokból és veteránokból álló fegyveres tömeg azt követelte a serifftől, hogy adják át nekik a férfit, hogy meglincselhessék. Ezt megakadályozandó, körülbelül 75 fekete férfi vonult a törvényszéki épülethez, ahol a férfit tartották fogva. A fehér tömeg visszaszorította őket a „fekete Wall Streetnek” is nevezett Greenwoodba, majd miután eldördült egy lövés (nem tudni melyik oldal lőtt először), a fehér tömeg megölt több tucat feketét, majd felgyújtotta az egész városnegyedet. A hivatalos adatok szerint 39 ember vesztette életét (26 fekete és 13 fehér) a tulsai mészárlásban, ám szakértők szerint a fekete áldozatok valós száma ennek akár a nyolcszorosa is lehet. 

Az aréna, ahol Trump szombat este a beszédét tartotta, mindössze néhány sarokra található Greenwoodtól. A George Floyd halálát követő, három és fél hete tartó tüntetések miatt sokan úgy érezték, hogy a Trump-kampány szándékosan választotta június 19-ét és Tulsát, csak hogy a feketék egyenjogúságáért demonstrálókat provokálják.

Ennek megfelelően várható volt, hogy ellentüntetők is megjelennek majd a beszéd helyszínén. Végül néhány százan tiltakoztak a közelben az elnök ellen és a feketék egyenjogúságáért. Komolyabb összetűzés nem volt se a két tábor, se az ellentüntetők és a rendőrök között. Trump még pénteken írt egy fenyegető Twitter-bejegyzést az ellentüntetőknek címezve:

Tüntetők, anarchisták, agitátorok, fosztogatók és bűnözők, akik Oklahomába mennek, kérlek értsétek meg, nem úgy fognak bánni veletek, ahogy New Yorkban, Seattle-ben, vagy Minneapolisban. Ez egyáltalán nem olyan lesz!

Az elnök a fekete aktivisták nyomásának engedve végül beleegyezett, hogy június 19., péntekről átrakja másnapra az eseményt, ám a helyszínen nem volt hajlandó változtatni.

Beindul az elnökválasztási kampány

Az elnökválasztási kampány szempontjából is különösen fontos volt ez az esemény. Trump március 2. után először, több mint három és fél hónap elteltével állhatott ki követői elé. A FiveThirtyEight összesítése szerint az elnök az országos felméréseket tekintve csaknem 9 százalékpontos lemaradásban van Biden, a demokraták elnökjelöltje mögött. A jobboldali Fox News szerdán publikált felmérése szerint ráadásul ennél is nagyobb, 12 százalékos Trump hátránya országosan (de ahogy itt írtuk, az igazán fontos csatatérállamokban is Biden áll jobban).

Éppen ezért nagyon fontos volt az elnöknek, hogy szavazói végre ne csak a tévéképernyőkön keresztül láthassák őt. Ugyanis, ha Trump valamilyen téren komoly előnyben van Bidennel szemben, az a kampányeseményein résztvevő támogatók száma. Míg az elnök rendezvényein rendre több tízezres a hallgatóság, addig a járvány miatti óvintézkedésektől eltekintve sincs Biden egyelőre sehol hozzá képest ezen a téren. 

Az előválasztási kampány alatt a volt alelnök egyszer sem tudott 10 ezer fő feletti tömeget összeverbuválni, de már az is ritkaság számba ment, ha 5 ezernél többen megjelentek egy eseményén. Eközben korábbi demokrata ellenfelei közül Bernie Sanders vermonti, Elizabeth Warren massachusettsi és Kamala Harris kaliforniai szenátor is számos alkalommal mondott beszédet tízezrek előtt.

Trump tehát ezekkel a kampányeseményekkel erőt tud demonstrálni. Noha a választást nem feltétlen az nyeri, akinek a beszédeire többen mennek el, de az elnök és kampánycsapata könnyen mondhatja majd azt, hogy a Trump vereségét előrevetítő felmérések nem tükrözik a valóságot, hiszen ha valóban közel 10 százalékos Biden előnye, akkor hogy lehet, hogy az ő beszédeire csak fele- vagy harmadannyian mennek el, mint az elnökére.

Trumphoz hasonlóan Biden is elkezdte beizzítani a kampányát, bár Barack Obama alelnöke egyelőre nem is tervez nagyszabású eseményeket a járványveszély miatt. A demokrata elnökjelölt szerdán tartott beszédet Philadelphiában, mindössze 20(!) kisvállalkozó előtt. Trump természetesen kihasználta az alkalmat, hogy élcelődjön egy sort Bidenen.

A járványügyi szakemberek aggódnak Trump gyűlése miatt

Biden eseményére természetesen nem azért ment el mindössze húsz szavazó, mert csak annyian érdeklődtek az elnökjelölt beszéde iránt, hanem mert a kampánycsapata mindössze ennyi embernek hirdette meg az eseményt. A Fehér Ház járványügyi szakértői is megpróbálták lebeszélni Trumpot arról, hogy 20 ezer embert zsúfoljon be egy zárt arénába. Nem jártak sikerrel, de végül ennél kevesebben voltak csak a rendezvényen.

A koronavírus-járványnak ugyanis még messze nincs vége az Egyesült Államokban. A járvány első hulláma már visszaszorulóban van a sokáig a legtöbb napi fertőzöttet regisztráló New Yorkban, és több északi államban is, azonban több mint 20 tagállamban növekszik a napi esetek száma. Országosan pénteken 33 539 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba, ennél utoljára május 1-jén regisztráltak többet.

Ami még aggasztóbb, hogy sosem volt olyan magas az aktív betegek száma az Egyesült Államokban, mint most. A pénteki adatok szerint csaknem 1 220 000 aktív fertőzöttről lehet tudni. Ez a szám is folyamatosan növekszik június 3. óta, azok után, hogy néhány napig úgy tűnt, sikerült ellaposítani a görbét.

A helyzet ráadásul a 4 milliós Oklahomában – Trump beszédének helyszínén – is romlott az elmúlt időszakban. Az aktív betegek száma nem hogy lineárisan, de exponenciálisan kezdett el növekedni az utóbbi napokban. Míg május 30-án 646 aktív esetről lehetett tudni, ez a szám három hét alatt 2268-ra nőtt. Csak csütörtökön 450 új beteget vettek nyilvántartásba. Június előtt 171 volt a napi rekord.

Az adatokból kirajzolódik, hogy a járvány első gócpontjai az északkeleti megalopolisz (Boston-New York-Washington DC), valamint Chicago és Los Angeles voltak. A járvány terjedésének hatására azonban nemcsak ezeken a területeken, hanem az USA minden államában korlátozásokat vezettek be. Olyan államokban is, ahol akkor alig voltak fertőzöttek, a lezárások viszont több helyen elégedetlenséghez vezettek a részükről.

Védőfelszerelést viselő résztvevő trump tulsai nagygyűlésén 2020. június 20-án.
Védőfelszerelést viselő résztvevő trump tulsai nagygyűlésén 2020. június 20-án.
Fotó: Michael B. Thomas / Getty Images Hungary

Mostanra minden államban megkezdődött az újranyitási fázis, ami több helyen a fertőzések számának újbóli fellendülésével járt. Az újabb hullám (ami a valóságban sok államban még csak az első, hiszen a korlátozások miatt az elmúlt hónapokban alig regisztráltak fertőzötteket) pont azokat az elzártabb, 2016-ban Trumpra szavazó államokat sújtja jobban, melyek lakosai bátrabban kezdtek el mozogni az utóbbi hetekben, hiszen az ő közösségeikben jóval kevesebben vesztették életüket a járvány miatt, így kevésbé tartottak tőle.

Floridában kifejezetten rossz most a helyzet. Szombaton több mint 4 ezer új beteget regisztráltak, míg április közepén mindössze 1 413 volt a legmagasabb érték. A legtöbb floridai étterem, bár, strand és mozi már hetek óta nyitva van, az állam kormányzója, a republikánus Ron DeSantis szerint pedig szóba sem jöhet, hogy újra korlátozó intézkedéseket vezessenek be.

A koronavírus megállítását a három és fél hete zajló tüntetések sem segítik. A járványügyi szakértők aggódnak, hogy a demonstrációk újabb járványgócok kialakulásához vezethetnek, mivel gyakorlatilag lehetetlen a biztonságos távolságtartás, nem minden tüntető hord maszkot, a kiabálás miatt pedig több vírus kerül a levegőbe, melyek terjedéséhez ráadásul a rendőrség által bevetett könnygáz és paprikaspray is hozzájárul. Többek között New York és Minnesota kormányzója is arra kérte a demonstrációk résztvevőit, hogy végeztessenek el koronavírustesztet magukon.

(Borítókép: Donald Trump nagygyűlése az oklahomai Tulsa városában 2020. június 20-án. Fotó: Leah Millis / Reuters)