Orbánra reagálnak a határon túli magyarok

Szlovákiának csak két tisztességes lehetősége van arra, hogyan álljon ellen a Duna másik oldaláról, Magyarországról érkező nacionalista populizmusnak - állítja a Sme című liberális szlovák napilap szombati jegyzetében.

Az újság szerint az első lehetőség támogatást keresni a Budapestre kifejtendő hatékony nyomáshoz Nyugaton. "Inkább az egyes államokban, semmint az Európai Unióban, amelynek csak korlátozott lehetőségei és még korlátozottabb kedve van ilyesmivel foglalkozni" - írja Peter Morvay, a jegyzet szerzője.

"A második, hatékonyabb és hosszú távon az egyedüli kielégítő megoldás meggyőzni a Szlovákiában élő magyarokat, hogy ennek az államnak egyenértékű lakosai, és hogy Szlovákia képes tisztességesen és lojálisan viselkedni irányukban. Ezért nincs szükségük a határon túli látszatmegoldásokra, amelyekre végső soron mindig inkább csak ráfizetnek" - véli Morvay.

"Mindkét megoldásba már jóval korábban bele kellett volna kezdeni. Az első esetben néhány hónapja, a másodikban néhány évtizede. De még mindig nem késő. Persze csak akkor, ha a szlovák politika nem fog úgy viselkedni, ahogyan azt a kisebbségi nyelvtörvény tárgyalásakor mutatja" - írja a szerző.

Az újság szerint nem igazak azok az állítások, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény korlátozná a szlovák nemzetiségűek nyelvhasználati jogát a vegyesen lakott területeken.

"A szlovákok csak egy megkérdőjelezhető privilégiumot veszítenének el, azt, hogy a vegyesen lakott területeken is egyedül ők használhatták az anyanyelvüket a hivatalokban. Az állam polgárai azonban végre egyenértékűek lennének" - mutat rá az újság.

"Ha az itteni (szlovákiai) magyarok az állam egyenértékű állampolgáraivá válnának, Orbánnak (Viktor) már nem lenne mit ajánlania, és egész stratégiája romba dőlne" - záródik a Sme jegyzete.

Könnyen lángra lehet lobbantani

A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki szombaton Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Kelemen Hunor hosszan beszélt a március 16-án kirobbat parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájának az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dőlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. "Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus" - szögezte le a szónok.

Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon lévő PD-L több képviselője is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy "rosszul bánik a magyarországi pénzekkel". Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. "Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben" - szögezte le az RMDSZ elnöke.