24 év börtön a leghíresebb horvát háborús bűnösnek
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
24 év börtönre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnüket vizsgáló hágai nemzetközi bíróság (ICTY) Ante Gotovina horvát tábornokot, jelentette a horvát Vecernji List, amely percről percre közvetíti a pert. Gotovinát Horvátország évekig nem volt hajlandó kiadni, mert a felszabadító háború egyik hősének tartják. Gotovina volt az egyik parancsnoka az ország nagy részét felszabadító Oluja (Vihar) hadműveletnek. Ennek során foglalták vissza a szakadár Krajinai Szerb Köztársaságtól a dalmát felvidék egészét.
A területről a harcok közben többezer civil menekült el - Boszniában a horvát-bosnyák koalíció csapatai folyosókat nyitottak a menekülőknek a szerb területek felé. A horvát-bosnyák koalíció az Oluját megelőző hetekben szabadította fel a bihaći enklávét, elvágva ezzel a krajinai szerbeket a többi szerb területtől.
A területre bevonuló horvát csapatok attrocitásokat követtek el, a Nemzetközi Törvényszék vádja szerint ezeket összehangoltan hajtották végre azzal a céllal, hogy a területet etnikailag megtisztítsák.
A bíróság kilenc vádpontban, köztük gyilkosságban és deportálásban, azaz háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta és 24 évre ítélte.
A bíróság ítélete szerint 1995. augusztus 4-5-én nagyszámú szerb civil lakosság hagyta el Benkovacot, Knint, Gračacot és Obrovacot. A bíróság megállapításai szerint a szerbek nem önként hagyták el otthonukat, hanem kényszerdeportáció áldozatai voltak. Húszezer ember kényszerült így otthona elhagyására.
A horvát hadsereg és a rendőrség különleges egységei - a háború elején a rendőrség volt az egyetlen fegyveres testület, és bár időközben megalakult a hadsereg, a rendőri erők végig részt vettek a harcokban - pedig tisztogató akciókat hajtottak végre, gyilkoltak és fosztogattak, mondta ki a bíróság. A hadsereg civil célpontok bombázásával is menekülésre ösztönözte a szerb lakosságot.
Az ítélet szerint az akció szándékos és eltervezett volt, a célja a terület megtisztítása volt.
Az ítélet várhatóan nagy felháborodást váltott ki Horvátországban, ahol Zágráb főterén már reggel kilenckor gyülekeztek a tábornok hívei és a háborús veteránok. Az embereket sokkolta a hír, a sokezres tömeg spontán tüntetésbe kezdett.
Jadranka Kosor miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a döntést, mint mondta, biztos volt abban, hogy a nemzeti hősként tisztelt Gotovinát felmentik. A katolikus püspökök is a volt tábornok felmentéséért imádkoztak.