Hajszálon múlt az izraeli-iráni háború

A vezető konzervatív vasárnapi brit lap helyi katonai és kormányforrásokat idézve felfedte, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter tavaly nyáron berendelte Meir Dagant, a Moszad akkori vezetőjét, Gabi Askenázit, a hadsereg vezérkari főnökét, Juval Diszkint, a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetőjét és Ámosz Jadlint, a katonai hírszerzés főnökét, akikkel Barak közölte, hogy Izrael vagy most intéz támadást Irán ellen, vagy soha.

Netanjahu kijelentette: nincs kétség afelől, hogy Irán rohanvást törekszik olyan nukleáris eszköz megszerzésére, amely létében fenyegeti a zsidó államot. Netanjahu és Barak a megbeszélésen egyaránt kijelentette, hogy elérkezett a támadás ideje.

Askenázi ugyanakkor a The Sunday Times egyik név nélkül nyilatkozó forrása szerint azon a véleményen volt, hogy a katonai akcióra még nem érett meg az idő. A vezérkari főnök érvei között szerepelt, hogy bár egy esetleges izraeli támadás romba döntené Iránt, leleplezné" egyben azt is, hogy Izraelnek milyen pusztító erejű, XXI. századi fegyverzete van. Jadlin a megbeszélésen azzal érvelt, hogy az iráni rendszer belülről is felmorzsolódhat, és Izrael még várhat a katonai akcióval.

A katonai és hírszerzési vezetők arra figyelmeztették a két politikust, hogy egy ilyen akció totális közel-keleti háborúba torkollhat. Barakot és Netanjahut nem győzték meg, de a megbeszélés végül döntés nélkül ért véget. A lap értesülései szerint Askenázi kijelentette egy barátjának: amíg ő az izraeli hadsereg parancsnoka, egyetlen repülőgép sem indul Irán elleni támadásra.

Askenázi később találkozott Simon Peresz izraeli államfővel is, akit meggyőzött arról, hogy nincs itt az ideje az Irán elleni támadásnak. A The Sunday Times forrásai szerint Peresz ezután maga is arra intette Netanjahut, hogy várjon.

A megbeszélésen részt vevő négy katonai és hírszerzési vezető egyike sincs már a helyén, és vannak arra utaló jelek, hogy a támadás ismét megfontolás tárgyává vált - írta a brit lap. Az izraeli kormány országszerte légoltalmi gyakorlatokat rendelt el, az izraeli légierő hosszú távú repülési gyakorlatokat végez ebben a hónapban Románia légterében C-130 Hercules típusú szállító repülőgépekkel, Ehud Barak védelmi miniszter pedig állítólag azt közölte Barack Obama amerikai elnökkel, hogy Izrael a megfelelő időben mindenképpen végre akar hajtani egy támadást Irán ellen.

A brit lap egyik forrása szerint Netanjahu és Ehud Barak is erőteljesen hisz a különleges hadműveletek hatékonyságában. Barak 1968-ban az elit izraeli kommandós dandár parancsnoka volt, Netanjahu pedig fiatal tisztként szolgált az egységben, és nincs kétségük afelől, hogy az izraeli hadsereg a levegőből és a szárazföldön is képes lerombolni az iráni atomlétesítményeket, a kőkorszakba visszajuttatva az országot.

A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS), a világ egyik legnagyobb katonai-biztonságpolitikai kutatóműhelyének év elején kiadott átfogó elemzése szerint a műszaki nehézségek miatt még legalább két évbe, de nagy valószínűséggel még hosszabb időbe telik, mire Irán képes lehet egyetlen nukleáris robbanótöltet előállítására. Az IISS szerint ráadásul egy töltet nem jelent elrettentést, és a megfelelő hatótávolságú célba juttató eszköz is még évekre van a hadrendbe állítástól.