Vendel
5 °C
20 °C

A lettek 95 százaléka a parlament feloszlatására szavazott

2011.07.24. 08:41
Az urnákhoz járulók 95 százaléka támogatta a szombati népszavazáson, hogy oszlassák fel a parlamentet, és írják ki az előrehozott választásokat Lettországban.

A 1,5 millió választójogosult mindössze 44 százaléka vett részt a referendumon. Vasárnap reggelig a szavazatok nagyjából háromnegyedét dolgozták fel.

Kétes eredetű vagyon

A népszavazás kiírását Valdis Zatlers volt elnök kezdeményezte május végén nem sokkal azután, hogy a lett parlament elutasította Ainars Slesers képviselő és üzletember - korábbi gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes - mentelmi jogának a felfüggesztését, a rendőrség így nem vizsgálhatja a politikus vagyonának egyesek szerint kétes eredetét.

Valdis Zatlerst a népszavazási kezdeményezése után néhány nappal nem választotta meg a parlament államfőnek, pedig javaslata megtételéig ő volt az esélyes jelölt. Az államfő azzal indokolta lépését, hogy véget akar vetni "a hivatali tisztségek kereskedelmének" a törvényhozásban. Mint mondta, a tavaly ősszel megválasztott parlament kétes döntéséket hozott az elmúlt időszakban, és egyesek a maguk érdekét az állam érdekei fölé helyezték. Az előrehozott választásokat valószínűleg szeptember közepén tartják Lettországban.

Zatlers pártot alapíthat

A lettek közül sokan kiábrándultak a politikából, júniusban készített felmérések szerint az elsősorban az orosz kisebbséget képviselő és önmagát baloldalinak valló Harmónia Párt nyerheti a legtöbb széket a parlamentben, míg a gazdasági válságban Lettországot kormányzó Dombrovskis Egység blokkja a második helyen áll. Koalíciós partnere, a Zöldek és Farmerek Uniója számíthat a harmadik legtöbb szavazatra.

Nyílt titok, hogy Valdis Zatlers exelnök várhatóan megalakítja Zatlers Reformpártja nevű új mozgalmát, amely a felmérések szerint a szavazatok harmadát szerezheti meg egy előrehozott választáson. Azt is kijelentette, pártja semmiképpen nem fog olyan erőkkel együttműködni, melyeknek közük van az oligarchákhoz. Ezek között említette a politikától visszavonuló Andris Skele éppen átalakuló Néppártját, a Zöldek és Farmerek Unióját, valamint Slesers Lett Útját.

Zatlers jobbközépre pozícionálja pártját, amelyben olyan embereknek szán fontos szerepet, akiknek korábban nem volt közük a politikához. Ha az oroszbarát Harmónia Centrum együtt akar működni Zatlers pártjával, kénytelen lesz elismerni, hogy a Szovjetunió megszállta Lettországot, amit mindeddig nem tett meg. Zatlers pártjának első számú szövetségese az Egység lehet, amely felajánlotta, induljanak együtt az előrehozott választásokon.

A politikai paletta ugyan Zatlers szereplésétől függően átrendeződhet, Slesers pártja kiszorulhat a parlamentből, két nacionalista párt pedig egybeolvad, de az a leendő koalíciótól függ majd, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek a korrupció visszaszorításáért.

Gazdaságilag egyik politikai erőnek sincs mozgástere. Lettországnak 2008 végén 7,5 milliárd euró hitelt kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól és több országtól, a kölcsön visszafizetését 2012-ben kell megkezdenie. Egyik párttól sem várható, hogy kormányra kerülve  visszavegyen a bevezetett kemény megszorításokból.