Megroppanthatja az iszlamistákat a szomáliai éhínség

Egyre súlyosbodik a humanitárius válság Afrika északkeleti részén, ahol a 60 éve nem látott szárazság miatt már több mint 12,5 millió ember éhezik Szomáliában, Etiópiában, Kenyában és Dzsibutiban. A szárazság megrendítheti a Szomália déli területeit uraló as-Sabáb milícia befolyását, miközben a szervezet és az éhezés elől Kenyába menekülőket rablók és borzalmas körülmények várják.

Rengeteg gyerek éhezik Szomáliában

Szomáliában a legsúlyosabb a helyzet. Az ENSZ szerint több mint hárommillió ember, a lakosság harmada éhezik és azonnali segítségre szorul. Egyes területeken tízből négy öt éven aluli gyerek kórosan alultáplált, több tízezren éhen haltak. A világszervezet július végén hivatalosan is éhínséget hirdetett több déli területen, amire a 80-as évek óta nem volt példa Szomáliában. Azóta csak súlyosbodott a helyzet, most már szinte az egész déli országrészt érinti a növényeket is megviselő, valamint az állatokat tizedelő szárazság.

Az ENSZ és a WHO szerint a szárazság és az éhínség miatt halálos kolerajárvány is kialakulhat Szomáliában, a fővárosban, Mogadishuban egyre több megbetegedést regisztrálnak. A tiszta víz hiánya, a túlzsúfolt menekülttáborokban uralkodó higiéniás körülmények miatt gyorsan terjedhetnek a betegségek.

Az országban húsz éve szűnt meg a központi vezetés. Szinte teljes anarchia uralkodik, rendszeresek a fegyveres konfliktusok. Mohamed Siad Barré diktátor 1991-es bukása óta polgárháború dúl a külföldi országok által is támogatott, de tényleges befolyással alig rendelkező átmeneti kormány, az azt felszínen tartó Afrikai Unió békefenntartói, valamint az iszlamista lázadók, főként az al-Kaidával szövetséges as-Sabáb milícia között.

Szakad az as-Sabáb?

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a szárazság mellett emberi tényezők is hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet pedig vizsgálóbizottság felállítását követeli, mivel szemtanúk szerint az iszlamisták, az átmeneti kormányhoz hű milíciák, valamint az Afrikai Unió békefenntartói is követtek el visszaéléseket a civilek ellen.

Sokan azonban úgy vélik, hogy nem véletlenül sújtja az éhínség leginkább éppen az as-Sabáb által ellenőrzött déli országrészt. A milícia évek óta nem engedi be a nyugati segélyszervezeteket az általa uralt területekre, ráadásul az elmúlt években lerombolt infrastruktúra helyett semmit sem építettek, a déli országrészt így különösen felkészületlenül érte a 60 éve nem látott szárazság.

A területen lakók közül eredetileg sokan örültek az as-Sabáb megerősödésének, mivel ha kemény szabályok alapján is, de az addigi totális káoszhoz képest – északon az átmeneti kormány gyengesége miatt a drogkereskedelemben és a kalózkodásban is érdekelt hadurak küzdenek egymással - egyfajta stabilitást biztosított a szervezet megerősödése. Az éhínség miatt azonban egyre többen fordulnak szembe az as-Sabábbal, amelyben belső szakadás jelei is mutatkoznak.

A Christian Science Monitor szerint a szervezet mérsékeltebb, a helyzet súlyosságát reálisan érzékelő vezetői beengedték a nyugati segélyeket a területükre, azonban a radikálisabb vezetők szerint még az éhhalál is jobb, mint segítséget elfogadni a gyűlölt nyugati országoktól. A milícia két héttel ezelőtt ráadásul fontos csatát vesztett a fővárosnál, amelynek környékéről szinte teljesen kiszorult, ezzel jelentős bevételektől eshet el.

Az as-Sabáb radikálisabb szárnya meglehetősen kétségbeesetten reagált a történtekre, bejelentették, hogy végeznek az északra, a főváros felé, vagy a szomszédos országokba induló menekültekkel. Több százezren ennek ellenére útnak indultak Kenyába vagy Etiópiába.

Kenyában megteltek a táborok

Az akár több száz kilométeres úton azonban nemcsak az éhezés, a vízhiány és az as-Sabáb fegyveresei jelentenek veszélyt, a határokon átérők sem érezhetik magukat biztonságban. A határ kenyai oldalán sokasodó rablóbandák a férfiakat összeverik, a nőket pedig rendszeresen megerőszakolják. Egy szomáliai asszony az AP tudósítójának elmondta, hogy öt gyerekével indultak el az éhínség elől Szomáliából. Két gyerek nem élte túl az utat, Kenyába lépve pedig egy öttagú banda tagjai megerőszakolták az asszonyt.

A kenyai kormány egyelőre nem tudott hatékonyan fellépni a sokasodó szexuális bűncselekmények ellen, mivel a menekültek közül nagyon sokan az as-Sabábtól tartva elkerülik a hivatalos határátkelőket. A szárazságtól szintén szenvedő Kenya már jelezte az Egyesült Államoknak és az ENSZ-nek, hogy hamarosan már nem tud több menekültet befogadni. Az eredetileg 90 ezer emberre tervezett Dadaab táborban már több mint 400 ezer embert helyeztek el, miközben továbbra is több ezren érkeznek naponta.

Kenya mellett Etiópiába is sokan érkeznek, ezért sorra telnek meg a táborok, már az ötödiket állítják fel a határ mentén. Belényi Dániel, az Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársa kedden érkezett vissza Etiópiából a szomáliai határról. Mint az Indexnek elmondta: nem volt  probléma a biztonsági helyzettel, a felkeresett menekülttáborokban volt elég víz, főként sátorból volt hiány. A szomáliai határhoz érkezett 120 ezer külföldi menekült mellett a szárazság azonban 4,5 millió embert érint Etiópiában, és az állatokat is megtizedelte.

Megfizethetetlen a kukorica

A Világbank héten kiadott jelentése szerint az élelmiszerárak emelkedése tovább rontott a helyzeten, a kukorica, a búza és a cukor ára ugyanis közel történelmi magasságokat ért el, írja a Guardian. Az élelmiszerárak júliusban harmadával voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor, miközben az éhínség által leginkább sújtott három országban megkétszereződött a kukorica ára.

A Sydney Morning Herald szerint a szárazság ronthat Afrika gazdasági kilátásain is, pedig a kontinens rengeteg befektetőt vonz. Kína 2009-ben vette át az Egyesült Államok helyét, mint Afrika legfontosabb kereskedelmi partnere. A humanitárius válság alól azonban a sikeres afrikai országok sem vonhatják ki magukat.

Nehéz tervezni

Kenyában és Etiópiában az elmúlt napokban már valamelyest csökkent a menekültáradat, mivel aki tehette, azok többsége már elindult Szomáliából. Ennek ellenére mindkét országban súlyos a helyzet, hiszen nem valószínű, hogy a szárazság enyhülni fog. A legnagyobb problémát mégis a szomáliai helyzet kilátástalansága jelenti, több párhuzam is látszik a húsz évvel ezelőtti helyzettel. Ha a szakadás jelei mutatkoznak az as-Sabábban, akkor sokan attól tartanak, hogy a szervezet taktikája kiszámíthatatlanná válik, miközben a korrupcióval is vádolt átmeneti kormány továbbra is alkalmatlan az ország irányítására.

Az eddig az országba küldött több milliárd dollár értékű segélyek csak az éhínség pillanatnyi kezelésében segíthetnek. A tartós javuláshoz fejlesztésekre kellene segélyeket adni, ehhez azonban elengedhetetlen lenne a stabil politikai vezetés. Kisebb eredményt hozhat, hogy az ENSZ az átmeneti kormánynak folyósított újabb támogatások felhasználását különböző szolgáltatások fejlesztéséhez, vagy pedig újabb biztonsági intézkedések bevezetéséhez kötötte.