Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Cameron a Cityt védte, lázadástól tartott

2011.12.09. 11:31 Módosítva: 2011-12-09 12:04:04

A brit pénzügyi szektor védelme mellett saját pártjának euroszkeptikus szárnyának lázadásától is tarthatott David Cameron brit miniszterelnök, aki megvétózta az EU-s alapszerződés módosítását igénylő, leginkább német-francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást. Svédország, Csehország és Magyarország pedig a parlamentjére bízná a döntést, ezekben az esetekben még nincs egyértelmű álláspont.

A brit ellenkezésre előre lehetett számítani. David Cameron már a csúcs előtt világossá tette, hogy csak akkor támogatják az EU-s tagállamok költségvetésének szigorúbb ellenőrzését, ha London felmentést kap a pénzügyi szervezeteket érintő uniós szabályozások alól, és az eurózónán kívüli Nagy-Britannia saját gazdaságpolitikát folytathat. Az is várható volt, hogy a németek és a franciák ebbe nem fognak belemenni.

„A brit nemzeti érdeket kellett nagyon keményen képviselnem” – védte meg a csúcs után rögtönzött sajtótájékoztatón Cameron az álláspontját. „Nálunk nincs euró, és örülök, hogy nincs. Soha nem fogunk csatlakozni az eurózónához, és soha nem fogjuk feladni azt a függetlenségünket, amelyet ezeknek az országoknak fel kell adniuk" – jelentette ki.

A brit vétó okai mögött elsősorban az állhat, hogy Merkel és Sarkozy közös tranzakciós adót javasolt, ez pedig leginkább a brit pénzügyi szektort érintené. A javaslat alapján az európai pénzügyi felügyeletek is nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnának a brit pénzpiacok fölött.

A londoni pénzügyi piacok védelme mellett Cameron követelései mögött jelentős belpolitikai nyomás is áll, a Konzervatív Párton belül az euroszkeptikusok egyre jobban szorongatják a miniszterelnököt. A német-francia javaslat pedig Nagy-Britannia önrendelkezésének kárára bővítette volna az EU jogköreit.

Októberben ugyan sikerült elkerülni, hogy népszavazást kelljen kiírni Nagy-Britannia EU-tagságáról, de 81 konzervatív képviselő is szembefordult Cameronnal. „Lázadás törhetne ki, amihez képest a múltkori teadélutánnak tűnik majd" - mondta egy magas rangú névtelen tory forrás a Daily Mailnek.

A britek nyílt ellenkezése mellett Svédország, Csehország is különvált a többi országtól, és jelezte, hogy a parlamentnek kell döntenie a megállapodás támogatásáról. Magyarország sem mondott igent, és Orbán Viktor a magyar parlamenthez fordulna. A magyar álláspontról bővebben>>>

Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a csúcs után jelezte, várhatóan nem támogatják a megegyezést. „Furcsa lenne aláírni egy olyan szerződést, mintha az eurózóna tagjai lennénk. Az pedig soha nem volt a célunk" – mondta az AP-nek a csúcs után. Svédország 2003-ban népszavazáson utasította el a közös valuta bevezetését.

„Jelenleg nincs támogatása az alapszerződés módosításának Svédországban” – mondta Reinfeldt még a csütörtöki csúcs kezdete előtt Brüsszelben. A svédek az adósságválság kezelésére az Angela Merkel és Nicolas Sarkozy által kidolgozott javaslat helyett inkább a már létező mentőalapok megerősítését, és a mostaninál nagyobb IMF-szerepvállalást sürgettek. Reinfeldt azt mondta, hogy a problémákat most kell kezelni, a piacok is ezt várják, miközben a szerződés módosítása túl sok időt vesz igénybe.

A svéd külügyminiszter Carl Bildt azt mondta a csúcs előtt a Die Zeit német lapnak: „Ha a jövőben az Európai Bíróság az egyes parlamentek döntéseit felülbírálhatja, az megkérdőjelezi a parlamenti demokráciát". Bildt ugyanakkor valamennyire megvédte Merkel és Sarkozy tervét az euró megmentésére. „Történelmi okokból mi a németeket vagy az egekig dicsérjük vagy vádoljuk. De ez túl egyszerű lenne. Berlin nem okolható Athén és Róma politikai hibáiért, de maga Berlin sértette meg évekkel ezelőtt a növekedési és stabilitási paktumot. Ha a szabályokat éppen azok sértik meg, akik a szabályt írják, az egész rendszer fegyelmezettsége omlik össze."

Ugyanakkor a svéd álláspont nem egyértelmű, Carl Bildt svéd külügyminiszter a csúcs után Twitteren bírálta a brit döntést. "Aggódok, hogy Nagy-Britannia komolyan kezd elsodródni Európától. De hogy merre? Szoros szövetségben Magyarországgal" - idézi az EUobserver. (Hajnalban még határozott magyar elutasításról szóltak a hírek, most már inkább a parlamentre bízná a döntést Orbán Viktor miniszterelnök.)

Petr Necas cseh miniszterelnök a csúcs után annyit mondott a CTK hírportálnak, hogy Csehországnak meg kell várnia az EU-s megállapodás végleges verzióját, mielőtt eldöntené, hogy csatlakozik-e.

Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter a Die Zeitben csütörtökön
megjelent interjúban az EU-s alapszerződés megváltoztatásához szükséges népszavazásra utalva azt mondta: „Valóban meg akarunk kockáztatni a tagállamokban egy újabb szavazást egy olyan pillanatban, amikor Európa ügyének elismertsége ennyire mélyponton van? Én ezt nagyon bátor dolognak tartom".