Kivégezték a belorusz metrórobbantót

Fehéroroszországban főbelövéssel hajtották vére a halálos ítéletet a 15 halálos áldozatot és több mint 200 sebesültet követelő minszki metrórobbantás miatt elítélt Vladziszlav Kavaljovon, közölték emberi jogi csoportok szombaton a családtól származó értesülésekre hivatkozva. Az ítélet végrehajtásáról szóló levelet a hatóságok a család vityebszki címére küldték. Hivatalos bejelentés a kivégzésről egyelőre nem hangzott el. A fehérorosz állami televízió szerdán jelentette be, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elutasította a két halálraítélt kegyelmi kérvényét.

Dmitrij Kanavalov és Vladziszlav Kavaljov 2011. április 11-én a csúcsforgalom idején követték el a robbantást a minszki metróban, az elnöki hivataltól száz méterre lévő forgalmas csomóponton, az Oktyabrszka megállóban. A detonáció 5 kilogramm trotil robbanóerejének felelt meg, a pokolgépben betonvas darabkák és másfél centiméter átmérőjű fémgolyók voltak, ami arra mutat, hogy a merénylet kitervelői minél nagyobb számú emberrel akartak végezni. Ez volt a legsúlyosabb támadás a volt szovjetköztársaságban függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

A két férfi, akik gyermekkoruk óta barátok, az ügyészség szerint évek óta foglalkozott robbanószerek házilagos előállításával, és ők a felelősek a 2005-ben szülővárosukban, Vicebszkben, illetve 2008-ban a függetlenségi napi ünnepségeken Minszkben elkövetett robbantásokért is. A két vádlott a jogvédő szervezetek erőszak hatására ismerte be a bűncselekményt, ám a bíróság semmilyen indítékot nem tudott megállapítani. A tárgyalás során az ügyészségnek nem sikerült egyetlen tárgyi bizonyítékkal sem alátámasztani a vádpontot.

Kanavalov már a bírósági eljárás első napján beismerte, hogy elkövette mind a metrórobbantást, mind a függetlenség napján elkövetett bűncselekményt. Kavaljov a nyomozati eljárás során beismerő vallomást tett, de azt később visszavonta, arra hivatkozva, hogy kényszer hatására vallott, mert hallotta, ahogy a szomszédos cellában verik a társát.

A két férfi gyors letartóztatása, beismerő vallomásuk gyanús körülményei, valamint a tárgyi bizonyítékok hiánya láttán sokan hangot adtak annak a feltételezésnek, hogy a robbantás a minszki rezsim utasítására történt. Ennek nyomán és erre hivatkozva ugyanis a kormány fokozhatta az ellenzék elnyomását.

A novemberben kihirdetett halálos ítéletek hallatán számos kormány és jogvédő szervezet tiltakozott. A német kormány szóvivője útján legutóbb pénteken jelezte aggályait a fehérorosz vezetésnek az ítélet végrehajtásától. "A halálos ítélet semmilyen körülmények esetén nem igazolható" - szögezte le Steffen Seibert szóvivő, hozzátéve, hogy erős kételyek övezik a minszki per jogszerűségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!