Eltűntek is szavazhatnak Örményországban

Lesz kikből válogatniuk az örmény szavazóknak. Az örmény nemzetgyűlésben csak 131, öt évre választott, képviselő van, de mégis öt politikai párt valamint egy hatodik választási szövetség indít jelölteket a helyekért. A győzelemre a legesélyesebbnek a jelenleg is kormányon levő Köztársaság párt látszik, szorosan mögötte követi a közvélemény kutatásokban a Prosperáló Örményország párt.

A két legerősebb kormánypárti politikai alakulat mellett (amik nagyjából a szavazatok 27, illetve 21 százalékát szerezhetik meg) versenyben van még a szintén kormánykoalíciós Jogállamiság párt. Velük szemben kampányol az Örökség párt, az Örmény Forradalmi Föderáció (ARF), valamint a több ellenzéki csoportot összefogó Örmény Nemzeti Kongresszus (ANC), ami a távozó parlamentben még nem képviseltette magát.

Ahogy Magyarországon, úgy Örményországban is éles vonal választja el egymástól az ellenzéket és a kormánypártokat. A 2008-as elnöki választásokat az ellenzék szerint elcsalták és azóta több reformprogram kivitelezése is holtpontra jutott a pártok közit ellenségeskedés miatt. Amiben szokatlan módon mégis sikerült megegyezni az a választási törvény megváltoztatása volt, de egyes pártok szerint még mindig maradt bőven javítani való.

Egy korántsem hibátlan rendszer

Mint sok közép-ázsiai államban, Örményországban se működik tökéletesen a demokrácia. John Heffern amerikai nagykövet szerint panaszok érkeztek be hozzá a politikai pártok gyűlései, a középületek kampánycélra való felhasználásának egyenlőtlen elosztása és a kormányzati erőforrások (például reklámidő az állami televízióban) egyenlőtlen megosztása miatt. Heffern a kritika mellett azonban dicsért is, mivel ebben az évben több ezer helyi és nemzetközi megfigyelő ügyel majd a szavazás tisztaságára.

A megfigyelők fontosságát emelte ki Harutjun Hambardzumjan egy helyi civil szervezet vezetője is, mivel szerinte a szavazói listákra nem lehet majd hagyatkozni. Egy 2005-s rendelet alapján korlátlan számú ember jelentkezhet be egy lakhelyre, ami mára lehetetlen helyzetek kialakulásához vezetett: „Az emberek benzinkutakba, garázsokba, templomkertekbe, repterekbe vannak bejelentve” – mondta Hambardzumjan.

A szavazói névsor más szempontból sincs rendben, sok rajta az ellenőrizhetetlen név. A CEPPS kutatóintézet szerint 2,485 millió regisztrált választó van, míg az összlakosság 2,871 milliós. Ezek alapján a tizennyolc évnél fiatalabbak (tehát a választásra nem jogosultak) száma 400 ezer főre tehető, ami elképzelhetetlenül kevés gyereket jelentene az országban és ezért teljesen hiteltelen a névsor.

A választások utáni esetleges feszültséget előrevetíti, hogy az Örökség párt és az ANC előre jelezték, hogy utcai tüntetésekbe kezdenek majd a voksolás után, ha úgy ítélik meg, hogy a kormánypártok elcsalták a szavazást. A Gallup felmérése szerint egyébként 76 százalékos részvételi arány várható, de a megkérdezettek 42 százaléka szerint semmi változás nem lesz az országban a szavazás után se.

Előre tekintve

A politikai elit nem osztja a szavazók apátiáját. Szerzs Szargszjan az ország elnöke nemrég kijelentette, hogy a 2012-es választás egy „új Örményország” történetének a kezdete lesz. Levon Ter-Petroszian az ország korábbi elnöke szintén azt hangoztatta, hogy az otthoni közállapotok megváltozása és a nagyobb nemzetközi figyelem segíti a posztszovjet ország demokratikus átalakítását.

A demokratikus átalakulás mellett egyéb kihívások is vannak. Az egy főre eső GDP alapján Örményország csak a 145. leggazdagabb állam a világon és ebben az értékben lemarad az összes szomszédjától (bár van ahol nem olyan sokkal, mert Grúzia csak a 144.) A gazdasági világválságot Jereván is megszenvedte, 2009-ben 14 százalékkal zsugorodott a  gazdasági összteljesítmény és csak az előző évben indult be újra erősebben a növekedés.

Örményországnak számos megoldatlan diplomáciája gondja is van szomszédjaival. Törökország máig nem ismeri el az első világháború végén elkövetett örmény népirtást, így érthetően fagyosak a viszonyok. Azerbajdzsánnal pedig területi vitája van, ami miatt a kilencvenes években még háborút is vívtak egymással. Ma béke van, de örmény énekes nem fog részt venni a Bakuban megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztiválon, mert az örmény állami televízió szerint felesleges énekeseket küldeni egy országba, ahol ellenségként kezelnék őket.

Bárki is nyerje meg a választásokat, illetve a következő évi elnöki szavazást, hosszútávon megoldást kell majd találnia ezekre a problémákra, mert csak így biztosítható, hogy Örményország tartósan stabil és békés demokratikus állammá váljon.