Jó lesz idén Görögbe' nyaralni?

2012.05.25. 12:58
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Tök olcsón lehet idén nyaralni Görögországban. 30 ezerért elvisznek busszal egy hétre valami lepukkant apartmanba, de a tenger majd biztos szép lesz. Érdemes elmenni?
Az a kérdés, hogy Athénba vagy valamelyik szigetre akarsz-e menni, szereted-e a kalandot, és hogy német vagy-e.
Nem vagyok német, és nem is szeretnék az lenni. De ez mit számít?
Az utóbbi időben nem szerették a németeket arrafelé. Németországnak kulcsszerepe volt abban, hogy az EU a csődben lévő Görögországnak csak nagyon szigorú megszorításokért cserébe adjon pénzügyi segítséget. Angela Merkel például azt mondta, a görögöknek többet kell dolgozniuk, és kevesebb szabadságot kéne kivenniük. Néhány görögök ezután egészen közvetlenül fordította le hétköznapi nyelvre a politikát: az utcán gyalázta vagy meg is támadta a német turistákat, akiknek persze ehhez az egészhez semmi köze nem volt.
Abból nem lehet baj, hogy magyar vagyok?
Nem. Mi nem vagyunk benn az eurózónában, így nekünk a görög válság kezelésében alig volt szavunk. Nyugodt lehetsz: Puskást és Détárit mindenki ismeri ott, úgyhogy kapsz kedvezményt az étteremben, és még azt is fogod hinni, hogy jól jártál.
Az biztos, hogy nem akarom 45 fok melegben megmászni az Akropoliszt. Miért nem mindegy, hogy Athénba vagy máshova megyek?
Az utazási irodák most azzal biztatnak mindenkit, hogy amikor egy éve súlyos tüntetések voltak Athénban, abból a szigeteken és a nagyobb nyaralóhelyeken semmit sem lehetett érezni: ott szólt a zene és folyt az ouzó.
Ha így van, akkor miért lenne most kalandos Görögországban nyaralni?
Leginkább azért, mert nem lehet megmondani előre, mi lesz ott a helyzet június 17-e után. Miután a májusi választások után senki nem tudott kormányt alakítani, három hét múlva újabb választásokat tartanak. Nagyon sok függ attól, ki kerül hatalomra, és hogyan akarja kezelni a válságot.
Hol cseszték el ennyire a görögök?
Ott, hogy hitelből hazudtak jólétet. Magasak voltak a bérek, alacsonyak az adók. Fizettek 13. és 14. havi bért, túl sok embert foglalkoztattak a közszférában, nagy kedvezményeket adtak a nyugdíjasoknak. Addig persze jó volt, amíg a hitelekből jött a pénz, de egy idő után az államnak ezeket vissza is kellett volna fizetnie. 2011-ben a görögök adóssága már a megtermelt nemzeti jövedelem 167 százaléka volt, miközben az eurózóna országaiban ez legfeljebb 60 százalék lehetne. Görögország egy idő után már a hitelek törlesztésére is hiteleket vett fel, a hitelezők pedig egyre magasabb kamatokat kértek. Ez onnan lehet ismerős, hogy valami hasonló történt nálunk is, de ezen az úton jár Spanyolország, Olaszország és Portugália is.
Akkor nem épp az segítené ki a görögöket, ha most mindenki oda menne nyaralni?
Ha ez önmagában nem is húzná ki őket a gödörből, most különösen jót tenne egy erős szezon. Görögország bevételeinek mintegy 20 százaléka az idegenforgalomból származik, évente körülbelül 12 millió turista költi ott a pénzét. Már most látszik, hogy a foglalások néhány európai utazási irodánál 15-30 százalékkal estek vissza. Igaz, ebben nemcsak a görög, hanem a többi országban lezajló válság is szerepet játszik. Idén a görögök jelentős része sem tud nyaralni, mert vagy elvesztette az állását vagy a nehéz időkre spórol.
Hogy tudnának megmenekülni?
Csak úgy, ha a gazdaságuk újra növekedne és versenyképessé válna. Ehhez alacsonyabb bérek és kevesebb állami kiadás kellene. Miután Görögország az EU és az euróövezet tagja, összeomlása súlyos hatással lenne a többi országra és az euróra is. Éppen ezért 2010-ben és 2011-ben is kaptak egy mentőcsomagot az EU-tól és az IMF-től, a bankok pedig 100 milliárd eurót elengedtek az adósságaikból. Cserébe súlyos megszorításokat kell végrehajtani: emelik az adókat, megszüntetik a 13. és 14. havi fizetéseket, csökkentik a nyugdíjakat, leépítik a veszteséges állami vállalkozásokat, tömegesen rúgják ki az állami hivatalnokokat. Ez súlyos belpolitikai válságot szült. Bár a május eleji választások után senki sem tudott kormányt alakítani, de 68 százalékot kaptak olyan pártok, akik nem akarják a megszorításokat.
Tökre megértem, hogy senki sem akarja, hogy csökkenjen a fizetése és elveszítse az állását. Ez nem a görögök belügye?
Nem. Ha Görögország nem teljesíti a vállalásait és nem törleszti az adósságait, akkor azok a német vagy francia bankok sem kapják vissza a pénzüket, akik korábban hiteleztek neki. Ha a bankok nem kapják vissza a pénzt, komoly veszteség érheti a mentőcsomagot nyújtó európai államokat is. Ott is leállhatnak a bankok által finanszírozott építkezések, beruházások, munkahelyek szűnhetnek meg és lassulna a gazdaság. A görög válság az eurót is gyengíti, mert a közös pénz csak akkor működik jól, ha az azt használó országok gazdasága kegyensúlyozottan működik.
Jó, de ezek ilyen pénzügyi dolgok. Ehhez mi köze az én nyaralásomnak?
Te is láthatod, hogy itt többről van már szó egyszerű pénzügyi válságnál. Ez a helyzet súlyosan érinti a görögök életkörülményeit, egyre több a munkanélküli, egyre nehezebb a megélhetés, aminek politikai következményei is vannak. A görögök a megszorításokért a külföldet, a bankokat és saját nagy pártjaikat okolják, amiket korruptnak tartanak.
Na ez az. Ilyen alapon miért ne mennének ki az utcára az üdülőhelyeken vagy a szigeteken élő görögök is?
Ott a többség nem az államból, hanem a turistákból él, és tudják, hogy az amúgy is gyengélkedő üzletnek nem tenne jót egy utcai demonstráció. Ne lepődj meg azért, amikor majd rövidgatyában és papucsban slattyogsz a strandra és belefutsz egy tüntetésbe, ahol nagyon rázzák az öklüket és hangosan kiabálnak valamit görögül. Ennél is jobban zavarhatja a nyaralásod, ha egy váratlan sztrájk miatt a repülőtéren rekedsz, nem mennek a belföldi buszok, vagy egyszer csak nem nyitnak ki a bankok és zárolják az ATM-eket.
Miért zárolnák az ATM-eket?
Görögország most két nehéz út közül választhat. Ha azok a pártok tudnak kormány alakítani, amelyek elfogadják a megszorításokat, akkor nagyon nehéz évek várnak az országra. Ha a gazdaság radikális átalakítását elutasító erők kerekednek felül, akár az is előfordulhat, hogy azt mondják: egyáltalán nem fizetik vissza az adósságaikat, nem hajtják végre a megszorításokat, és az euró helyett újra bevezetik a drachmát.
És ez hogy lenne? Odamegyek, nyaralok és egyik nap már drachmát ad ki az automata euró helyett?
Ez ilyen gyorsan valószínűleg nem menne. Először is, ahogy elterjedne a híre, hogy az új görög kormány vissza akar térni a drachmához, a görögök azonnal megrohamoznák a bankokat és mindenki gyorsan ki akarná venni az euróját. Már a legutóbbi választások előtt is kétmilliárd eurót menekítettek ki. Egy ennél nagyobb mértékű pénzkivonás megrogyaszthatná a bankokat, amiket államosítani kellene. Van olyan forgatókönyv is, hogy lezárnák a határokat, nehogy készpénzben menekíthessék külföldre a vagyonokat. Ha a nyaralásod alatt vezetnék be a drachmát, akár még jól is járhatnál. Az euródat jól válthatnád át, és talán tudnál venni még két üveg Metaxát, mielőtt hazajössz.
Miért lenne jó nekik, ha visszatérnének a drachmához?
Ha újra saját pénzük lenne, az valószínűleg nagyon gyorsan nagyon sokat veszítene az értékéből. Így egy csapásra lehetne mindenki fizetését csökkenteni Görögországban, amivel egyre olcsóbbá válna a munkaerő, a külföldieknek meg egyre jobban megérné a fetasajt, a narancs vagy a krétai nyaralás. Ettől egy idő után felpöröghetne a görög gazdaság.
Miért nem csinálták meg ezt eddig?
Mert ez azért nem ilyen egyszerű, ahogy én most elmondom. A drachma bevezetésének számos nagyon súlyos negatív hatása is lenne. Gondolj csak arra, hogy a folyamatosan leérétkelődő pénzzel Görögország egyre drágábban tudna csak beszerezni külföldről élelmiszert vagy mondjuk üzemanyagot. Így egy idő után leállhatna a közlekedés és a szállítás, egy csomó külföldi termék eltűnne a boltokból, amit a görög gazdaság vagy tudna pótolni vagy nem. Mindent összevetve az eurózónából való gyors kilépés több évre elmélyítené a válságot Görögországban és kiszámíthatatlan társadalmi következményekkel járna. Ez az Európai Uniónak sem tenne jót.
Miért? Megsértődne az EU, hogy a görögök megpróbálnak a saját lábukra állni?
Ez rossz precedenst teremthetne. Az Európai Unió és az euró lényege is az lenne, hogy az országok néhány közös szabályt betartanak: például kordában tartják az árakat, az árfolyamokat, a kamatokat, nem adósodnak el túlságosan. Görögország ezt nem tartotta be. Egy ideig az EU segítségére szorult, de ha most saját útra lépne, az a többi hasonlóan nehéz helyzetben lévő EU-országnak is például szolgálhat. Ez végső soron az euró és az Európai Unió megszűnéséhez vezethet.