Sztrájkolnak a bíróságok Murszi miatt
További Külföld cikkek
- Budapest-Belgrád gyorsvasút: a szerbek belehúztak, de ünnepelni nem fognak
- A tragédia ellenére marad a helyén Újvidék polgármestere
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt már a kormányalakítással foglalkoznának Írországban
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítania, nem a béketárgyalásokra
Rendkívüli ülésen döntött arról Egyiptomban a legfelsőbb bírói testület, hogy a bíróságok országszerte felfüggesztik a munkájukat, amíg Mohamed Murszi elnök nem vonja vissza azt a rendeletét, amivel kibővítette a jogköreit – írja a BBC.
A bírók – akárcsak az ellenzék – szerint az államfő rendelete „példátlan támadás” a jogrendszer ellen, mivel eszerint az elnök döntéseit semmilyen hatóság sem vonhatja vissza. Az elnök és hívei azonban azzal védekeznek, hogy csak a Hoszni Mubarak elnököt megbuktató felkelést akarják megvédeni.
Közben az egyiptomi ellenzéki pártok ügy döntöttek szombaton, hogy egységfrontba tömörülnek. A szövetség neve a Front a Haza Megmentéséért lett, és csatlakozott hozzá Murszi valamennyi mindegyik ellenfele, köztük Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori, Nobel-békedíjas vezetője, aki szerint nincs miről tárgyalni Murszival, amíg vissza nem vonja a „diktatórikus” rendeletét.
Csütörtök éjjel az egyiptomi alkotmánybíróság egyik tagja azt mondta, hogy a testület az államfő ellen – Egyiptom történetében először – hivatal alóli fölmentési eljárást fontolgat „esküszegés és az alkotmányos rend aláásása miatt”.
Pénteken az államfő hívei és ellenzéki csoportok között Egyiptom több nagyvárosában is összecsapások kezdődtek, és az államfő hatalmi koncentrációja elleni tiltakozásul tüntetők több városban is felgyújtották a Muzulmán Testvériség irodáit. Mint az elnök ellen, mind a mellette kiállók nagyszabású tüntetéseket hirdettek meg keddre.
Washington korábban azt mondta, hogy a nemzetközi közösség aggódva figyeli a kialakult helyzetet, Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint pedig „nagy aggodalomra adnak okot a fejlemények”.
Mohamed Murszi júniusban lett Egyiptom ötödik elnöke, több mint egy évvel azután, hogy Mubarak rezsimjét leverték. A tavalyi felkelés sok résztvevője úgy véli, hogy Murszit a rendeletei Mubarakhoz teszik hasonlóvá, aki annak idején azzal érvelt, hogy az autokrata hatalmára azért van szüksége, hogy egy új, demokratikus jövő felé vezethesse Egyiptomot.