A venezuelai ellenzék újra Caprilest jelöli

A venezuelai ellenzéki pártok megállapodtak szerdán abban, hogy újra Henrique Capriles volt mirandai kormányzó lesz a jelöltjük az elnökválasztáson, amelyet Hugo Chávez államfő halála miatt harminc belül kell megtartani.

Ellenzéki források szerint a Demokratikus Egység Asztala nevű tömörülés (Mesa de la Unidad Democrática, MUD) már meghozta a döntést arról, hogy újra Caprilest indítja a választáson, de a hivatalos bejelentéssel péntekig, Chávez temetéséig várnak.

A tavalyi októberi elnökválasztáson Capriles meglehetősen súlyos vereséget szenvedett az akkor harmadszorra is újraválasztott Cháveztől. Caracasban bizonyosra veszik, hogy Chávez halála után a kormánypárt jelöltje Nicolás Maduro alelnök lesz.

Az őszi választási hadjárat idején Capriles világossá tette, hogy véget vetne Chávez nagyvonalú "csekkfüzet-diplomáciájának" (a térségbeli országok pénzügyi támogatásának), ami jelentős hatással lenne az egész latin-amerikai és karibi térségre. Ez főleg Kubát és Nicaraguát érintené súlyosan, míg Bolívia és Ecuador ma anyagi szempontból valamivel függetlenebb Caracastól, mint a másik két ország.

Caracasban közben folytatódott a hosszú rákbetegségben kedden elhunyt államfő búcsúztatása. Hét órán át tartott a gyászmenet a főváros utcáin, s százezrek csatlakoztak hozzá. Egyesek keserűen zokogtak, mások jajveszékeltek kétségbeesésükben, búcsúztatva az országvezetőt. A nemzeti lobogóval letakart koporsót Hugo Chávez anyja, a testvérei és a kormány tagjai kísérték. A gyászmenet után a caracasi katonai akadémia dísztermében állították fel a ravatalt, a kormány tagjai vállukon vitték be a koporsót az épületbe. A gyászolók a pénteki állami temetésig róhatják kegyeletüket a katonai akadémián.

Közben Venezuela, Bolívia és Argentína után Chilében is háromnapos gyászt hirdettek Hugo Chávez emlékére. Sebastian Pinera chilei elnök közölte, hogy Hugo Chávez halálával súlyos veszteség érte az egész térséget, mert olyan politikus távozott az élők sorából, aki odaadó híve volt a latin-amerikai régió integrációjának.

Az elnöki teendőket ellátó Nicolas Maduro venezuelai alelnök szerdán kiadta első rendeletét, amelyben megtiltotta a fegyverviselést a hétnapos gyász idejére (a tilalom nem vonatkozik a szolgálatban lévő katonákra és a rendőrökre). Emellett megtiltott mindenfajta ünnepélyt, illetve az alkoholos italok eladását és fogyasztását az ország egész területén. A tilalom március 12-ig, délig tart.

Diosdado Cabello Rondón, a venezuelai parlament elnöke arra tett javaslatot Twitteres üzenetében, hogy Hugo Chávez ugyanazon a nemzeti emlékhelyen helyezzék végső nyugalomra, ahol Simón Bolívar földi maradványait őrzik. "Csatlakozva a venezuelaiak többségéhez, akik kérik, hogy commandantét a panteonban temessék el, mi itt, a nemzetgyűlésben, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt elérjük" - üzente a házelnök.

A politikai vezetés egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy hol temetik el az elhunytat, de a venezuelaiak egy része egyre állhatatosabban követeli, hogy a nemzeti panteonban helyezzék végső nyugalomra.

Az elhunyt államfő nagy példaképének tartotta a XIX. századi latin-amerikai függetlenségi mozgalom hősét, Simón Bolívart. Hugo Chávez 1982-ben megalapította a Bolívari Forradalmi Mozgalom 200-at (a szám Simon Bolívar születésének 200. évfordulójára utal), és tiszttársaival együtt esküt tett, hogy megreformálja a hadsereget, és harcot indít egy új köztársaságért. Miután 1999-ben hatalomra került, első dolga az volt, hogy megváltoztatta az ország nevét, amelyet azóta is Venezuelai Bolívari Köztársaságnak hívnak. Chávez a nemzeti panteon mellett egy vitorla alakú, hófehér mauzóleumot építtetett, s az volt a terve, hogy oda helyezi át a nemzeti hős földi maradványait, de súlyos betegsége és halála keresztülhúzta számításait.