További Külföld cikkek
-
Az aszfalthoz ragasztották magukat a klímaaktivisták német repülőtereken
- Ezentúl „meg nem született emberi lényként” lehet a magzatra utalni Arizonában
- Nem tudni, mikor térhetnek haza az űrben rekedt asztronauták
- A CIA felfedte: Ukrajna hajtotta végre az Északi Áramlat felrobbantását
- Rob Schneider bocsánatot kért lányától, amiért nem volt jó apa
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay gyakorlatilag a 4. alkotmánymódosítás visszavonását kéri a magyar kormánytól, kérését a Velencei Bizottság szakvéleményére alapozza. A kifogások között szerepel a bíróságok függetlenségének sérülése és a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése. A főbiztos szerint az alkotmánymódosítás egésze visszalépést jelent az emberi jogok védelmében. Ez azért is különösen aggasztó – teszi hozzá –, mert Magyarország korábban az emberi jogok védelmének magasan fejlett rendszeréről volt ismert.
![Navi Pillay](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/441/4410/44105/4410514_5fec2a9d6b53e72f1e0f91227a5b8931_wm.jpg)
Pillay kifogásai között szerepel, hogy az alkotmánymódosítás az Országos Bírói Hivatal politika által kinevezett vezetőjét megerősítette hivatalában, azonban a bíróságok önigazgató szervéről említést sem tesz. “Álláspontunk szerint ez végső soron aláássa a bírói függetlenséget, amely pedig alapvető az emberi jogok védelme során" – mondja.
A főbiztos felhozza tovább azt is, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat a 2012 előtt született határozatokra.
A magyar kormány ugyanakkor a vitatott törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben, az AB pedig végül kimondta, hogy "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntésük szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.
Az ENSZ főbiztosa azzal szemben is kritikát fogalmazott meg, hogy fontos, gyakran sarkalatos törvényeket kormánypárti képviselők iegyéni képviselői indítványként nyújtanak be és mellőzik a szakmai-társadalmi egyeztetéseket, a megfelelő előkészítést.
Pillay tud róla, hogy a magyar kormány egy új alkotmánymódosítást tervez az ősszel, melyben reagál a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bizonyos bírálataira, azonban túl kevésnek minősíti az abban foglalt korrekciókat.
A külügy értetlenkedik és visszautasít
A magyar külügyminisztérium értetlenséggel fogadta, és visszautasítja az ENSZ emberi jogi főbiztosának keddi nyilatkozatát – közölte a tárca kedd este az MTI-vel. A minisztérium szerint Pillay több olyan kritikai megállapítást tett, amely nem helytálló.
A külügyi kommüniké szerint az emberi jogi főbiztos állásfoglalásában a leginkább szembeötlő tévedés, hogy a nyilatkozatban idézett, a VB-nek tulajdonított megállapításokat a testület végső jelentése ilyen formában nem tartalmazza. A főbiztos nyilatkozata "különös módon éppen azokat a megállapításokat idézi, amelyek a bizottság végleges jelentésében nem szerepelnek" – írták.
A közlemény felidézi: Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken, miután részt vett a VB ülésén, és sikerült Magyarország szempontjából kedvezően, jelentős mértékben változtatni a VB negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezetének szövegén, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország egyetértene az abban foglaltakkal. Hangsúlyozzák, hogy a főbiztos mostani megállapításai a végső jelentésben "nem úgy és nem abban a formában vagy szövegösszefüggésben szerepelnek, ahogy azokat idézi".
A Külügyminisztérium megítélése szerint mindez "kétségeket támaszt a főbiztos által a magyar demokratikus jogállami berendezkedés és az emberi jogok magyarországi helyzetéről levont következtetések helytállóságát illetően is". A tárca álláspontja szerint a főbiztos túllépi hatáskörét, amikor a magyar alkotmánymódosítás visszavonására szólít fel.