Vendel
5 °C
20 °C

Kazah, magyar, két jó barát

2013.11.24. 13:03
A magyar diplomácia a keleti nyitás szellemében gyakran hivatkozik a kazahokkal ápolt közös történelmi és kulturális gyökereinkre. Utánajártunk, mire gondolhatnak.

„A két nép közötti kulturális, történelmi és érzelmi kapcsolatok a lehető legjobb alapot adják az együttműködés további fejlesztéséhez” – mondta Martonyi János külügyminiszter a kazah külügynek a hét elején lezajlott kétnapos magyarországi turnéjának egyik állomásán. Jerlán Idriszov kazah külügyminisztert a „Magyarország és Kazahsztán: közös múlt, közös jövő” című tanácskozáson és az ahhoz kapcsolódó találkozókon több magyar vezető tisztségviselő biztosította ugyanerről.

Kövér László házelnök például így fogalmazott:

A két ország közös történelmi múltja megkönnyíti a kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájának végrehajtását, és Magyarország a jövőben is kész komoly erőfeszítéseket tenni az együttműködés kiszélesítésére.

A kazah külügyminiszter ennél kicsit gyakorlatiasabban intézte el a barátkozást:

Magyarország kelet felé nyit, mi Európa felé. Ennek az egymást kiegészítő mozgásnak jó eredményeket kell hoznia.

– fogalmazott, de azért a rend kedvéért hozzátette, hogy a magyar „büszke, önálló nép”, és hogy ambiciózus gazdasági és terveket szövünk a nemzeti értékeinkre alapozva.

Természetesen a kölcsönös dörgölőzés mögött gazdasági érdekek állnak: Idriszov Varga Mihállyal folytatott megbeszélésein a korábbi államkötvény-vásárlási tervek után egy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló, 20-20 millió dolláros közös pénzügyi alap felállítását helyezték kilátásba, valamint az illetékes vezetőkkel folytatott tárgyalásokon igazságügyi-, hírszolgáltatási- és oktatási-tudományos együttműködésről állapodtak meg (utóbbi 45 ösztöndíjas helyet jelent a felsőoktatásban tanuló magyar és kazah hallgatók részére).

Ezeken kívül újra szóba került egy közvetlen repülőjárat indítása a két ország között, habár ennek útvonala még nem dőlt el: Kövér László október végi kazahsztáni látogatásán a Budapest-Almati útvonalat javasolta, de korábban a két fővárost összekötő Budapest-Asztana, illetve a Budapest-Atirau is szóba került.

Ebben a cikkben megpróbáltuk összegyűjteni azokat a közös kulturális és történelmi vonásokat, amelyek a gazdasági érdekeken felül indokolhatják a keleti nyitás politikájába nyilvánvalóan passzoló összeborulást.

Magas öngyilkossági ráta

Bár egyik ország sem világelső, a top 5-ben mindketten benne vagyunk az öngyilkosságok lakosságszámra vetített aránya alapján. Magyarországon a KSH adatai szerint évente 2400 és 2500 közötti öngyilkosságot követnek el, amivel Dél-Korea, Fehéroroszország, Guyana és Litvánia mellett a legrosszabb statisztikájú országok között vagyunk, csak úgy, mint Kazahsztán.

Habár az országokra lebontott statisztikák elérhetősége korlátozott, ezért a sorrend nem pontosan egyezik meg a különböző összesítésekben, annyi világosan látszik: a két ország hasonlóan rosszul teljesít. A WHO legfrissebb (utoljára 2011-ben aktualizált) adatai szerint Kazahsztánban 100 ezer lakosból évente 43 férfi és 9,4 nő lesz öngyilkos, Magyarországon pedig 40 férfi és 10,6 nő, összességében tehát a kazahok állnak kicsit (1,6 fővel) rosszabbul. Ez a hajszálnyi különbség igazán nem állhat a barátság útjába.

Vendégmunkások Tengizben

Habár a szovjet atomrobbantások állítólagos helyszínéül elhíresült Tengizben a rendszerváltás környékén dolgozott a legtöbb – 1990-ben körülbelül 4800 – magyar vendégmunkás, kint dolgozó mérnökök beszámolói alapján ma is legalább 2-3000 fős magyar kolónia dolgozhat az amerikai tulajdonban lévő olaj- és gázipari létesítményekben.

A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből mennek ki az itthoniaknál jóval magasabb, 2000 és 4000 dollár közötti fizetések miatt, a munkakörülmények viszont egyáltalán nem szívderítőek: a szélsőségesen kontinentális éghajlat miatt a hőmérséklet plusz és mínusz 40 fok között ingadozik, a munkásszállók többek szerint katonai barakkokra emlékeztetnek. A szabadidő egyébként is kevés a 11-12 órás munkaidő mellett, de az annak eltöltésére kínálkozó lehetőségek sem túl változatosak: a legközelebbi település 30 kilométerre van, alkoholt fogyasztani pedig szigorúan tilos.

A háttérsugárzás és a kénhidrogén-koncentráció állítólag nem káros az egészségre, ennek ellenére a dolgozóknak kötelező gázálarcot hordaniuk maguknál. Mivel a kitermelt olajat helyben kéntelenítik, az üzem környékén hegyekben áll a kén, a munkabiztonság viszont sokat javult a kilencvenes évek óta – állítják ott dolgozó magyarok.

Rosszul bírjuk a kritikát

Sacha Baron Cohen angol humorista Borat című 2006-os filmje nem kímélte Kazahsztánt: egy végtelenül elszegényedett, vallásilag és minden más tekintetben intoleráns, nőgyűlölő, diktatórikus államként mutatta be az országot. Habár a film egy egyértelműen fiktív, önironikus alkotás volt, a kazahok először annyira magukra vették, hogy az amerikai médiában fizetett hirdetésekkel próbálták helyrehozni az évek óta építgetett országimázson ejtett vélt csorbát.

Roman Vaszilenko kormányszóvivő először így reagált a filmre:

Cohen úr nem is tévedhetett volna nagyobbat, minthogy Kazahsztánt választotta képzelt nőgyűlölő és antiszemita riporterének hazájául. Sértve érzem magam és Kazahsztán népe is sértve érzi magát a választása miatt.

Az első sértett reakciók után némileg finomodott a hangnem, mire megértették, hogy a Borat egy paródia, és valójában nem Kazahsztánról szól. Nazarbajev elnök, bár szintén felhozta, hogy Cohen úgy készítette a filmet, hogy soha nem járt Kazahsztánban, már arra hivatkozott, hogy „minden reklám jó reklám”, egyben meghívta a humoristát, hogy nézze meg az országot a saját szemével.

Habár Magyarország az elmúlt években számtalanszor reagálta túl a nemzetközi kritikákat, a Borat-reakciókhoz abszurditásában talán az ért fel legjobban, ahogy a német közszolgálati televízió Logo! című gyerekműsorára reagált a magyar kormány. A ZDF „Piros lap Magyarországnak” című rajzfilmje azt magyarázta el a német gyerekeknek, hogy Magyarország túl sokszor szegte meg az EU szabályait, ezért az EU akár az uniós támogatások megvonásával is büntetheti.

A magyar Külügyminisztérium a német nagykövetségen keresztül tiltakozott az adásban elhangzottak ellen. A külügy közleménye szerint a rajzfilm többször cáfolt állításokat ismételt meg az alaptörvényről és a magyar médiahelyzetről. Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára gusztustalan médiaterméknek nevezte az anyagot, aminek a tartalma „teljes mértékben hazug”.

Még a kormányfő is megszólalt az ügyben. Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta a Kossuth rádióban, hogy sajnálja a német gyermekeket. Magyarországon ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy „hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá” – mondta a miniszterelnök.

Szeretjük az indokolatlan gigaberuházásokat

Magyarországon mostanában leginkább stadionépítésbe öljük felesleges adóforintjainkat és a magyar futball feltétlen híveinek önzetlen adományait, de a kazahokat sem kell félteni, ha milliárdok nehezen alátámasztható elköltéséről van szó.

Ebben a korábbi összeállításunkban már összeszedtük egyszer, milyen látványos beruházások történtek az 1997-ben kazah fővárossá tett Asztanában: megépült a világ egyik legnagyobb koncertterme 120 millió euróból, felhúztak egy tíz focistadionnyi, csónakázócsatornával és minigolfpályával is rendelkező szórakoztatóközpontot, az új – piramis formájú – elnöki palota pedig a washingtoni Fehér Ház méretének tízszeresére sikeredett. Becslések szerint eddig 10 és 30 milliárd dollár közötti összeget költöttek a fővárossá minősítés előtt 281 ezres, ma 800 ezres lakosságú város fejlesztésére.

Attila és Dzsingisz kán

A közös történelemre vonatkozó hivatkozásokat leginkább két korszak indokolja: a legenda szerint Magyarországon eltemetett Attila hun birodalma, amely a mai Kazahsztán területét is magában foglalta, valamint az itthon tatárjárásként ismert mongol invázió, amely Kazahsztánt 1221-ben, míg a mai Magyarországot 1241-ben érte el. Attila kultuszának őrzésére utal, hogy a kazahok két éve pénzt is vertek a tiszteletére, amely egy berlini kiállításon saját kategóriájának győztese lett.

Egyes kutatók, többek között az 1992-ben elhunyt turkológus, Mándoky (Kongur) István szerint kimutatható nyelvi és törzsi rokonság volt a magyarországi kunok és a Kazahsztán észak-keleti részén élő „madjar” törzs között, akiknek összegyűjtésére azóta több rendezvényt szerveztek, Kurultaj néven. A rokonságot a Kunszövetség nevű szervezet ápolja, a magyarországi kunok pedig 2007-ben Nazarbajev elnököt választották tiszteletbeli vezetőjükké. Mándokyról egyébként utcát és iskolát is elneveztek Almatiban, utóbbit Kövér László is meglátogatta októberben.

A közös történelem emlegetésekor sokakban a Szovjetunióval való viszony is felmerülhet, de ebben az esetben a látszólagos párhuzam ellenére jelentős különbségek vannak: Kazahsztán 1936-tól 1991-ig szovjet tagköztársaság volt, majd a Független Államok Közösségének (FÁK) tagja lett, míg Magyarország a rendszerváltást megelőzően a szovjet blokkon belül önálló államként létezett.

Lovas nemzet

Egyes régészek szerint a lovak háziasítása körülbelül hatezer évvel ezelőtt a kelet-európai és közép-ázsiai sztyeppéken kezdődött. A mai Kazahsztán területén kívül a magyarok feltételezett őshazája is ebbe a régióba esett.

A közös lovas hagyományokat több mozgalom igyekszik ápolni: 2012-ben egy 4 500 kilométeres lovas expedíció indult Magyarországról Iránba, ahol a magyar lovasok (legalábbis eredeti terveik szerint) a csaknem három évtizedig a kommunista pártban szolgáló Nazarbajev kazah elnök születésnapján is részt vettek.

Tavaly még tovább fejlődött a két „lovas nemzet” közös hagyományőrzése: Egerben Kazah-Magyar Lovas Fesztivált tartottak, míg az idén magyar lovasok mentek Almatiba, ahol karikásostor-használatot oktattak és honfoglalás kori harcokat elevenítettek fel. Végül összemérték az erejüket a vendéglátó kazah lovasokkal lovas birkózásban és kokparban is: utóbbi sportban egy kecske vagy egy birka tetemét(!) kell eljuttatni a másik kapujába.

Szeretjük egymást megverni

Legalábbis hokiban biztosan. A küzdelem elég szoros: míg a magyar férfi válogatott a világranglista 19. helyén áll, a kazahok a 12.-ek a Wikipedia szerint.

Ennek ellenére a tavalyi hoki vb-n sikerült őket megvernünk 2-1-re, de a divízió I.-es bajnokságon végül mégis ők lettek az elsők, míg Magyarország harmadikként végzett.