Nándor
7 °C
23 °C

Recseg-ropog az ukrán komp

2013.11.26. 21:55
Ötödik napja zajlanak az EU-párti tüntetések Ukrajnában, miután a kormány felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés előkészítését. A vezetés eközben hangsúlyozza, hogy továbbra is az EU-integrációt tekinti céljának, és Brüsszel sem vetette el a szerződést. Kijev azonban joggal aggódik, hogy az EU-s közeledés miatt bezárul előtte az orosz piac, ezért kompenzációra számít az EU-tól. Brüsszel szerint nincs ilyen ukrán követelés. Az EU azonban mintha enyhítene politika követelésein, és már nem forszírozza annyira az Ukrajnában tavaly bebörtönzött Julija Timosenko kormányfő mielőbbi kiengedését.

Majdnem lehetetlennek tűnik, de még mindig nem kizárt, hogy Ukrajna alá fogja írni az EU-val a társulási szerződést a Keleti Partnerség szerdán kezdődő vilniusi csúcsán.

A találkozóra ugyanis elutazik Viktor Janukovics, így az ukrán elnöknek az utolsó pillanatig meg van a lehetősége, hogy az EU-tagság távoli előszobájának tekintett dokumentumot aláírja, amit most láthatóan jobban sürget az EU, mint Ukrajna. Igaz, az ukrán vezetés továbbra is hangsúlyozza EU-integrációs elkötelezettségét, és ebbe az irányba hajtják az ötödik napja folyó ellenzéki tüntetések is.

Megint elővették a narancsot

Első pillantásra az ukrán fővárosban megindult tüntetési hullám a 2004-es narancsos forradalomra emlékeztet: az ellenzék százezer embert vitt az utcára a hétvégén, hogy végleg „Európa felé fordítsa" Ukrajnát. Akkor az elcsalt elnökválasztás – amelyen a „moszkovita” Viktor Janukovicsot hozták ki győztesnek az „európai” Viktor Juscsenkóval szemben, ám a tüntetések nyomán megismételt választással végül Juscsenko lett az államfő – most a társulási szerződés aláírásának elodázása vezetett tüntetéshez.

A bebörtönzött exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina (Haza) párt ügyvezetője, Arszenyij Jacenyjuk szerint Janukovics Moszkva kezére játssza Ukrajnát, a maga számára biztosítva a bábállam vezetői posztját. Jacenyjuk már most a 2015-ös választások elcsalásáról szólt, majd közölte: a Batykivscsina aláírásgyűjtésbe kezdett, Janukovics elmozdításának érdekében.

Jön Klicsko

A hétvégi tüntetések után hétfő éjszakára ezer ember maradt a Függetlenség téren és az Európa téren, ahol a rendőrség kisebb összeütközésbe is keveredett a tüntetőkkel. A beszámolók szerint azonban a tereken inkább fesztiválhangulat uralkodik: az ellenzéki sátortáborok mellett hangos zene szól, a támogatók ételeket osztanak, bár a a hétvégihez hasonló tömeg nem gyűlt össze.

Utcára vonultak az egyik kijevi egyetem diákjai, bízva abban, hogy más hallgatók is csatlakoznak. Szerdára két órás általános sztrájkot szerveznek a diákok. Eközben Ternopolban is több ezer diák tüntetett az EU mellett.

Jacenyjuk mellett aktívan szerepel a tüntetéseken az ultranacionalista, de szintén EU-párti Szvobodát vezető Oleg Tyahnibok – pártja a tavalyi választáson már 37 képviselőt juttatott a 450 fős Radába –, és az UDAR – a mozaikszó ütést jelent –, amelyet Vitalij Klicsko vezet. A nehézsúlyú profi bokszvilágbajnok kedden is felszólalt a tüntetők előtt, az EU-integráció mellett érvelve. „Ukrajna Európa! Aki nem képes az integrációra, az csak veszíthet” – mondta a korábban Kijev polgármesterségéért is ringbe szállt, ám alulmaradt sportoló, aki azonban egyre komolyabb tényező, miután pártja bejutva a parlamentbe 42 mandátumot szerzett.

„Csakhogy most az az ellenzék és a kormány ugyanazt akarja: EU-integrációt, így Janukovics az esti beszédében akár meg is köszönheti a támogatást” – mondta Dmitrij Vidrin. Az ellenzéki képviselőségtől az államfői tanácsadóig tartó utat bejárt politológus szerint tehát nincs elvi különbség a két oldal között, csupán arról van szó, hogy a kormány rosszul kommunikált, amikor az ország hosszabb távú érdekeinek védelmében lelassította a közeledést.

A magát is EU-pártinak valló Vidrin úgy véli valóban alaposan meg kell vizsgálni a várható gazdasági következményeket. Időre van szükség, hogy az európai előírások érvényesüljenek, például a nehéziparban, hogy alkalmazkodni tudjanak a szabadkereskedelmi zóna megvalósulásával még jobban megnyíló európai piac követelményeihez.

Esély öt és 50 százalék között

Vidrin szerint a szerződés aláíráshoz a tüntetések nyomán egy új kijevi feltétel is bejöhet: a vízummentesség megvalósítása. Ukrajnába az EU-ból vízum nélkül lehet bejutni, míg az ukrán állampolgárok könnyebbsége csak annyi, hogy vízumuk ingyenes. „Többször kint voltam a tüntetéseken, nem hallottam, hogy a tömeg a szabadkereskedelmi zóna létrehozását követelte volna. Azt viszont annál inkább, hogy szabadon utazhasson Európába” – mondta a politológus, aki egyébként „valamivel ötven százalék alatt” becsüli annak esélyét, hogy a csütörtöki vilniusi csúcson aláírják a felek a dokumentumot.

„Nagyon furcsa lenne, ha végül erre sor kerülne, de hát soha ne mondd, hogy soha. Az esélye legfeljebb öt százalék” – öntötte jóval pesszimistább számokba a maga előrejelzését Mihail Pogrebenszkij. A kijevi politológus szerint persze nem azért, mert nem sikerült rendezni Julija Timosenko sorsát. A tavaly hét évre elítélt kormányfő az ítélet szerint hatáskörét túllépve írta alá 2009-ben Vlagyimir Putyinnal az ukrán bíróság szerint kárt okozó gázszerződést, Brüsszel azonban inkább Janukovics politikai bosszújának tartotta, hogy börtönbe került az elnökválasztáson alulmaradt ellenzéki politikus. Korábban az EU a szerződés aláírásának előfeltételének tekintette Timosenko szabadon engedését, vagy legalább elengedését külföldi gyógykezelésre, Németországba.

Moszkvával kéne egyezkedni

„Eleve nem ez volt a fő kérdés, és most pedig már úgy tűnik, formálisan sem követeli Brüsszel Timosenko kiengedését” – vélte a politológus, aki szerint az is csak a felszínen látszik fontos kérdésnek, hogy ad-e az EU kompenzációt Ukrajnának azért, mert a szerződés aláírásával veszteséget kell elszenvednie Oroszországban, ahonnan kiszorulhatnak az ukrán élelmiszerek és fémipari termékek..

Az ukrán kormány ugyanis arra hivatkozva függesztette fel az aláírás előkészítését, hogy nem sikerült megállapodni az összegben (az ukrán sajtó szerint 20 milliárd dollárról volna szó). Az EU bővítési biztosa azonban a Kommerszantnak elmondta: nem is folytak ilyen tárgyalások. Stefan Füle csak két – történetesen egy acélipari és egy élelmiszeripari – cégre vonatkozó kompenzációs kérdésről tudott.

„Na és, ha kapna Ukrajna 20 milliárd dollárt? Az fél év alatt elfolyna, és az ország ott volna, ahol eddig, csak ürügy, hogy a tárgyalás emiatt akadt volna meg. A fő ok az, hogy nem lehet Moszkva érdekeit figyelmen kívül hagyni Ukrajna európai integrációs törekvéseikor” – összegzett Pogrebinszkij. A politológus úgy látja, Oroszországnak bőven van eszköze az irány befolyásolására: végső soron még a Timosenkóval aláírt gázszerződés felülvizsgálata is szóba kerülhet, amit Kijev régóta szorgalmaz, eddig hasztalanul. Kevésbé vonzó, de elvi lehetőségként ott van az orosz-kazah-belarusz Vámszövetséghez (TSZ) való csatlakozás lehetősége is.

Timosenko már nem téma

„A TSZ-be való belépés lehetőségét nem is vizsgálja a kormány. Mi továbbra is az EU-hoz való közeledést részesítjük előnyben” – tudatta azonban Alekszej Plotnyikov. A kormánytöbbséget adó Régiók Pártja (PR) korábbi parlameni képviselője elmondta, hogy jelenleg nem is zajlanak közvetlen tárgyalások Oroszországgal. Nem vetődött fel a gázszerződés felülvizsgálata sem. „Az EU képviselőivel tárgyalunk, csütörtökig. Ha péntek reggelig sikerül megegyeznünk, akkor lesz aláírás Vilniusban – mondta a nemzetközi közgazdaságtannal foglalkozó szakember. Plotnyikov megerősítette, hogy kompenzációról tárgyalnak az EU-val, méghozzá és az összeg nem csekély: az ukrán termelés átalakítása az európai sztenderdeknek megfelelően kilenc év alatt 160 milliárd eurót emésztenek fel, állítja Plotnyikov.

Ez évi csaknem 18 milliárd euró azaz a nominálisan számított éves ukrán GDP 15 százaléka. „Ehhez nyilván segítségre van szükségünk az EU-tól is” – mondta az ukrán parlament gazdasági bizottságának korábbi elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet a már most érzékelhető orosz szankciók miatti veszteségekre is: ez szerint augusztustól mostanáig hárommilliárd euróra rúg, amit Plotnyikov szerint szintén kompenzálni kellene. (Tavaly Ukrajna teljes exportja Oroszországba 17 milliárd euró volt, míg onnan 20 milliárd euró értékben importált.)

A politikus megerősítette, hogy az elmúlt héten már nem vetették fel az EU diplomatái Timosenko mielőbbi szabadon engedését.

Hogy az aláírásra azért mégsem lehet számítani, azt jelezte Janukovics kedd esti nyilatkozata: eszerint az elnök a Keleti Partnerség vilniusi találkozóján szorgalmazni fogja, hogy a szerződés végleges kidolgozásához vonják be Oroszországot is. A háromoldalú tárgyalással Janukovics szerint el lehetne elkerülni, hogy a társulási szerződés miatt feszültség keletkezzen Moszkva és Kijev között.

Ketté szakadt kompország

A 47 milliós, egyharmadrészt orosz anyanyevűek lakta Ukrajnát több, mint egy évtizede feszíti látványos ellentét, ami jól kitapintható különbséget jelez az ország keleti, oroszajkúak lakta része és a Nyugati, illetve a középső régiók között: az Unian hírügynökség által közölt felmérés szerint a lakosság 39 százaléka támogatná az EU-val való szerződést, 37 százalék a TSZ-t, 24 százalék bizonytalan. Ám az ország nyugati részén – amely egyúttal a Batykivscsina és kisebb részben a vele szövetséges, ultranacionalista Szvoboda hátországa – az EU támogatottsága 69 százalék, keleten viszont csak 15. Fordítottan ugyanez igaz a TSZ-re is. A középső rész a fővárossal együtt kiegyenlítettebb, csekély EU-párti túlsúllyal. A társulási szerződést az EU és Oroszország között ingó Ukrajnában előszeretettel tekintik az EU-tagság felé vezető út első evezőcsapásának. Igaz, a dokumentum nem tesz utalást a csatlakozásra, így se távlati menetrendet, sem erre vonatkozó politikai ígéretet nem tartalmaz.