További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Visszavonta kedden az ukrán parlament a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogokat csorbító törvényeket, amik az Európa-párti tüntetések radikalizálódásához vezettek. Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását.
A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő - köztük Viktor Janukovics elnök sok híve - szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A voksolás eredményét az ülésteremben tapssal fogadták. Ezután magyar idő szerint 17 óráig szünetet rendeltek el.
A törvények visszavonásának hírét ujjongva fogadta a kijevi Majdanon (Függetlenség tere) tüntető tömeg.
Amnesztiát fognak követelni
Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek el mindent. Az ellenzék a következő lépésben amnesztiát fog követelni a rendőrség által letartóztatott aktivistáknak.
A Haza (Batykivscsina) párt, a bebörtönzött Julija Timosenko volt miniszterelnök pártja, törvényjavaslatot nyújtott be, ami mentesítené a felelősségre vonás és büntetés alól a tömeges tiltakozó akciók résztvevőit.
A Régiók Pártjának egyik képviselője közölte, hogy a parlament megvitatja az amnesztia kérdését. A letartóztatott tüntetők szabadon engedéséről rendelkező törvény életbe lépését azonban ahhoz a feltételhez kötik, hogy az ellenzéki aktivisták vonuljanak ki az általuk elfoglalt középületekből.
Azarov előbb lemondott
A kijevi parlament kedden reggel kezdett rendkívüli ülést a válságból kivezető lépések megvitatására. Ezt megelőzően Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását. Sajtóirodájának közlése szerint azzal indokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások.
Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni. Azarov, aki 2010 óta állt az ukrán kormány élén.
Azarov lemondását Janukovics elnök jóváhagyta. Elnöki rendeletben szabályozták viszont, hogy a jelenlegi kabinet ügyvezetőként a helyén marad a következő kormány megalakításáig. Az alkotmány értelmében ugyanis a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelentené. A miniszterelnök lemondása után a kormány ügyvezetőként tevékenykedik, és két hónap áll rendelkezésre az új kormány megalakítására.
A tüntetők Janukovics fejét akarják
Bár az oroszországi születésű, 67 éves Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.
Kijevben olyan szóbeszéd terjed, hogy az államfő a csokoládékirálynak nevezett oligarchát, Petro Porosenkót bízhatja meg az új kormány megalakításával.
Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.