Meglepődtek rajtunk a tévéfoglalók

„A legfontosabb, hogy leálltak a harcok Kijevben és remélhetőleg nem lesz több áldozat" – mondta az Indexnek Makuk János, a Kárpátaljai Máltai Szeretetszolgálat vezetője. Bár Kijeven kívül az ország nyugati részében is intenzív volt az ellenzéki megmozdulás, és ebből Kárpátalja sem maradt ki, ott mindez komolyabb összecsapápsok nélkül zajlott le. „Itt mindig békeségben éltek az emberek, talán, mert soknemzetiségű régióról van szó, ahol magyarok, lengyelek, románok, szlovákok is élnek”.

Nem jönnek meg a fizetések

A tiltakozások nem etnikai törésvonalak mentén szerveződtek – nem az oroszellenesség, hanem az orosz állammal szembeni fenntartások a hangsúlyosak –, hanem azért, mert a tüntetők belefáradtak a nehéz gazdasági helyzetbe és elegük van a korrupcióból.

Elindult az infláció, a dollár már 9 hrivnya felett jár.

Elmaradtak a januári nyugdíjak és a közalkalmazottak esetében a fizetések folyósítása is. Ilyet átéltünk már 20 évvel ezelőtt is: hónapokig nem jött a fizetés, aztán mire megérkezett, már elértéktelenedett

– idézte fel a független Ukrajna első éveit Makuk. Az ország a csőd szélén áll, nem is tudni, miből lehet tovább finanszírozni a hiányt, egyelőre csak Moszkva jöhet szóba a decemberben megkötött hitelmegállapodás révén, de a zavargások miatt az orosz fél ódzkodik attól, hogy elküldje az újabb, kétmilliárd dolláros részletet.

Benne van a pakliban

Ha a háborút el is kerültük, a gazdasági gondok velünk maradnak. Beszélhetünk humanitárius katasztrófáról is

– mondta a máltai szeretetszolgálat helyi vezetője. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy ukrajnaiak milliói indulnának meg a határok felé. „Ez csak akkor lenne így, ha családjaik életét éreznék veszélyben.” Munkavállalók persze mennek külföldre szép számban, de ez régóta tartó folyamat. A pénzt azonban otthon élő rokonaiknak utalják át.

Bár hivatalosan Ukrajnában nincs kettős állampolgárság, vélhetően a Kárpátalján élő 140 ezres magyarságból is sokan éltek az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségével. „A gazdasági válságtól azonban az sem véd meg”.

A Majdanon a demokratikusabb berendezkedést követelőkkel együtt tüntető radikális nacionalistákkal kapcsolatban elmondta: „benne van a pakliban”, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát vissza akarnák szorítani. „Sok múlik azon, hogy ki szólhat bele az újra megszervezendő ország oktatáspolitikájába” – mondta a nacionalista Szvoboda pártra utalva.

De mivel az ellenzék egyértelműen EU-párti szólamokat használ, bízhatunk abban, hogy a kisebbségekre vonatkozó EU-ajánlásokat is megfogadnák

– vélte Makuk.

Vágyálomban élő tüntetők

Félő azonban, hogy az EU-ból is kiábrándulhatnak a tüntetők, akik túlzott várakozásokkal néznek Brüsszelre. A Janukovics által végül alá nem írt EU-társulási szerződés – amelynek hiánya miatt kezdődtek a tiltakozások november végén – például nem szól vízummentességről, a tiltakozók mégis ezt várnák mielőbb. „Mi persze örülnénk neki, de ez nem tűnik valószínűnek” – mondta Makuk, megjegyezve, hogy az EU-n belül sincs konszenzus arról, miként kellene támogatni Ukrajnát. Kérdés, kész-e jelentős pénzt is áldozni az ország integrációja érdekében. Makuk szerint könnyen csalódhatnak a tüntetők, amikor azzal szembesülnek, hogy az EU-val kapcsolatos vágyálmaik távol állnak a realitástól.

Megindult az alapvető élelmiszerek felvásárlása, a banki automatákból már nem lehet kivenni pénzt

– mondta az Indexnek Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió vezérigazgató-helyettese a kárpátaljai helyzetről. Kulin szerint a lakosság nem veszi figyelembe a felhívásokat, melyek szerint nem kell élelmiszerhiány miatt aggódni. Sokan attól tartanak, hogy tovább romolhat a hrivnya árfolyama, ezért sokan próbálják euróra vagy forintra átváltani a pénzüket.

Kulin megerősítette: sem a magyarok ellen, sem más nemzetiség ellen nincsenek a régióban támadások, a tüntetők előre köszönnek a tévé magyar tudósítóinak.

Tegnap elfoglalták a kárpátaljai megyei televíziót, azaz a Szvoboda párt álarcba-kamuflázsba öltözött fiataljai leültek a portán, de nem avatkoznak bele a folyamatokba. Meg is lepődtek, hogy a magyar munkatársak is az állami tévénél dolgoznak

– mondta Kulin.

Kvázi forradalom

Az események megítélésében a kárpátaljai magyarok megosztottak, bár ezt nem minden vezető ismeri el. Gajdos István például, aki négy kérpátaljai képviselőtársával együtt kilépett a parlament kormánypárti frakciójából és magából a Régiók Pártjából is – Kulin szerint még néhány nappal lemondása előtt is azt nyilatkozta, hogy a magyarok egységesen Janukovicsot támogatják (Gajdos egyébként az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – UMDSZ – elnöke).

Sőt, a parlament egyetlen magyar képviselője a PR-ben szintén megszavazta a január 16-i tüntetésellenes törvényeket, amelyek miatt újabb hulláma indult a tiltakozásoknak.

A másik kárpátaljai magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője óvatosan fogalmazott. Kovács Miklós KMKSZ-elnök az Indexnek hangsúlyozta: a magyaroknak nem kell elkötelezniük magukat egyik párt mellett sem, a magyarságnak nincs ott a helye a barikádokon.

Szerinte bár mindenki a kjevi eseményekről beszél, a kárpátaljai átlagember mindennapjait egyelőre nem befolyásolja a „kvázi forradalom”. A KMKSZ feladata, hogy úgy pozicionálja magát, hogy a magyar közösség minél kevésbé legyen veszélyeztetve. Hozzátette: „Gajdos István lelépett a süllyedő hajóról, mi rajta sem voltunk” – arra utalva, hogy a KMKSZ mindig Janukovics pártjának ellenfele volt.

Az ukrán helyzetről szóló gazdasági áttekintésünket itt, kijevi helyszíni riprtunkat itt olvashatja.