Tekla
9 °C
16 °C

A Krímben robbanhat fel Ukrajna

2014.02.27. 11:45 Módosítva: 2014-02-27 11:45:17
Kapcsolódó cikkek (1)
Orosz ajkú önkéntes osztag foglalta el a Krím parlamentjét, kitűzték az orosz zászlót. A 75 százalékban oroszok lakta, 1954 óta Ukrajnához tartozó terület mind gyakrabban hangoztatja visszatérési szándékát Moszkva alá. Az egykor kitelepített, lassan visszatérő krími tatár kisebbség azonban egyértelműen Kijev mellett áll. A negyed magyarországnyi, 2,4 milliós félsziget körüli vita – láncreakciót elindítva – Ukrajna széteséséhez is vezethet.
  • A Krím félsziget parlamentjét és kormányzati épületét megszállta 120, vélhetően orosz nemzetiségű fegyveres. A Szimferopolban lezajlott csütörtök hajnali akcióban lövések is eldördültek, az őrséget semlegesítették. Követelést nem közöltek.
  • A városhoz orosz BTR-ek közelítettek a Szimferopoltól délre fekvő Szevasztopolban lévő orosz hadiflotta bázisáról. Később azonban visszafordultak.
  • Washington óva intett az orosz beavatkozástól. Moszkva az ukrán határ mentén rendkívüli készültségi katonai gyakorlatot tart.
  • Miközben a fegyveresek bent voltak a parlamentben, a képviselők megkezdték a munkájukat, elképzelhető, hogy a 26 ezer négyzetkilométeres terület státuszáról határoznak.
  • Kijev terrorista támadásnak minősítette a történteket, az ideiglenes elnök orosz agresszióról beszélt, amennyiben Szevasztopolt orosz erők hagynák el Szimferopol felé.
  • Kijevben a parlament megszavazta Arszenyij Jacenyuk kormányfői kinevezését. A kormányt Vitalij Klicsko UDAR-ja csak kívülről támogatja. Jacenyuk megszorításokat ígért, és bejelentette: üres az államkassza.
  • A kijevi vezetés rendkívüli ülést tart, korábban pedig berendelte az ukrán külügymnisztérium az orosz nagykövet ügyvivőjét. (A nagykövet már a hétvégén Moszkvába utazott vissza konzultációra.)
  • A rendőrség kordont vont a parlament és a szintén elfoglalt kormányzati székház köré, amit az oroszbarát tüntetők dél körül áttörtek. A demonstráción azt követelik, hogy mielőbb tartsanak népszavazást a terület hovatartozásáról.
  •  A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje május 25-re írt ki népszavazást a köztársaság autonóm státuszáról és jogköreinek kibővítéséről, a következő kérdéssel: "Támogatja-e Ön, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon Ukrajnán belül?". A parlament menesztette a Krími Autonóm Köztársaság kormányát, az új miniszterelnök Szerhij Akszionov, az Orosz Egység Párt vezetője lett.

Az orosz zászlót is kitűzték a 75 százalékban oroszok lakta, de idén 60 éve Ukrajnához tartozó Krímben azok az önkéntesek, akik csütörtök reggel elfoglalták a félsziget fővárosában, Szimferopolban lévő parlamentet – közölte az Unian. Tegnap még a Kijevet támogató krími tatárok szállták meg egy időre az épületet. A hajnali akcióban 120 fegyveres vett részt.

A hírügynökség úgy tudja, hogy az önkéntesek valójában orosz egyenruhát viseltek. A belvárost lezárták, az autonóm terület kormánya munkaszüneti napot rendelt el.

A helyi kormányt vezető Anatolij Mogiljev tárgyalásokba kezdett a fegyveresekkel, akik a parlament tetejére az orosz zászlót is kitűzték, jelezve, hogy nem támogatják a Viktor Janukovicsot elűző új ukrán vezetést. Igaz, konkrét követelésekkel nem álltak elő a fegyveresek. A Newsru.ua híreiből kiderült, hogy Mogiljevnek egyelőre valójában nem sikerült érdemben beszélnie a harminc fegyveressel. A csoport azonban később beengedte a képviselőket a parlamentbe, a hírek szerint azért, mert az ülésen a parlament reményeik szerint a Krím státuszáról fogad el határozatot.

Ukrajna ideiglenes – a várakozások szerint a kormány csütörtöki megalakulásával posztját megőrző – belügyminiszter emelt szintű készenlétbe helyezte a rendőrséget a krími helyzet miatt.

Menesztették a kormányt

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje május 25-re írt ki népszavazást a köztársaság autonóm státuszáról és jogköreinek kibővítéséről, a következő kérdéssel: "Támogatja-e Ön, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon Ukrajnán belül?".

A parlament egyben menesztette a Krími Autonóm Köztársaság kormányát.

Csecsen békefenntartók

Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld elnöke csütörtök reggel bejelentette, hogy kész csecsen békefenntartókat küldeni a Krímbe, ha Moszkva indokoltnak látja. „Nem hagyjuk cserben sem az oroszokat, sem a kozákokat, sem a csecseneket” – mondta Ramzan Kadirov.

A félsziget déli csücskén, Szavasztopolban áll az orosz hadiflotta bázisa, ahonnan szemtanúk szerint Szimferopol közelébe tart néhány BTR. A páncélozott járműveket már a főváros közelében is látták. Az Interfax-Ukraina szerint a járművek végül visszafordultak.

„Az az ország, amely annyira határozottan kiáll a külföldi beavatkozások ellen Líbiában és Szíriában, fontos lenne, hogy maga is tartsa magát ehhez, amikor a szuverén Ukrajnáról van szó" – közölte az amerikai külügyminiszter, John Kerry. Washington már többször jelezte, hogy nagy hibának tartaná, ha Oroszország katonailag is beavatkozna Ukrajnában.

Az amerikai gyanút fokozza, hogy szerdán az orosz elnök utasítására soron kívüli katonai készenléti gyakorlatot rendeltek el a központi és az Ukrajnával szomszédos, nyugati katonai körzetben.

Orosz katonák ellen mennek

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – amelynek új vezetőit várhatóan ma erősíti meg posztjain a kijevi parlament, amely vélhetően az Arszenyij Jacenyuk vezetésével létrejövő kormányt is jóváhagyja – már közölte: erőit Szimferopolba küldi, hogy elfogja az orosz BTR-eket. Későbbi hírek szerint azonban a páncélosok visszafordultak.

Népszavazást követelnek

Dél körül a kordont áttörték a tüntetők – igaz, harcról nincsen szó, hiszen nincs ellentét az oroszország nevét skandáló demonstrálók és a parlament szintén Moszkva-barát többsége között – és azt követelték, hogy mielőbb írjanak ki népszavazást a terület hovatartozásáról. A tér előtt mintegy 800 ember gyűlt össze.

Van már kormányfő Kijevben

A kijevi parlament eközben megszavazta Arszenyij Jacenyuk kinevezését. A Batykivscsina politikusa Julija Timosenko szövetségese. Ezután jön még a tárcákért folyó alkudozás. Sokban befolyásolhatja az orosz-ukrán viszonyt, hogy milyen lesz az összetétele a kormánynak, például, hogy mekkora szerepet kap benne a nacionalista Szvoboda – amely egyébként leginkább a Batykivscsina konkurense, hiszen azonos régióban, azonos választói rétegért küzdenek –, és más szélsőséges csoportok, például a Jobb Szektor, aminek vezetője, Dmitrij Jaros az SZBU helyettes vezetői posztját kaphatja.

Az SZBU délelőtt közölte, hogy rendőri erőket dob át Szimferopolba, ami könnyen elmérgesítheti a helyzetet.

Az oroszok is bedobtak egy bokszolót

A krími tiltakozásokon egy twitteres bejegyzés tanúsága szerint megjelent az orosz parlament egyik képviselője: Nyilkolaj Valujev. A nehézsúlyú emberhegyet – a 150 kilós Valujev 213 centiméter magas – Szimferopolban látták a népszavazást követelő rendezvényen. Így most már a kijevi ellenzéki Vitalij Klicskóval szemben az orosz oldalnak is van világbajnok bokszolója.

A krími tatárok Kijevvel vannak

A félszigeten a legnagyobb kisebbség a krími tatároké. A II. világháború után – a németekkel való együttműködés miatt – kitelepített népesség csak az 1990-es években kezdett visszaáramlani egykori hazájába. Számukat 200 ezerre becsülik, így a lakosság 10 százalékát teszik ki a háromszázezer ukrán és az 1,9 milliós orosz lakosság mellett.

A kitelepítési múlt miatt a krími tatárok egyértelműen Moszkva ellen foglalnak állást. A most Kijevben hatalomra jutott ellenzékhez hasonlóan ők is az EU- és a NATO-tagságot szorgalmazzák, mely utóbbit különösen elutasítja az orosz többség. Ráadásul ez lehetetlen is lenne, amíg Szevasztopolban működik az orosz hadiflotta bázisa, amely a még Viktor Janukovics által aláírt szerződés alapján 2042-ig fennmaradhat.

Orosz zászlós fegyveresek a Krímbe vezető utakon

A BBC szerint orosz zászlót lengető fegyveresek állják el a Krímbe vezető utakat. A fegyveresek azt szeretnék, hogy Krím újra Oroszország része legyen, és elmondásuk szerint azt is meg akarják akadályozni, hogy fasiszták lépjenek be a régióba.

Pénzpumpa megy a BTR-ekkel

Ukrajna ideiglenes elnöke, Olekszandr Turcsinov – aki tegnap magát az hadsereg főparancsnoki funkcióival is felruházta – Ukrajna elleni orosz agresszióról beszélt az orosz páncélos szállítójárművek szimferopoli megjelenése kapcsán. A Krími Autonóm Köztársaság minisztertanácsának szóvivője, Violetta Liszina nem sokkal később közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta nem tudott magyarázatot adni a páncélosok mozgósítására.

Eközben azonban Moszkva már egy hatékonyabb eszközt is bevetett a Krím feletti befolyás érdekében: az orosz pénzügyminisztérium felelevenítette azt a korábbi tervet, amely ötmilliárd dolláros fejlesztést valósítana meg a félszigeten. Ebben kikötőfejlesztések, útfelújítások mellett helyet kapott a Kercsi-szoroson át Oroszországgal összeköttetést biztosító híd felépítése is.

Beláthatatlan következmények

„Kiszámíthatatlan láncreakciót indíthatna el”, ha Oroszország megpróbálná leválasztani a Krímet Ukrajnáról – nyilatkozta korábban az Indexnek Sz. Bíró Zoltán. A Történettudományi Intézet munkatársa szerint ez ugyanis az ország továbbszakadását okozná Kelet-Ukrajnában is, ahol ráadásul nem is lehet világosan meghatározni, hol is húzódhatna a határ. A szakértő szerint azok a „kiszámítható és kiszámíthatatlan következmények”, amelyek a Krím Oroszországhoz való visszacsatolásának kockázatos tervével járnának, sokkal nagyobb kárt jelentenének, mint amennyi hasznot hozna a 19. század óta stratégiai jelentőségét egyre inkább elveszítő Fekete-tengeren a terület megnövelése.

„Az orosz–nyugati kapcsolatok lehűlése nem volna arányban Krím megszerzésével" – mondta Sz. Bíró, aki szerint most mind a kijevi új hatalomnak, mind az orosz félnek higgadtságot kellene mutatni, „ezt azonban egyelőre nem látni”.

Messze még a konszolidáció

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága csütörtökön zárt ülést tartott, amelyre Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke a minisztériumok képviselőit, a titkosszolgálatok vezetőit és az országos rendőrfőkapitányt is meghívta, hogy az Ukrajnában kialakult helyzetről, különös tekintettel a kint élő magyarságot érintő kérdésekről adjanak tájékoztatást – közölte az MTI.

Az ülés előtt Lázár János kijelentette: a tanácskozáson részletes tájékoztatást adnak a kormány által létrehozott operatív törzsről, továbbá a kabinet ukrán belpolitikai válságot érintő – köztük a titkosszolgálatok által beszerzett – információiról.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy Martonyi János külügyminiszter a V4-es kollégáival közösen Kijevbe, majd Kárpátaljára utazik, ahol a magyar közösség helyzetéről tájékozódik. Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert úgy tűnik, hogy az ukrajnai konszolidáció még messze van.

Aggodalmát fejezte ki a lengyel külügyminiszter is. A kijevi tiltakozások idején francia és német kollégájával együtt a hatalom és az ellenzék között aktívan közvetítő Radoslaw Sikorski szerint regionális méretű konfliktus alakulhat ki a krími feszültség miatt.

Eközben Viktor Janukovics Oroszországtól kért menedéket, amit Moszkva nem hivatalos források szerint megadott. Az elmozdítását el nem ismerő ukrán elnök állítólag már az orosz fővárosban van. 

David Cameron brit miniszterelnök közben bejelentette: „Minden országnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását. Oroszország ígéretet tett erre, amit be kell tartania.″