Egy vacsorából lett forró a helyzet

Azt ismerik, hogy a bankár és a miniszter beszélget, hogyan segíthetnek Lengyelország gazdaságán? Nem, ez nem egy vicc, hanem az ország rendszerváltás utáni legnagyobb lehallgatási botránya. Donald Tusk miniszterelnök meg nem nevezett külső erőkről, míg a lengyelek egy része egyenesen az oroszok kormánybuktató, titkosszolgálati akciójáról beszél, miközben senki sem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét.

Az ügyben aztán szombat estére érkezett az újabb fordulat: a legfrissebb, a lengyel ügyészség által hivatalosan meg nem erősített információk szerint a botrány mögött a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság pártja és a botrányt kirobbantó Wprost újságírója is állhat. Ha ez igaz, akkor egyszerre kerülhet kínos helyzetbe a kormány és az ellenzék, az egész lengyel politikát megrengetheti a botrány.

Sikamlós viccektől

volt hangos tavaly júliusban a lazac- és szardellahegyektől roskadozó asztalt körbeülő társaság a varsói kormányépületektől nem messze található Bagoly és Barátai étterem szalonjában. Sok vodka is lecsúszott azon a forró júliusi éjszakán, amelyről még akkor senki nem tudta:

A párbeszéd a Lengyel Nemzeti Bank feje, Marek Belka és a lengyel kormány belügyminisztere, Bartłomieja Sienkiewicz között zajlott, és éppen arról egyeztek meg, hogy a lengyel központi bank besegít a kormánynak, ha a pénzügyminisztert megbuktatják. Néhány napja a beszélgetést a Wprost hetilap nyilvánosságra hozta. Szerdán a szerkesztőséget rendőrök szállták meg, hogy lefoglalják a még ki nem szivárogtatott hanganyagot.

A botrány kirobbant, a lengyelek pedig most három okból dühösek:

• politikai nyomásra sérült a lengyel nemzeti bank függetlensége
• a rendőri fellépés miatt sérült a sajtószabadság elve
• a lehallgatási botrány sértette a magánélethez való jogot

Bronislaw Komorowski lengyel elnök és maga Donald Tusk sem zárta már ki egy előrehozott választás kiírásának lehetőségét csütörtökön, amennyiben nem sikerül helyreállítani a kormány iránti bizalmat. Szerdán előrehozott választásokról beszélt a kisebbik koalíciós partner, a Lengyel Néppárt is. Az ellenzék pedig az ügy kirobbanása óta

Tusk nehéz döntésnek nevezte

De hogyan sodródott bele a a kelet-európai régió demokratikus és gazdasági átalakítás szempontjából éllovasának számító Lengyelország egy ilyen kritikus helyzetbe?

Lengyelország elorbánosodott, írtuk egy éve. A Tusk-kormány a közvélemény-kutató intézetek felmérése szerint sem állt túl jól: az ellenzék vezető ereje, a jobboldali-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) beelőzte, így Tusknak nem maradt más választás, változtatott kabinete összetételén, amitől azt várta, hogy majd új impulzusokat visz a kormányzásba. A liberális-konzervatív kormányának húsz miniszteréből hetet visszahívott.

Fotó: Odd Andersen

A változások amúgy jogosnak tűntek. Öt nappal visszahívása előtt lemondott Slawomir Nowak közlekedési miniszter, míg a lengyel Belügyminisztériumban a rendőrség húsz tisztségviselőt tartóztatott le azzal indokkal, hogy a rendőrségnek, a minisztériumnak és más belügyi szerveknek túlárazott számítógépeket szereztek be.

„Nehezen váltam meg néhány olyan miniszteremtől, akik rekord ideje töltik be pozíciójukat" – jelentette ki akkor Tusk a változásokat ismertető sajtótájékoztatóján. A lengyel politika ismerői tudták, hogy Tusk a 62 éves Jacek Rostowskiről beszélt, aki hat évig töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, kétszer olyan hosszú ideig, mint 1989 óta bármelyik elődje.

Rostowski székébe a miniszterelnök végül a Lengyelországban legtehetségesebb közgazdásznak és makroökonómiai szakembernek tartott 38 éves, apolitikus hírében álló Mateusz Szczurek közgazdászt nevezte ki pénzügyminiszternek. Bejött Tusknak a kormányátalakítás, a miniszteri cseréről szóló döntést egyöntetűen dicsérték a közgazdászok és a politológusok is. Sőt, a májusi Európa Parlamenti választásokon a Tusk-kormány, ha nem is nagy fölénnyel, de legyőzte a közvélemény-kutatások alapján az addig győztesnek kikiáltott Jog és Igazságosság pártját.

Ekkor robbant a politikai bomba

„Őszintén szólva, amennyiben a második félévben nem gyorsul fel a gazdasági növekedés, az probléma" – nyelt le egy szardellát Belka bankelnök. Sienkiewicz belügyminiszter eközben a lazacok fölött aggodalmaskodott, szerinte a lengyel állami költségvetés rossz állapota segíthet a Kaczyński-pártnak megnyerni az országgyűlési választásokat. A belügyminiszter ezután javaslatokat fogalmazott meg, hogyan javíthatnak a költségvetés állapotán:

• „Nyilvánvalóan vásárolhatunk bizonyos mennyiségű államkötvényt, igaz, nem közvetlenül a pénzügyminisztérium aukcióján, de például a nemzeti bankon keresztül”,
• de ezért Rostowskinak mennie kell.

Rostrowski egyébként abban az időben sokat kritizálta Belkát, szerinte a jegybank nem folytatott elég aktív politikát. A lehallgatott beszélgetésen Belka arról is tájékoztatta a belügyminisztert, hogy a pénzügyminisztérium nem működik kellően együtt a jegybankkal.

Ráadásul Lengyelországban, ellentétben az Egyesült Államoktól és Japántól, a nemzeti bank nem vásárolhat közvetlenül államkötvényeket, ezzel segítve az államot. Bár nem bizonyított, hogy a pénzügyminiszter leváltása összefüggésben lenne a nyilvánosságra hozott felvétellel, most sok lengyel úgy gondolja: a tavaly novemberi minisztercsere egyik fontos előjátékának lehettek fültanúi.

A felvétel nyilvánosságra kerülése után Tusk kutyaszorítóba került. A zloty árfolyama azonnal zuhanni kezdett,

Az amúgy is hangos ellenzéki tiltakozáshoz csatlakozott a lengyel szabadpiaci reformok atyjának tartott Leszek Balcerowicz is. A köztiszteletben álló közgazdász szerint Belka kijelentései megsértették a Lengyel Nemzeti Bank függetlenségét.

De ki hozta nyilvánosságra a felvételt?

Mindenki azt találgatta, ki hagyta, hogy a lengyel állam magas rangú képviselőit valakik lehallgassák, illetve további kínzó kérdés, hogy az elkövetők mindezt törvényesen vagy törvénytelenül hajtották végre. A titkosszolgálati szervek Lengyelországban is a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak. Nem teljesen világos a botrány kirobbanásának időpontja sem, a felvétel a májusi EP-választás előtt is létezett, annak kikerülése jelentősen ronthatta volna Tusk esélyeit az EP-választásokon.

„Anélkül, hogy bagatellizálnám az ügyet, csak annyit jegyeznék meg, hogy 1989 óta először találjuk magunkat szemben egy olyan lehallgatási üggyel, amely nem az egyik lehallgatott részéről szivárgott ki, hanem kívülről, ismeretlen személytől” – mondta Tusk a lengyel médiának.

A lengyel közvélemény egy része az orosz titkosszolgálatra gyanakszik, mivel a lengyel kormány meglehetősen harcias álláspontot képviselt az ukrán-orosz válságban. A botrány döntően befolyásolhatja Radosław Sikorski külügyminiszter és Moszkvát keményen kritizáló EU-diplomata karrierjét is, pedig nemrég jelölték az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára.

Fotó: Thomas Koehler

A szerdai szerkesztőségi incidens után a Tusk-kormány felszólított mindenkit, hogy segítsenek az illegális lehallgatásokat kivitelező bűnözők beazonosításában. A nyomozók vizsgálnak egy olyan szálat is, miszerint két másik lengyel nagyvárosban is hasonló technológiával hallgattak le vezető politikusokat ismeretlen személyek, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

A PiS, egy újságíró és egy korábban elbocsátott tiszt?

Ők állhatnak a lehallgatási botrány mögött – írta szombat délután új szálat indítva a Gazeta Wyborcza. Szigorúan bizalmas légkörben folyt a nyomozás a lehallgatási botrányban az elmúlt napokban, a lengyel főügyészség kedd óta vizsgálja az ügyet. Nem erősítették meg azokat a híreket sem, amelyek Donald Tusk miniszterelnök és az egyik előzetes letartóztatásba került gyanúsított, Lukasz N. a Bagoly és Barátai étterem tulajdonosának találkozásáról szóltak. Nem tudta senki megerősíteni azt a hírt sem, amelyről a Reczpospolita írt csütörtökön, miszerint a felvevő berendezést Pior Nisztor újságíró adta át az étterem vezetőjének.

Nisztor volt az, aki később felvette a kapcsolatot a Wprost heitlappal. A nyomozók most azt vizsgálják, hogy a csoportnak milyen motivációi lehettek, milyen tervek alapján dolgoztak, ki milyen szerepet játszott az akcióban, és milyen okból hozták nyilvánosságra a lehallgatott magánbeszélgetéseket.

Az étterem vezetőjének vallomása szerint a csoport tagjai között PiS-es politikusok, a BOR tisztjei és Piotr Nisztor újságíró voltak. Az ügyészség ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezeket az információkat egyelőre mindenki óvatosan kezelje, mert amennyiben bebizonyosodik, hogy a felvételt készítő berendezést az az újságíró adta át az étterem vezetőjének, aki később a botrányt kiváltó cikk társszerzője volt, akkor a Wprost hetilap nagyon kínos helyzetbe kerülhet. Nehéz helyzetbe kerülhet a lengyel ellenzék is, ha kiderül, hogy a lehallgatást politikai megrendelésre hajtották végre.

Újabb hangfelvételek jöhetnek

És miközben csúcsra jár Lengyelországban a dili, a Wprost hetilap bejelentette: nem ez az egyetlen pikáns felvétel, amely lengyel magas rangú politikusok, állami tisztviselők között elhangzott beszélgetéseiről a birtokában van. Ennek alátámasztására gyorsan nyilvánosságra hozta szerdán Andrzej Parafianowicze pénzügyminiszter-helyettes és Slawomir Nowak korábbi közlekedési miniszter közötti beszélgetést. Az egykori miniszter arra kérte politikustársát, hogy állítsa le a felesége cége ellen indított pénzügyi vizsgálatot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!