Több mint 35 év után az ország múltjának egy borzasztó fejezetére kerülhet újabb pont Kambodzsában, miután csütörtökön ítéletet hirdetnek a milliók haláláért felelős vörös khmer-diktatúra még életben lévő két legmagasabb rangú vezetője ellen. Az ügyészek életfogytiglant kértek a rendszer volt államfőjére és főideológusára, de az ítéletnek szimbolikus szerepe is van az egész kambodzsai társadalom által feszülten figyelt perek végén.

Az amerikaiak vietnami kivonulása is kellett

Szihanuk király 1953-ban kiáltotta ki az addig francia fennhatóság alá tartozó ország függetlenségét. Néhány évvel később az 1960-ban létrehozott Kambodzsai Kommunista Párt fegyveres szárnyaként megjelentek a vörös khmerek is, azonban egy ideig csak a fővárostól távoli vidéki területeken tudtak megerősödni. A párt vezetését 1963-ban vette át Pol Pot, a vörös khmerek pedig a vidéki területekről kiindulva 1968-tól polgárháborút vívtak a kormány katonáival.

Észak-Vietnam kommunistái is Pol Pot oldalán álltak, míg az amerikaiak a királyt megbuktató Lon Nolt támogatták, aki 1970-ben kikiáltotta a Khmer Köztársaságot. Az Egyesült Államok vietnami kivonulása ugyanakkor megpecsételte Lon Nol sorsát is. A maoista vörös khmerek Pol Pot vezetésével, Kína támogatása mellett 1975-ben bevették végül a fővárost, Phnompent is, és megdöntötték Lon Nol kormányát. Kikiáltották az új Kambodzsát, a Demokratikus Kampucseának nevezett rendszerüket.

Négy évig sanyargatták a népet

A maoizmus és a nacionalizmus egyfajta keverékéből álló forradalmi ideológia nevében terrorrendszert vezettek be, miközben a Nulla Évvel új időszámítást is kezdtek. Az országot elzárták a külvilágtól, az ipart felszámolták, és erőszakkal megkezdték a Pol Pot szemei előtt lebegő agrárdiktatúra kiépítését. A városokból vidéki munkatáborokba és kommunákba hurcolták az embereket, kemény fizikai munkát végeztettek velük, és lényegében milliókat dolgoztattak halálra a földeken. A BBC szerint a négy évig tartó rémuralom alatt kétmillióan halhattak bele a kényszermunkába, a járványokba, az éheztetésbe.

Az értelmiségieket szisztematikusan kivégezték, voltak, akikre azért csaptak le, mert szemüveget hordtak, vagy éppen idegen nyelvet beszéltek. Az országban élő nemzeti kisebbségeket is börtönökben kínozták meg, vagy kegyetlenül meggyilkolták, miközben a khmer népesség felsőbbrendűségét próbálták intézményesíteni. A négy év alatt egész családokat irtottak ki, gyerekeket fordítottak a szüleik ellen. A legnagyobb titkos kínzóközpontban, a hírhedt Tuol Slengben állítólag 17 ezer embert kínoztak meg, majd megölték és eltemették őket a közeli földeken.

A vörös khmerek diktatúráját végül az országba több határvillongás után behatoló vietnami csapatok döntötték meg 1979 elején. A vietnami hadsereg tíz évre megszállta az országot, és új kommunista rendszert vezettek be, ami alatt a vörös khmerek vidékre menekülve próbálták megtartani erejüket, gerillaháborút folytattak a kormányok ellen.

Az 1993-as választások után Szihanuk király fia, Norodom Ranariddh herceg és az egykori vörös khmer Hun Sen kötött koalíciót. A vörös khmerek egyre inkább elszigetelődtek, ahogy a kambodzsai kormányok hatalma megszilárdult. Számuk teljesen elenyészővé vált, amikor sok csapat élt az 1995-ben ajánlott amnesztiával. A háttérről bővebben a per kezdetén írt cikkünkben olvashat >>>

Harminc évig vártak a felelősségre vonásra

A vörös khmerek bukása után derültek ki a rezsim által elkövetett borzalmak mélységei, a túlélők közül is sokan beszámoltak a pokoli állapotokról. Az elszigetelődő Pol Potot egy 1997 júliusában kezdődő perben megtagadták régi harcostársai, a vörös khmerek elsőszámú vezetőjét pedig házi őrizetbe helyezték. Ítéletet azonban már nem hozhattak ellene, mert1998-ban meghalt. Pol Pot halála után az utolsó vörös khmerek is megadták magukat, de a diktatúra sokak szemében továbbra is lezáratlan korszak maradt a vezetők felelősségre vonásának elmaradása miatt.

Hosszas előkészítés után végül 2006 júliusában állítottak fel egy ENSZ felügyelete alatt működő törvényszéket a vörös khmerek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, és pont harminc évbe telt, mire 2009. február 17-én megkezdődött a népirtó rezsim vezetőinek felelősségre vonása. A bíróság öt, egykori vörös khmer-vezető ellen indított eljárásokat, amiknek a költségei azóta már elérték a 204,6 millió dollárt (kb. 48,3 milliárd forintot) a 222 tárgyalási nap alatt

Eddig egyikük ügyében hoztak már ítéletet, a Tuol Sleng börtön volt parancsnoka, a Duch néven ismert Kaing Guek Eav életfogytiglant kapott, az ő pere kezdődött meg 2009-ben. Az S-21-nek nevezett börtön most 71 éves egykori igazgatóját kínzásokkal, gyilkossággal, háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűnökkel és a genfi egyezmény megsértésével vádolták. A ma már a vörös khmerek rémtetteit bemutató múzeumként működö Tuol Slengben az áldozatok többségét addig kínozták, míg el nem ismerték az ellenük kreált vádakat, többnyire azt, hogy a CIA-nak kémkedtek.

Hármat ítélhetnek el

Csütörtökön a vörös khmer-uralom alatt államfő Khieu Samphan és Nuon Chea, a rendszer főideológusa, a Pol Pot mellett „második testvérként" emlegetett vezető felett mondanak ítéletet.

Az AP szerint a perük 2011 novemberében kezdődött és 2013 októberéig tartott, az ítélethirdetésre viszont újabb tíz hónapot kellett várni. A perben a városi népesség elhurcolásával, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolták őket. A most 82 és 89 éves két volt vezető azzal próbált védekezni, hogy ők nem voltak tisztában a diktatúra alatt folyó rémtettekkel.

Samphan és Chea ellen július legvégén egy második per is kezdődött, ezúttal népirtás vádjával. A pereket azért választották szét, hogy gyorsabban tudjanak ítélkezni az idős vádlottak felett. A BBC szerint az új eljárás akár 2016-ig is elhúzódhat, ezalatt megvizsgálják, milyen szerepet töltöttek be pontosan a több mint egymillió kambodzsai meggyilkolásában.

Még két vezetőt felelősségre akartak vonni, de de Ieng Sary volt külügyminiszter tavaly, 83 éves korában meghalt, míg feleségét, Ieng Thirith volt szociális minisztert – a rendszer "first ladyjét" – rohamosan romló elmeállapota miatt 2012 szeptemberében elengedték, perét pedig felfüggesztették. A most 82 éves asszonyt éppen hétfőn engedték ki egy thai kórházból, ahol március óta kezelték, orvosai szerint javult az állapota.

Felélegezhet-e egy egész társadalom?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a csütörtöki ítéletek teljes megnyugvást hozhatnak-e az áldozatok hozzátartozóinak, leszármazottainak. A nemzetközi ügyészek már a perek kezdetén is több, még életben lévő vörös khmer-vezetőt akartak bíróság elé állítani – több vörös khmer parancsnok állítólag ott élt néhány háznyira olyan emberektől, akiknek rokonait az ő parancsára gyilkolták meg.

A kambodzsai kormány azonban elégnek tartotta az öt legfontosabb vádlott elítélését. Egyesek szerint ennek többek között az az oka, hogy Hun Sen miniszterelnök maga is vörös khmer-parancsnok volt egykoron, ezért több egykori társát, és nem utolsó sorban magát is védte. Hun Sen szerint mindenesetre a volt börtönparancsnok és a most ítéletükre váró két politikai vezető elítélésével is igazságot szolgáltatnak a kambodzsai népnek.