Három évig úgy folyt per a svájci nő eutanáziájáról, hogy ő már halott volt
További Külföld cikkek
- Az oroszok szerint az ukránok lebombázták a Barátság kőolajvezetéket
- Orbán Viktor Donald Trumpnak üzent a washingtoni repülőgép-szerencsétlenség után
- Anarchiába fulladó túszátadás, kaotikus tömegjelenetek – hektikus helyzet alakult ki a Közel-Keleten
- Angela Merkel beleállt saját pártjába, miután kiengedték a szélsőjobb szellemét a palackból
- Lelőtték a Korán-égető iraki férfit Svédországban
Be szerette volna fejezni az életét egy 79 éves svájci nő, Alda Gross, amire az ottani törvények bizonyos körülmények között lehetőséget is biztosítanak. Neki azonban semmilyen súlyos betegsége nem volt, de a saját bevallása szerint, ahogy az idő múlt, egyre gyengébbé vált és nem szeretett volna tovább szenvedni a fizikai és mentális leépülése miatt. Svájcban nem engedélyezték számára az eutanáziát, ezért 2010-ben beperelte az államot a strasbourgi bíróság előtt.
A bíróság három évvel később úgy döntött, hogy a svájci törvények nem voltak elég egyértelműek, hogy milyen feltételek esetén lehet kérni az eutanáziát, ez pedig szenvedést okozott a nőnek, hiszen nem tudhatta egyértelműen, hogy jogosult, vagy sem arra, hogy befejezze az életét. A bíróság arról viszont nem döntött, hogy a nőnek lehetősége van-e az eutanáziára, csak a törvény hibája miatt marasztalta el Svájcot.
Titokban lett öngyilkos
A nőnek viszont 2011 októberében jogszerűen sikerült szereznie 15 gramm pentobarbitál-nátrium egy orvos receptje alapján. Novemberben be is vette a halálos mérget és befejezte az életét egy eutanáziapárti szervezet, az EXIT segítségével. A rendőrség vizsgálata szerint a nő öngyilkosságot hajtott végre a szervezet asszisztálásával, ezért nem merült fel bűncselekmény gyanúja.
A strasbourgi bíróság tehát úgy hozott ítéletet, hogy a nő már rég halott volt.
De ez még nem minden: a nő szándékosan úgy rendezte el a dolgokat, hogy törvényt se sértsen, és a bíróság mégis a lehető legkésőbb, vagy lehetőleg sose értesüljön a haláláról. Az ügyvédjével nem közvetlenül, hanem egy lelkészen keresztül érintkezett. A lelkész az EXIT egyik segítője volt, lelki támaszt nyújtott az életüket befejezni szándékozó embereknek. A nő megkérte a lelkészt, hogy ne szóljon az ügyvédjének a haláláról, mert fontosnak tartotta, hogy a strasbourgi bíróság ítéletet hozzon az ügyében, így teremtve mások számára tisztább jogi helyzetet.
Az ügyvéd így nem értesült a nő haláláról, és a bíróságot sem tudta értesíteni, ezért az eljárás folyt tovább.
A svájci állam fellebbezett a döntés ellen, amit a strasbourgi bíróság Nagykamarája befogadott, ami nagyon-nagyon ritka és csak a legnagyobb jelentőségű, újszerű ügyekben kerül rá sor. Magyar ügy például még sosem került a Nagykamara elé a kormány kérésére.
2014 elején svájci állam, amikor a nagykamarai tárgyalásra készült, utána akart nézni, hogy milyen állapotban van jelenleg Gross. Ekkor keresték meg azt a tartományt, ahol Gross élt, és ekkor tudták meg, hogy a nő már több mint két éve halott és örökösöket sem hagyott maga után. Erről tájékoztatták a bíróságot.
A bíróság ezután úgy döntött, hogy a nő szándékosan visszaélt a perindítási jogával, amikor nem szólt az öngyilkosságáról a bíróságnak, ráadásul úgy rendezte a körülményeket, hogy lehetőleg ne is derüljön ki a halála. Ezért megszüntették az eljárást. Néhány bíró szerint ez rossz döntés volt: szerintük azért kellett volna megszüntetni az eljárást, mert a nőnek nem voltak örökösei, akik továbbvihették volna az ügyet, írja a strasbourgi bíróság sajtóközleménye.