Megint véres lett a tűzszünet

6400 katona és civil vesztette életét a tavaly április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban – derült ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, ahol sokadszorra tárgyalták meg a Moszkva támogatását élvező szeparatisták és az ukrán hadsereg közötti harcok ügyét.

A februárban Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök által tető alá hozott második minszki megállapodás februári megkötése óta 400 ember vesztette életét.

Ebből kilenc civil és 19 ukrán katona Marjinkánál halt meg a június elején kitört újabb harcokban – közölte az ENSZ főtitkárának helyettese.

Jeffrey Feltman felhívta a figyelmet, hogy a helyzet romlik, mert az áldozatok száma több, mint az elmúlt hetekben.

Ukrán források szerint Marjinkánál a szeparatisták kezdték meg a támadást a hadsereg állásai ellen. Kijev már hetek óta figyelmeztetett arra, hogy a nyáron a harcok kiújulását várja a szeparatisták és az őket támogató orosz erők elindulásával.

(Moszkva visszautasítja, hogy erői lennének Donyeck és Luganszk megyék szeparatista ellenőrzésű területein. Ezt azonban a szakadárok sem tagadják, és a gyanút Putyin legutóbbi, az orosz hadsereg békeidőbeli veszteségeinek titkosításáról szóló  rendelete  is erősíti.)

Ugyanakkor Moszkva most nem érdekelt abban, hogy felrúgja a minszki megállapodást. Korábban Washington is jelezte, hogy a tűzszünet pontjainak betartásával Moszkva elérheti, hogy feloldják az ellene hozott nemzetközi szankciókat. John Kerry amerikai külügyminiszter Putyinnál tett látogatása után beszélt erről, ráadásul úgy, hogy említést sem tett az Oroszország által annektált – az orosz szóhasználat szerint visszaszerzett – Krímről.

A legkevésbé Kijevnek kedvező a jelenlegi állapot és Kerry nyilatkozata után is tarthatott attól, hogy megegyeznek a feje fölött. Ugyanakkor az utóbbi időben visszafogottabb moszkvai támogatással mind elégedetlenebb szeparatisták is érdekeltek lehetnek a harcok kiélezésében, rákényszerítve ezzel Putyint a nyíltabb támogatásra.

Az ukrán hadsereg terrorelhárító akciójának (ATO) szóvivője szerint intenzív harcok folynak szeparatisták kezén lévő Donyeck város közelében Peszkinél, és az ukrán ellenőrzés alatt lévő Mariupoltól keletre, Sirokinénél.

A Donyecktől 15 kilométerre nyugatra fekvő Marjinkáról ellentmondásos hírek érkeztek: Petro Porosenko elnök szerint a városból kiűzték a fegyvereseket, de a szakadárok az ukrán hadsereg nagy veszteségeiről számoltak be.

Az ENSZ BT ülésén az amerikai nagykövet kijelentette, hogy a marjinkai akcióban a szeparatistákkal közösen vettek részt az orosz erők. Samantha Power után hasonlóan nyilatkozott a brit ENSZ-nagykövet is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ukrajnai megfigyelő missziójának vezetője szerint Marjinka nem csupán egy a tűzszünet sok megsértése közül, hanem a kelet-ukrajnai konfliktus új fejezetét jelenti. Mindez arra utal, hogy június 28-án az EU nem a feloldásról, hanem a szankciók meghosszabbításáról fog dönteni.