Orbán Viktor megfékezése is előkerült a Hillary Clinton-kampányban

Így tartották sakkban Hillary Clinton és diplomatái a tekintélyuralmat Kelet-Európában – ezzel a felvezetéssel jelent meg Eleni Kounalakis 2010–2013 közötti volt amerikai nagykövet cikke a Washington Monthly magazin nyári számában, és nem nehéz kitalálni: a Kelet-Európa valójában kizárólag Magyarországot takarja, a tekintélyuralom pedig az Orbán-kormányt.

Hillary Clinton fogta vissza Orbánt?

A cikk jórészt egy kivonat az egykori Budapestre akkreditált nagykövet friss, magyarországi éveiről szóló könyvéből, melyről egy recenziót is írtunk: a Madam Ambassadorból többek között kiderül, hogyan nőtt egyre a repedés az Egyesült Államok és Magyarország között, hogy Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos kiadása volt az első igazi töréspont, és az is, milyen módszerekkel próbálta jobb belátásra téríteni az amerikai diplomácia a fülkeforradalmat levezénylő Orbán Viktort.

Ennek a diplomáciai offenzívának volt a csúcspontja Hillary Clinton 2011. júniusi magyarországi látogatása. Most, öt évvel később Hillary Clinton a Demokrata Párt nagy reménysége a 2016-os elnökválasztásra, Eleni Kounalakis pedig régi barátjaként és adománygyűjtőjeként minden erejével segíti a kampányát, melynek a Washington Monthly-cikk is része (a lap egyik vezetője Eleni férje, Markos Kounalakis újságíró).

A könyvéből átemelt és egyébként évekkel ezelőtti eseményekről szóló szövegét a volt nagykövet most olyan bekezdésekkel és magyarázatokkal egészítette ki, melyeknek fő mondanivalója:

Ahogy a hivatkozott recenzióban is írtuk: a volt nagykövet már a 2008-as előválasztási kampányban is több mint egymillió dollárt kalapozott össze Hillary Clintonnak, akinek megválasztása esetén Kounalakis lesz Magyarország egyik legjobb ismerője a következő amerikai elnök belső köreiben. Sőt, valószínűleg az adminisztrációjának is tagja lesz. Ezért pedig messze túlmutat egy volt nagykövet egyszerű visszaemlékezésein az, amit az Orbán-kormányról ír.

Hogy ne csússzunk le a teljes tekintélyuralomba

Könyvéhez képest Kounalakis mostani szövegében újdonság, hogy kimondja: a Fidesz 2010-es választási győzelmekor nem sejtették, mi fog következni:

„Elképzelhetetlennek tűnt, hogy Orbán, a volt miniszterelnök és antikommunista ellenálló a következő négy évben keményen fellép a média ellen, Putyinhoz dörgölőzik, újraírja nemzete alkotmányát, hogy megkísérelje Magyarországot – egy NATO-szövetségest és EU-tagot – az általa pozitív értelemben értett »illiberális állammá« tenni."

A volt nagykövet részben az amerikai diplomácia (élén Clintonnéval) sikerének értékeli az ötödik alkotmánymódosítást, mely a fülkeforradalom több vitatott intézkedését is finomította. Ugyanakkor ezek a győzelmek szerinte csak részsikerek, és nem közvetlenül az amerikai külügy korlátozta Orbánt. Ők csupán hozzájárultak ahhoz, hogy ezt maguk a magyarok megtehessék:

A remény az, hogy (ezek a sikerek) segítenek lehetővé tenni a magyaroknak, hogy megőrizzenek annyit a szabadságukból, ami visszatartja az országot attól, hogy lecsússzon a teljes tekintélyuralomba.

Az erőteljes fellépésnek igenis van hatása

A volt nagykövet szerint igaza van abban Hillary Clintonnak, hogy egy ország demokráciájának megőrzése végső soron az adott állam polgárainak a feladata, nem pedig külső erőké, azonban

más nemzeteknek is van felelősségük abban, hogy diplomáciai erejüket használva növeljék a demokrácia esélyeit.

Kounalakis írása szerint a helyzet Magyarországon még mindig képlékeny, és az előrelépések sem a legmegnyugtatóbbak. Cikkében felidézi, hogy bár Orbán Viktor támogatta az Ukrajna miatti szankciókat Oroszország ellen, de februárban mégis megállapodott Putyinnal a nyomott áron történő gázvásárlásról és a magyar atomipar támogatásáról (a paksi bővítés megerősítéséről van szó), ami „felbőszítette a nyugati szövetségeseket”.

Clintonné bizalmasa végül olyan sorokkal zárja cikkét, melyekből arra lehet következtetni, hogy amennyiben 2016-ban is a demokratáké marad a Fehér Ház, és neki lesz abba beleszólása, az Egyesült Államok Magyarországgal szembeni külpolitikája biztosan nem enyhülést fog hozni:

Egyelőre nem tudjuk, hogy végződik a történet. De az világos: egy erőteljes többnemzeti fellépésnek igenis van hatása Magyarországon. És ez a fellépés nem történhetett volna meg, ha Amerika nem vállal vezető szerepet.