Salamon
7 °C
14 °C

Amnesty: Az EU magukra hagyta a migránsokat

02
2015.07.07. 17:45

Sajnos fontosabb az EU-nak, hogy határain kívül tartsa a Szíriából, Afganisztánból, és több polgárháború, diktatúra sújtotta afrikai országból érkező menekülteket, mint az, hogy a felé igyekvő védtelen nők, gyermekek, idősek, és felnőtt férfiak ne legyenek kiszolgáltatva a hatóságok önkényének az EU-felé tartó úton – derült ki az Amnesty International (AI) kedden ismertetett jelentéséből.

Az Európa határvidékei: Jogsértések a menekültekkel és migránsokkal szemben Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon című munka több mint száz otthonát elhagyni kényszerült emberrel készített interjúkon alapszik.

A beszélgetésekre 2014 júliusa és 2015 márciusa között került sor Görögországban, Magyarországon, Macedóniában és Szerbiában. Az AI görögországi helyzetfelméréséről itt olvashat.)

2500 százalék

Ma már a tengeri útvonalakon érkezőkével vetekszik a Törökországon át Görögországba, onnan Macedónián és Szerbián keresztül az EU-t jelentő Magyarországra, onnan pedig leginkább Németországba áramlók száma.

Míg Görögországba és Olaszországba 61-61 ezer migráns érkezett 2015 első félévében, addig a szerb-magyar határon ugyanebben az időszakban 60 600 illegális határátlépést regisztráltak. 2010-ben ez a szám csupán 2 360 volt,a növekedés több mint 25-szörös.

Ráadásul az út nem is veszélytelen, még ha nem is haltak meg annyian, mint a tengeri útra alkalmatlan, túlzsúfolt lélekvesztőkön. A Földközi-tengeren idén legalább 1500 ember halt meg, de az Égei-tengeren, Törökországból a nem túl hosszú – általában a görög Leszboszig tartó – úton is meghalt idén 123 ember. De a szárazföldi út is szedi áldozatait: idén 24 gyalogosan haladó migránst ütött el a vonat. Közülük tizennégyet egyetlen macedóniai balesetben.

A kormánnyal egyet ért az AI

Magyarország júniusban felfüggesztette annak az EU-s egyezménynek az alkalmazását, amely szerint vissza kell fogadni a továbbvándorolt menekülteket, ha elsőként magyar területen adták be menedékkérelmüket. A Dublin III-ként ismert szabályozás az AI szerint is változtatásra szorul:

„Az, hogy a menedékkérelmek feldolgozása azon EU-s ország felelőssége, ahová a menedékkérő először belépett, illetve, hogy kevés a biztonságos és legális mód a belépésre,

fenntarthatatlan nyomást jelent az Unió perifériáján lévő országoknak és a velük szomszédos államoknak.”

– áll az AI közleményében, amely szerint hiba, hogy az EU a határok ellenőrzésére kialakított rendszerek megerősítésére fordítja forrásait, ahelyett, hogy azon országok menekültügyi rendszerének fejlesztését támogatná, melyeken a Balkán-félszigeten keresztül vezető útvonal áthalad, tehát Szerbiát és Macedóniát segítené.

Az AI által készített beszámolók szerint az ottani hatóságok súlyos jogsértéseket követnek el a migránsokkal szemben. Igaz, a nagy többség megússza a szabad elvonulás fejében a rendőröknek leadott 50-100 euróval, vagy még annyival sem. (Az Index olyanokkal is találkozott, akik pénzt követelő macedón rendőrökről számoltak be, de egyébként nem panaszkodtak a rendőrökre a hatóságokra.)

A határőrizet önmagában nem megoldás

Mindkét ország ugyanis érdekelt abban, hogy az EU-tag Görögországból rajtuk keresztül többnyire Németországba igyekvők minél előbb elhagyják az országot. Ehhez még akár államilag szervezett segítséget is nyújtanak, segítve az áthaladást, legalábbis addig, amíg az EU a Szerbiában nem erősíti meg a rendőrök munkáját magyar, német, osztrák, horvát rendőrökkel annyira, hogy ez lehetetlenné váljon.

Ez viszont – ha az EU más lépést nem tesz – csak tovább ront a helyzeten:

„Egyre több sérülékeny ember: menekültek, menedékkérők és migránsok esnek csapdába a Balkán senkiföldjén, a Szerbiára és Macedóniára nehezedő nyomás pedig óriási. Ezek, az Olaszországban és Görögországban is hasonlóan jelen lévő feszültségek csak az EU migrációs és menekültügyi eljárásainak alapvető újragondolásával oldhatók fel” – idézte az AI közleménye a szervezet európai és közép-ázsiai ügyekért felelős igazgatóhelyettesét, Gauri Van Gulikot.

Kétségtelen, hogy ha az EU csak a migránsok kívültartására koncentrál, akkor a menedéket keresők nagy számánál fogva a helyzetet kezelni képtelen tranzitországokban fok nőni a számuk. Bár a tranzitországok nem érdekeltek abban, hogy megállítsák, pláne menedékkérelem beadására bírják a migránsokat, így is vannak, akik macedóniai táborban rekednek, és számuk tovább nőhet.

Gazi Babában inkább rab a menekült

A zárt intézményként működő, a migránsokat bűnözőkként kezelő Gazi Baba kerítései mögött a macedón belügyminiszter adatai szerint ezer embert tartanak fogva. Az AI-nak nyilatkozó menekültek közül többen verésről, rossz körülményekről számoltak be.

Naponta egy órát lehettek a szabad levegőn, egyetlen zuhanyzó működött és két vécé, 300 férfira

– mondta egy felnőtt kíséret nélküli afgán fiatal és egy felnőtt az AI-nak.

Ezt erősítették meg a történeteiket az Indexnek is elmesélő migránsok, akik megjárva Gazi Babát, végül a szkopjei Vizbegovo kerületben lévő, nyitottabb táborba kerültek, több hónapra.

Itt is rossz körülményekre panaszkodtak, de fizikai erőszakra már sokkal kevésbé, mint a pokolként leírt Gazi Babában. Sokan nincsenek ugyan bezárva, de nem kapták vissza papírjaikat, így akkor sem tudnak továbbmenni, ha egyébként szabadon elhagyhatják a vizbegovói tábort.

„A rendőrök ütöttek, ha kértünk valamit. Én nem ismertem a szabályokat. Ha vétettünk, ütöttek” – mondta az AI-nek egy szomáliai férfi. Egy kurd család arra panaszkodott, hogy nem kaptak tolmácsot, nem közölték, meddig várjanak, ujjlenyomatot is úgy vettek tőlük és bíróságra is úgy vitték őket, hogy nem tudták, mire számítsanak. Egy hónapig tartott, mire legalább a vizbegovói táborba mehettek, ami viszont túlterhelt. A 120-150 emberre tervezett épületsorban 350 ember is lehet. Egy-egy szobában esetenként 8-10 ember alszik.

„Az EU tagállamainak a menedékkérők számára biztonságos és jogszerű útvonalak kialakítása lenne a feladata, nem pedig újabb fizikai és jogi akadályok felállítása” – mondta az Amnesty International Magyarország igazgatója. Jeney Orsolya szerint Szerbiában lényegében nincsen működő menekültügyi rendszer, így az oda visszatoloncoltak vagy – például a szerb-magyar határon létesítendő kerítés miatt – az országban rekedők védelem nélkül maradnak.

Márpedig nagy az esélye, hogy a Magyarország visszatoloncolja Szerbiába az illegális határátlépőket. Erre kényszeríti az a tény is, hogy ha nem lép, akkor a már említett Dublin III. miatt Magyarországra hárulna a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok ügyének kezelése. Június 30-án az Országgyűlés jóváhagyta a kormánynak egy olyan lista elkészítését, amely tartalmazná azokat biztonságosnak minősített tranzitországokat, melyekben a menekültek már kérhettek volna menedéket, mielőtt elérték Magyarországot. Ezen a listán minden bizonnyal rajta lesz Szerbia is.

Magyarország is jogsértésekkel teli

„Egy-másfél napot gyalogoltunk Magyarországig, 20-25 emberrel, mielőtt elkaptak a rendőrök” – mondta egy Irakból menekült jazidi édesanya és a lánya. Ujjlenyomatot vettek tőlük, és levetkőztették őket. „Minket, nőket, egy rendőrnő vetkőztetett le, de az ajtók nyitva voltak. Amikor kértük, hogy csukják be, csak kiabáltak ránk. Úgy bántak velünk, mint az állatokkal. Tolmács volt, de ügyvéd nem.”

A márciusban, Magyarországon adott beszámolóból az is kiderült, hogy bűnözőkként kezelték őket a rendőrségen, és börtönnel fenyegettek arra az esetre, ha nem kérnek hivatalosan menedéket, amit – mivel a család Németországba igyekezett – nem akartak kérni. Ebben az esetben jelenleg is Szerbiába toloncolhatók vissza.

A menedékkérelem sem garancia a maradásra: tavaly 42 ezer menedékkérőből 508 ember kérelmét hagyták jóvá a magyar hatóságok. Az összes kérelmező fele koszovói volt, 8 ezer afgán és 7 ezer szíriai mellett.

A menedékkérelem első szakaszában az AI szerint lényegében fogvatartottakként kezelik a menedékkérőket, noha ez a nemzetközi gyakorlatban csak ritkán volna alkalmazható, családokra pedig sosem.

A tapasztalat szerint a menedékkérők, miután nyitott táborba kerülnek, elsöprő többségben nem is várják meg a kérelmük végső elbírálását. Amint lehet, az eredeti célországba, döntően Németországba mennek. Ám, mivel Magyarországon már folyamatban van kérelmük, ujjlenyomatot is adtak, a Dublin III. értelmében Magyarországra toloncolhatók vissza, ha a célországban a hatóságok látóterébe kerülnek, ami – az AI szerint is – olyan EU-s gyakorlat, amelyet újra kellene gondolni, mert aránytalan terhet ró az EU keleti és déli peremén lévő országokra a menekültek helyzetének kezelése.