Miklós
-7 °C
2 °C

Megvan a végső megállapodás az iráni atomprogramról

K  AP20150714041
2015.07.14. 09:26 Módosítva: 2015-07-14 16:20:45
Huszonegy hónapig tartó egyeztetések után kedden sikerült végleges megállapodást aláírni a világ vezető hatalmainak Iránnal a vitatott atomprogramja leépítéséről. A korlátozásokért cserébe feloldják a szankciókat, az iráni olajexportban rejlő lehetőségek miatt máris esni kezdett az olaj ára. A tárgyaló felek történelmi lehetőségekről, a megegyezést támadó Izrael viszont történelmi hibáról és kapitulációról beszél. Barack Obamának még kell futnia egy kört a republikánus kongresszussal is, hogy valóban megkezdődhessen a megállapodás végrehajtása.

A tárgyalásoknak vége. Megvan a megállapodás

– írta a Twitterére Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, miután sikerült megegyezni az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokon a P5+1 országoknak (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) és Iránnak.

„Ez a döntés új fejezetet nyithat a nemzetközi kapcsolatokban, reményt jelenthet az egész világnak" – mondta Mogherini, mielőtt a tárgyalófelek összeültek, hogy 21 hónapig tartó tárgyalások után hivatalosan is jóvá hagyják a megállapodást. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter minden résztvevőnek megköszönte, hogy sikerült egy mindenkinek megfelelő megoldást találni. Történelmi pillanatról beszélve azt mondta, hogy a megállapodás ugyan nem tökéletes, de hatalmas lépés.

Az olajár már hétfőn esni kezdett

A Brent nyersolaj ára a lehetséges megállapodás hírére egy százalékot esett hétfőn, mivel az egyébként is túlkereslettel számoló piacra a szankciók feloldásával berobbanhatnak az iráni olajkészletek is. A végső megállapodás bejelentésekor kedden már újabb 2 százalékos mínuszban volt az olaj ára, de a rubel is gyengülni kezdett, mert a kőolaj fontos orosz exporttermék. Elemzők szerint egy éven belül akár 60 százalékkal is nőhet az iráni olajexport, ha feloldják a szankciókat, napi 250-500 ezer hordóra növelhetik a mostani, napi 2,82 millió hordós kitermelést.

A 21 hónapig tartó megbeszéléseket lezáró ülést követő sajtótájékoztatón Mogherini elmondta, hogy Irán ígéretet tett arra, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fog atomfegyvert fejleszteni, vagy beszerezni. Mindketten úgy vélték, hogy minden résztvevő szempontjából jó megállapodás született.

A megállapodást több mint nyolcvan oldalas dokumentumba foglalták, amiről a Guardian közölt összesítést.

Mi van benne?

  • Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója még a hivatalos sajtótájékoztató előtt újságíróknak elmondta, ő is aláírta már a megállapodást, amit Irán részéről Ali Akbar Szalehi alelnök szignált. Amano azt mondta, hogy ennek egy menetrend is a része, év végéig Irán együttműködése mellett jelentést adnak le az atomprogram korábban felmerült lehetséges katonai vetületeiről. Iránnak magyarázatot kellene adnia a korábban felmerült kérdésekre, amiket az ellenőrök kitiltása miatt nem tudtak kivizsgálni. Vizsgálódni fognak az ellenőrök például a parcsini katonai bázison is.
  • Kompromisszumos egyezséget értek el a nukleáris létesítmények átvizsgálásáról, írja a BBC. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ENSZ ellenőrei kérhetik a katonai létesítmények átvizsgálását is, de Irán visszautasíthatja a kérelmeket, vagy pedig másik időpontot javasolhat az ellenőrzésre. Ha Irán elutasítja a kérést, akkor a P5+1 országok és Irán képviselőiből álló testület többségi szavazással felülbírálhatja a döntést. Mivel Irán még ez ellen is panaszt nyújthat be, végső soron közös bíróság dönthetne a kérdésben. Azt is lefektették, hogy ellenőrök csak olyan országokból érkezhetnek, amiknek van diplomáciai kapcsolatuk Iránnal, vagyis az Egyesült Államokból nem.
  • A NAÜ év végén megvizsgálja, hogy Irán betartotta-e a megállapodásban foglaltakat, ha pedig zöld utat ad, akkor feloldják az Iránnal szemben bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciókat. Így a külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzek is elérhetőek lesznek.
  • Az ENSZ általános fegyverembargója további öt évig, a rakétátechnológiára vonatkozó embargó pedig nyolc évig érvényben marad. Az iráni állami Irna hírügynökség szerint azonban a fegyverembargót valójában feloldják, viszont új korlátozásokat bevezetnek, ezért Irán eseti alapon tud majd fegyvereket exportálni és importálni.
  • A New York Times emellett úgy tudja, hogy nem nyúlnak majd az urándúsításhoz szükséges infrastruktúra és eszközök nagy részéhez, de az irániak vállalták, hogy a legtöbb felszerelést szétszerelik, és egyelőre raktárba rakják. Irán kétharmadával csökkenti urándúsítási kapacitását. Nem marad hasadóanyag a hírhedt fordói létesítményben, amiből atomfizikai és technológiai kutatóközpontot alakítanának ki. Az araki nehézvizes reaktort átépítik, hogy ne lehessen atomfegyverhez szükséges plutónium kifejlesztésére használni. Az alacsony dúsítású uránkészletek 96 százalékát felszámolják, vagy másik országba szállítják. Irán továbbra is dúsíthat uránt kutatási és fejlesztési, békés célokra.
  • Ha felmerül a gyanú, hogy Irán nem tartotta be a kötelezettségeit, akkor egy több ország részvételével felálló bizottság próbál majd megoldást találni 30 napon belül. Ha ez nem jut eredményre, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül az ügy, és összességében 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat.
  • A NYT szerint a megállapodás értelmében a most elfogadott korlátozások egy része tíz év után veszti érvényét, 15 év múlva pedig Irán már annyi uránt dúsíthat, amennyit csak akar.

Már nagyon érett

Már hétfő este is úgy tűnt, hogy közel kerültek egy megállapodáshoz a felek, pedig még reggel is meglehetősen komor arccal jelentek meg a tárgyalópartnerek Bécsben. A diplomaták azt nyilatkozták, hogy maradtak még megoldatlan kérdések, de benne volt a levegőben a megállapodás bejelentése is, ami végül kedd délelőttre csúszott. A legfontosabb megoldatlan kérdés a szankciók feloldásának egy szeletére vonatkozott: enyhíti-e az ENSZ a fegyverembargót, és ha igen, mikor. Egy német diplomata azt mondta, hogy az utolsó órák sem teltek eseménytelenül, egész éjjel vita volt a tárgyalásokon, még kiabáltak is egymással.

Az iráni atomtárgyalások egyébként is a határidők tologatásáról szóltak. Június 30-ig kellett volna megegyezniük a végleges megállapodásról, de aztán már július 7., 10., majd pedig 13. lett a kitűzött cél. A hétvége közeledtével John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte, hogy nem húzódhatnak az örökkévalóságig a tárgyalások, és ha kell, az Egyesült Államok ott is hagyhatja a tárgyalásokat.

Obamának lesz még egy köre

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napokon belül jóváhagyja a megállapodást. A megállapodás sorsa azonban a megegyezéssel még nem ért véget, az összes félnek el kell adnia otthon is a döntést, ami nem feltétlenül lesz könnyű, és a mostani döntés valódi hatását csak évek múlva visszanézve lehet igazán értékelni, ha már látszik, mennyi valósult meg belőle.

Barack Obama a Fehér Házban méltatta a megállapodást, amivel szerinte elvágták az összes lehetséges utat, amivel Irán atomfegyverhez juthatott volna. Szerinte a megállapodás is bizonyította, hogy sikeresek voltak az amerikai szankciók Irán ellen, és az amerikai diplomácia valódi és fontos változásokat tud elérni. Az iráni állami tévében is sugárzott beszédében azt üzente a kongresszusnak, hogy a megállapodás nem növelte egy közel-keleti háború esélyét. Obama telefonon beszél majd Netanjahuval, a szaúdi királlyal és európai szövetségeseikkel a megállapodásról.

Sorra jöttek a reakciók

Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a megállapodást, azt mondta, hogy a világ kicsit fellélegezhet. „Nehéz döntést hoztak a stabilitás és együttműködés irányába" – mondta.

François Hollande francia elnök arról is beszélt, hogy a megállapodásban résztvevő országoknak figyelniük kell majd arra, mihez kezd Teherán a szankciók feloldásával elért új forrásokkal. Arra sürgette Iránt, hogy segítsen a szíriai válság megoldásában.

Angela Merkel fontos sikerként értékelte az egyezményt, és azt reméli, hamarosan sikerül a gyakorlatba is átültetni az egyezményben foglaltakat. "A megegyezés révén tényleg reális esély van arra, hogy az egyik legsúlyosabb nemzetközi konfliktust diplomáciai úton oldjuk meg" – mondta.

Ban Kimun ENSZ-főtitkár is üdvözölte a történelmi megállapodást. Mint mondta, reméli, hogy szorosabb együttműködésre lesz lehetőség a Közel-Keleti biztonságpolitikai kihívások kezeléséhez. Az ENSZ készen áll, hogy segítsen a feleknek a megállapodás végrehajtásában, tette hozzá.

Kanada szerint Irán nukleáris törekvései továbbra is nagy veszélyt jelentenek a békére. "Tanulmányozni fogjuk a megállapodást, mielőtt Kanada bármilyen lépésre szánná el magát" – írta közleményében Rob Nicholson kanadai külügyminiszter.

A dél-koreai külügyminisztérium közleményében arról írt, hogy a megegyezés reményeik szerint hozzá fog járulni a térség biztonságához és stabilitásához, valamint hogy az egyezmény előmozdítja az észak-koreai atomprogramról szóló, hosszú ideje megrekedt tárgyalásokat.

Az Iránnal szomszédos országok eltérően reagáltak a megállapodásra: a szíriai elnök, Bassár el-Aszad gratulált legfontosabb térségbeli partnerének a megállapodáshoz, de Irak, Törökország, Pakisztán és Afganisztán is üdvözölte az egyezményt, ám Irán legjelentősebb térségbeli ellenlábasa, Szaúd-Arábia egy meg nem nevezett tisztségviselője szerint a megállapodás veszélyesebbé teheti a Közel-Keletet.

Magyarország üdvözli az iráni atom-megállapodást, nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki Európa mindennapjai szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezte a közel-keleti stabilitást. Európának az az érdeke, hogy a Közel-Keleten stabilitás legyen, ami nincs Iránnal való kiegyensúlyozott együttműködés nélkül. Szijjártó azt mondta, mindent megtesznek, hogy a kétoldalú kapcsolatok dinamikusabbak legyenek gazdasági és kulturális szinten is.

A megállapodást élből ellenző Izrael is állítólag az amerikai törvényhozóknál lobbizik, hogy a republikánus többségű kongresszus kaszálja el Barack Obama elnök megállapodását. Március elején 47 republikánus szenátor már közvetlen levelet írt az iráni kormánynak, emlékeztetve őket arra, hogy bármilyen megállapodást kötnek is Obamával, az semmis is lehet, ha jövőre véget ér az elnöki ciklusa. Korábbi felmérések szerint ugyanakkor az amerikaiak többsége támogatta a megegyezést Iránnal. Az elnöki örökségében az iráni atommegállapodásnak kiemelt helyet szánó Obama lépését többen is ahhoz hasonlították, amikor Richard Nixon 41 éve Kínába látogatott, feloldva ezzel az ország elszigeteltségét.

Hónapokba is telhet, mire a megállapodásban foglaltak ténylegesen működni kezdenek. Az amerikai kongresszusnak hatvan napja van átnézni a dokumentumot, addig Obama nem oldhatja fel a szankciókat, amiket kivetett Iránra, írja a BBC. A kongresszus vissza is dobhatja a megállapodást, és továbbra is érvényben maradhatnak a szankciók. Ezt viszont Obama vétózhatja meg, és kedden jelezte is, hogy meg fogja  tenni, ha kell. Ott már kétharmados többségre lenne szükség a kongresszustól, hogy ezzel is szembemenjenek.

Irán a közös kihívásokra koncentrálna

A Guardian tudósítója szerint a legtöbb iráni üdvözölni fogja a megállapodást. A neten sokan már nemzeti hősként ünneplik Dzsavád Zarif külügyminisztert, az iráni delegáció vezetőjét. Marad azonban ellenállás a megállapodással szemben. A keményvonalasok megalázó kompromisszumról és megadásról beszéltek már korábban is, szerintük joguk van az urándúsításhoz. Iránban azonban alapvetően Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb vezető kezében van a döntés, tőle függött, meddig mennek el. Az iráni kormány kedd estére hivatalos Hameneihez.

„Most, hogy ez a szükségtelen válság megoldódott, új távlatok nyílnak, és a közös kihívásokra lehet koncentrálni" – írta a Twitterére Haszán Rouháni iráni elnök. Az Egyesült Államokat és Iránt komoly politikai, ideológiai különbségek választják el egymástól, azonban például az Iszlám Állam terrorszervezet iraki és szíriai előretörése miatt közös érdekeik is vannak.

Izrael a Nyugat kapitulációjáról beszél

Izraeli részről először Miri Regev kulturális és sportminiszter reagált a hírekre. Azt mondta, a megállapodás „rossz a szabad világnak, és rossz az emberiségnek." Szerinte ezzel engedélyt adnak Iránnak az öldöklésre.

Ez a megállapodás a Nyugat történelmi kapitulációja az Irán vezette gonosz tengelye előtt

– írta ki a külügyminiszter-helyettes a Twitterére. Benjámin Netanjahu miniszterelnök pedig történelmi tévedésnek nevezte a megállapodást.

Izraelnek az az érdeke, hogy a rendszeresen az ország megsemmisítéséről beszélő Irán ne jelentsen tartós fenyegetést a zsidó államra. Netanjahu az izraeli választási kampányban még konkrétan az amerikai kongresszusban is felszólalt a megállapodás ellen, és az is kiderült, hogy Izrael kémkedett a tárgyalások után, az információkat pedig átjátszotta a republikánusoknak.

Izrael mellett az Öböl-menti országok, főként a legerősebb szunnita ország, Szaúd-Arábia is aggódva figyelte a fejleményeket. Attól tartanak, hogy a szankciók feloldásával megerősödne a síita rivális Irán gazdaságilag és katonailag. A szaúdiak az április keretmegállapodás idején is úgy vélték, Irán túl sok helyen próbálta már növelni befolyását az elmúlt időszakban, beavatkozott Irakban, és a háttérből támogatja a jemeni síita húszi felkelőket is.

Áprilisban már lefektették az alapokat

A tárgyalásokon az Egyesült Államok többek között azt akarta elérni, hogy Irán – ha felrúgná a megállapodást – legalább egy évre legyen egy atomfegyver kifejlesztésétől, engedje be az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit az összes atomlétesítménybe, állítsa le az urándúsítást, és csökkentse 20 százalékosra dúsított uránkészleteit. Irán végig azt állította, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, azt követelte, ismerjék el jogát az urándúsításhoz, és a tárgyalásokon az elmúlt években bevezetett szankciók feloldását célozta meg.

Április elején már sikerült megállapodniuk a világ vezető hatalmainak Iránnal az atomprogramja leépítéséről, de a megállapodásnak még csak a kereteit sikerült megbeszélni a maratoni lausanne-i tárgyalásokon, így például azt, hogy jelentősen csökkentik Irán urándúsítási kapacitását. Már akkor is tudni lehetett, hogy a véglegesítés akkor még június 30-ra tervezett határidejéig még sok részletet tisztázni kell. Bővebben>>>

Két éve tűnt fel a fény az alagút végén

Miután kiderült, hogy Irán titokban kiépítette a fordói, hegy alatti atomlétesítményét, ami a többinél sokkal jobban védett lenne egy légi csapással szemben, valamint nem engedte be több létesítménybe az atomellenőröket, az elmúlt években az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és több ország is bevezetett szankciókat. Ezek közé tartoznak a nehézfegyverek szállítását megtiltó, valamint az atomprogramhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére vonatkozó korlátozások, de vagyonbefagyasztás, utazási tilalom, olajexportra kivetett szankciók is szerepeltek közöttük. A szankciók miatt komoly mélyrepülésbe kezdett az iráni valuta, a rijál, az infláció elszállt, az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag ára is az egekbe szökött.

Irán és az Egyesült Államok között lényegében az iráni forradalom, 1980 óta nincs diplomáciai kapcsolat, és az iráni atomprogram körül beindult tárgyalások is meglehetősen nehezen haladtak. A viszony enyhülésének voltak már előjelei, de 2013 második felében vettek egészen új irányt az amerikai-iráni kapcsolatok, aminek a csúcspontja szeptember végén Obama telefonbeszélgetése volt Haszan Rouháni új iráni elnökkel, a kirohanásairól is ismert Mahmúd Ahmadinezsád elnök utódjával. Rouháni az ENSZ Közgyűlésében arról beszélt, hogy hónapokon belül meg akar állapodni az ország vitatott atomprogramjáról a nagyhatalmakkal.

Ezután kezdett enyhülni az atomprogram körüli patthelyzet, és sikerült is még abban az évben novemberben egy ideiglenes megállapodást kötni, de az átfogó megegyezés még váratott magára.

Kezdődött az a tologatás a határidőkkel, ami most kedden is éreztette hatását. Először egy évvel meghosszabbították a tárgyalásokat, tavaly novemberben pedig újabb hónapokat pakoltak rá. Március végéig adtak határidőt maguknak, hogy lefektessék egy megállapodás politikai alapjait, tehát gyakorlatilag megegyezzenek arról, hogy megegyeznek, aztán a részletek kidolgozása mindenképpen a hátralévő hónapokra maradt volna. Ennek a keretmegállapodás határideje járt le áprilisban, és maradt június 30-a a végleges megállapodás határidejeként.

Közben az EU további hat hónappal meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciók felfüggesztését.

Az Európai Tanács 2016. január 14-ig meghosszabbította az Iránnal szemben korábban elrendelt uniós büntetőintézkedéseket, hogy lehetővé tegye az EU számára az egyezségek megkötését és a szükséges előkészületeket a megállapodás végrehajtása érdekében

– fogalmazott a közlemény.

Borítókép: Joe Klamar / MTI /AP / Pool /