Németország: Nincs felső határ, minden szír jöhet

Magyar fejjel valószínűleg nehéz értelmezni, mit is akar Németország azzal a várhatóan több százezer szír menekülttel, akiket augusztus vége óta automatikusan befogadandó menekültnek ismernek el, és a Dublin III. értelmében nem küldik vissza őket abba az országba, ahol az EU-területére léptek.

A Spiegelnek Manfred Schmidt, a német Migrációs és Menekültügyi Szövetségi Hivatal vezetője egy interjúban azt mondta:

nincs felső határa annak, hány háború elől menekülő és védelemre szoruló embert fogad be Németország.

Az idei előrejelzések szerint Németországba 800 ezer menekült érkezhet, négyszer annyi, mint az előző évben. Közülük 40 százalék még a Balkánról érkezik, akiket nem tekintenek menekülteknek, ezért be sem fogadják őket.

A német bevándorlási hivatal ugyanakkor arra számít, hogy a szír menekültek száma tovább emelkedik. Ugyan egy felmérés arra utal, hogy a törökországi és libanoni menekülttáborokban élők 90 százaléka nem akar Európába jönni, ez a helyzet változhat.

Az ott élő menekültek arra várnak, hogy Szíriában stabilizálódik a helyzet, és visszatérhetnek otthonaikba. Szíriában azonban a helyzet egyre rosszabb, a menekülttáborokban élők pedig egyre kevésbé látnak perspektívát maguk előtt, az ott élő gyerekek évek óta nem járnak iskolába, hangzott el az interjúban. A németek azzal is számolnak, hogy a már hozzájuk érkezett szírekhez az elkövetkező években még kb. 200 ezer családtag is csatlakozik.

Vajon képes ennyi szírt integrálni a német társadalom?

Ezt a kérdést tette fel a Spiegel riportere. A válasz:

Igen, erről meg vagyok győződve. Óriási az elkötelezettsége az embereknek eziránt Németországban. (...) A szírek pedig, akiket én megismertem, nagy odaadással fogadják azt az esélyt, amit Németországtól kapnak. Tudják, hogy itt egy új élet kezdődik számukra.

A helyzet azért Németországban sem ennyire idealisztikus. Több támadást is intéztek már az utóbbi hetekben újonnan nyitott menekülttáborok ellen, igaz, közben a társadalom jelentős része a menekültek védelme mellett állt ki.

A hatalmas menekültáradatot a német hatóságok sem bírják követni. 250 ezer eddig feldolgozatlan menekültkérelem van, amelyek száma fokozatosan emelkedik. Több városban ezért új hivatalokat kellett nyitni. Idén ezer új munkatársat képeznek ki, jövőre pedig újabb ezret. A hivatal igazgatója azt mondta, a következő hat hónapban 200 ezer menekültügyi eljárásban hoznak döntést. Több bíró is kell, ugyanis a kiutasítási ügyeket a Balkánról érkező menekültek rendre megfellebbezik.

A német kormány eddig minden, az ügye elbírálására váró menekültnek napidíjat fizetett, ami egyre nagyobb kiadást jelentett. Sokan a Balkánról egyszerűen ezért az összegért mentek Németországba, tudva, hogy úgyis hazaküldik őket. Ha egy Albániából érkezett, ötfős család három hónapig vár a kiutasításra Németországban, ezalatt azon kívül, hogy ruhát, szállást, élelmet és higiéniai eszközöket kap a német államtól, 1600 eurót is összegyűjthet. Ebből a pénzből a család visszatérve Albániába szűkösen nyolc hónapig is elélhet.

A hivatal igazgatója ezért azt javasolta, hogy a Balkánról érkezőknek ne adjanak napidíjat, és ezeket az ügyeket most gyorsított eljárásban bírálják el. A Balkánról érkezett migránsok beiskolázásáról is lemondanának inkább, hiszen őket úgyis kitoloncolják az országból. A hivatal igazgatója szerint a legelején világossá kell tenni számuka, hogy ők nem maradhatnak Németországban, és olyan intézkedésre is szükség van,  hogy akit egyszer már kiutasítottak az országból, az ne térhessen vissza újra.

A hivatal igazgatója azt mondta: az Afrikából érkezett menekültek esetében is különbséget tesznek a háborús övezetekből  (Eritrea, Szomália) menekülők és a megélhetési célból, biztonságos országból érkezők között. Utóbbiak számára is van azonban lehetőség a munkavállalásra Németországban, mondta Manfred Schmidt.

  Ezeknek   az   embereknek   Németország azt üzeni, hogy a menekültlét helyett vannak más legális utak is a n émetországi munkavállalásra. Ezek az emberek például  a hiányszakmákban vállalhatnak munkát kórházi ápolóként vagy idősgondozóként. Ehhez   Németország   több   afrikai     országgal   is szeretne képzési   megállapodásokat kötni, mondta a német menekültügyi hivatal vezetője.