Mindenki tudja, hogyan kell megoldani a menekültválságot

Szava mindenkinek van a menekültválságra: szorosabb együttműködés, a menekültáradatot kiváltó okok megszüntetése, pénzügyi támogatás biztosítása. Más kérdés, hogy a nyilatkozatokból nem látszik, hogyan érvényesülne mindez a gyakorlatban. Arra viszont az MTI-ből összegyűjtött kijelentésekből látszik, hogy mindenki igyekszik odaszúrni a másiknak: Románia és Horvátország Magyarországnak, Törökország az EU-nak, Németország a szolidaritást fel nem vállaló Közép-Európának.

• Victor Ponta szerint nem nehezedik nagy nyomás Romániára. Az országban idén szinte ugyanannyi menedékkérelmet kellett elbírálni, mint tavaly októberig: 944, a tavalyi 900 után. Két, összesen ezer férőhelyes menekülttábora sincs kihasználva. Ponta szerint a kötelező kvóta ellen szavazott Románia nincs felkészülve a menekültek integrálására, ezen a jövőben javítani kell. Egy EU-val szolidáris román álláspont kialakítására van szükség és vissza kell szorítani a menekültáradatra hivatkozva újjáéledt populista, idegengyűlölő nézeteket.
• Alekszandar Vucsics nem látja a görög, magyar és német példák alapján, hogy az EU-nak volna koherens menekültpolitikája. A szerb kormányfő szerint országának el kell döntenie, hogy melyik uniós ország példáját követi, bár hasznosabbnak tartaná, ha az EU-val együttműködve kezelhetné Szerbia a válságot. A kerítéseket és drótokat elutasítja, ugyanakkor Vucsics nem kíván vitába szállni a kerítésépítő szomszédokkal. 2014-hez képest a Szerbián átvonuló menekültek száma 7,4 szeresére, 172 ezerre növekedett októberig.
• Horvátország továbbra is fenntartja a folyósót a Szerbia felől érkező menekültek számára a schengeni övezetet jelentő Magyarország irányába. Ranko Ostojic szerint a magyar határzár esetén a menekültáradatot Szlovénia felé fogja terelni. A horvát belügyminiszter adatai alapján a Magyarország szerbiai zöld határainak lezárása, szeptember közepe 115 ezer illegális határátlépőt regisztráltak a szerb-horvát határnál.
• Lengyelország támogatja az EU által szorgalmazott kvótarendszert, amely alapján 120 ezer menekültet osztana el a 28 tagország. A V4-ek legnagyobb tagja ezzel egyedül áll az országcsoportban, hiszen Prága, Pozsony és Budapest is elutasítja a javaslatot, amely azonban így is érvénybe lép. Az október 25-i parlamenti választáson győzelemre esélyes ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelöltje azonban bírálta a varsói döntést. Beata Szydlo szerint a V4 másik három tagját kellett volna támogatni az Európai Tanácsban a szavazáskor. Úgy vélte, Lengyelországnak erősítenie kell a kapcsolatot a V4-tagjaival, még akkor is, ha azoknak, ellentétben Lengyelországgal, jó a kapcsolatuk Oroszországgal.
• Ez egybevág a V4 soros elnöki tisztét betöltő Csehország célkitűzéseivel. Az ország budapesti nagykövete szerint szorosabbá kell tenni az együttműködést. A menekültválsággal kapcsolatban Juraj Chmiel az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén elmondta: Prága jogilag nem támadja meg a kvótákról szóló döntést, noha nem tekinti azt a megoldás felé vezető lépésnek. A rendezés kulcsa az EU-n kívül van.
• Ugyanitt, a bizottság ülésén nyilatkozott a Bundestag alelnöke is: komolyan kell venni az emberek menekültekkel kapcsolatos félelmeit, de nem szabad szítani azokat. Claudia Roth szerint nem lehet a menekültkérdés megoldását egyedül Németországtól várni, és a felelősséget rá hárítani.
• Tízszer annyi menekültet fogadott be Törökország, mint amennyit az egész EU – mondta brüsszeli vizitjén Racep Tayyip Erdogan. A török kormányfő az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal való tárgyalása után jelentette ki, hogy 7,8 milliárd dollárt költött az országba érkezett 2,5 millió menekültre – ebből csak 417 millió dollárt kapott külső forrásból. Erdogan szerint Törökország nem zárta be kapuit a menekültek előtt és a tengeren Európába igyekvőket is megmentette: idén 60 ezer embert emeltek ki a lélekvesztőkről.

A kijelentést árnyaló helyszíni riportunkat itt és itt olvashatja.