Clinton: Amerikának ott a helye a világ legveszélyesebb helyein

Amerikának vezető szerepet kell játszania a veszélyes világban, a diplomáciai személyzet biztonságával kapcsolatos kockázatok ellenére is - jelentette ki Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter a bengázi amerikai képviselet ellen 2012. szeptember 11-én végrehajtott támadás ügyében vizsgálódó képviselőházi bizottság csütörtöki meghallgatásán, írja az MTI.

Ha Amerika nincs jelen a világnak különösen az instabil helyein, annak következményei vannak

- mondta.

Az amerikai diplomácia volt vezetője a várhatóan egész napos washingtoni meghallgatás elején elmondott nyitóbeszédében rámutatott, hogy Chris Stevens tripoli nagykövet - egyike annak a négy amerikainak, aki támadás következtében életét vesztette - tudatában volt annak, hogy veszélyes feladatot vállat.

Clinton szerint a kormány felelőssége a diplomaták biztonságát szavatolni, de lehetetlen minden terrortámadást megakadályozni. Emlékeztetett rá, hogy 1975 óta az amerikai diplomáciai szolgálat több mint 75 tagja vesztette életét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ronald Reagan, George H. W. Bush és Bill Clinton kormányzása idején amerikai célpontok ellen elkövetett terrortámadások után a kongresszus vezetői mindkét párt részéről, valamint a végrehajtó hatalom képviselői összegyűltek annak megvitatására, hogy hol lehetett a hiba és mit kellene másként tenni. Clinton szerint ehhez a nemzetbiztonság érdekeit a politikai és az ideológiai érdekek felé kell helyezni.

A volt tárcavezető elmondta, vállalja a saját felelősségét a bengázi amerikai képviselet elleni támadásért, hangsúlyozva, hogy személyesen nem volt szerepe a bengázi képviselet biztonságának megerősítésére vonatkozó kérések elutasításában.

Susan Brooks republikánus képviselő kérdésére, hogy miért nincs Clinton levelei között egyetlen sem, amely említést tett volna a szeptemberi támadást megelőző korábbi, áprilisi és júliusi támadásokról, a volt miniszter kijelentette, hogy munkája nagyobb részét nem e-maliben végezte.

A meghallgatás eddigi legerősebb pillanata az volt, amikor az egyik képviselő arról kérdezte Clintont, személyesen hogyan értintette Stevens nagykövet elvesztése, írja a CNN.  "Még kevesebbet aludtam, folyamatosan azon gondolkoztam, mit lehetett vagy kellett volna jobban csinálni. Ezért amikor vállaltam a felelősséget, akkor úgy éreztem, a kötelességemet teljesítem", felelte Clinton kissé elcsukló hangon.

Az ügyben eddig hét kongresszusi vizsgálat zárult le anélkül, hogy felvetette volna Clinton büntetőjogi felelősségét. Ezek közül több is arra a megállapításra jutott, hogy a titkosszolgálatok és a külügyminisztérium nem voltak hatékonyak a bengázi képviselet biztosításágának megerősítésére vonatkozó kérések teljesítésében.

Demokrata politikusok kifogásolták, hogy a bizottság 4,7 millió dollár közpénzt költött el a vizsgálódásra, amely 17 hónapon át tartott, vagyis hosszabb ideig, mint a Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-bizottság munkája. Republikánus részről arra hívták fel a figyelmet, hogy a testület félszáz tanúvallomást és mintegy 50 ezer oldalnyi dokumentumot mérlegelt, és a vizsgálatot hátráltatta, hogy a külügyminisztérium sokáig nem volt képes a kongresszus rendelkezésére bocsátani Hillary Clinton magánszerverről folytatott elektronikus levelezését.