Árpád
3 °C
12 °C

Jó ürügy volt a diszkótűz Ponta lemondására

tag-reuters
2015.11.04. 16:31

Romániában felgyorsultak az események, az elmúlt napok tízezres tüntetései miatt lemondott Victor Ponta román miniszterelnök és az egész kormány, aztán a kormánykoalíció is felbomlott. A szociáldemokraták (PSD) a magyarokkal szemben nacionalistább eddigi védelmi minisztert jelölik új miniszterelnöknek, és az sem kizárt, hogy az RMDSZ-szel próbáljanak meg alkudozni.

Azonban az ellenzékkel szimpatizáló Klaus Iohannis kezében van a döntés, és valószínűbb, hogy az ellenzéki liberálisokat (PNL) kéri fel kormányalakításra. A parlamenti erőviszonyok miatt nagy az esélye kisebbségi kormánynak, ami egyik oldalnak sem feltétlen lenne kedvező felállás az egyébként jövő nyár elején esedékes parlamenti választásokig. Ezért az sem kizárt, hogy a rendszerváltás óta először a mostani helyzet után előrehozott választásokat kell majd kiírni Romániában.

Több mint tízezren tüntettek

A román kormányfő helyi idő szerint háromnegyed 11-kor bejelentette lemondását, mint mondta, megteszi azt a gesztust, amit az emberek elvárnak tőle, és az egész kormány távozik posztjáról.

Nem harcolok az emberekkel, ez nagy hiba lenne

– mondta Ponta, hozzátéve, hogy reméli, a lemondása eleget tesz a tüntetők követeléseinek.

Kedd este már több mint 10 ezren követelték Bukarestben a kormányfő, a helyettese és a végül szerdán szintén lemondó kerületi polgármester távozását a múlt pénteki diszkótűz miatt, amiben 32-en vesztették életüket. A Colectiv klubban történt tragédiát az okozta, hogy a fellépő Goodbye to Gravity román rockzenekar által használt színpadi pirotechnika miatt lángra kapott a díszlet. A helyiségben csak egy vészkijárat volt, nem volt automata oltóberendezés, és a 300 fős szórakozóhelyre 450 embert engedtek be. Sokan a korrupt hatóságokat okolják a tragédia miatt.

Egyre erősödött az elégedetlenség

Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a klubban történtek megérintették a román társadalmat, az eset egyfajta nemzeti tragédia lett. Ezzel együtt szokatlan, hogy egy diszkótűz, legyen bármily tragikus, a kormány lemondásához vezessen.

Az esemény egy régóta létező, nem is annyira látens elégedetlenség katalizátora lett

– mondta.

Szerinte az elégedetlenség elsősorban a fiatal városi középosztályt jellemzi, amelyen belül általános az érzés, hogy „a dolgok nem mehetnek így tovább”. Sok fiatal szemében a változás akadálya a korrupt politikai osztály, akit legkésőbb a tavalyi elnökválasztás óta Victor Ponta testesített meg, aki az elbukott elnökválasztás után is miniszterelnökként a helyén maradt. Az ellenzék által támogatott, de független Klaus Johannis győzelme után végül elcsitultak a Ponta lemondását célzó követelések, aztán többször újra előkerültek.

Ponta már belengette lemondásának lehetőségét július közepén is, amikor az ügyészség zárolta a vagyonát. Viszont azt támasztotta feltételül, hogy Klaus Iohannis államfő írásban garantálja, hogy a jelenlegi baloldali koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással. A korrupcióellenes ügyészség aztán szeptemberben megvádolta Pontát, aki hivatalosan gyógykezelésre Törökországba utazott, és addig átadta ideiglenesen a miniszterelnökséget is. Akkor azonban Kiss szerint az elégedetlenséghez nem kapcsolódott ilyen erős érzelmi töltet, mint most, és hazatérésére valamennyire elült a forrongó hangulat.

A gyász és döbbenet után most viszont fokozatosan megint a kormány ellen fordultak az indulatok, amiknek az elsődleges célpontja a korrupciós botrányokban is érintett Ponta lett. Erre persze Klaus Iohannis elnök is ügyesen játszott rá, mondván, hogy „a korrupció ölt" a klubban. Az elégedetlenség előbb a közösségi médián keresztül terjedt, majd tüntetésekbe torkollt, a hétvégére pedig már benne volt a levegőben, hogy ezt most nem fogja megúszni a miniszterelnök.

A végül lemondásra kényszerülő román kormányfőnek a koalíciós társa által adott miniszterelnök-helyettes is kellemetlen perceket hozott az elmúlt napokban, és felkorbácsolta az indulatokat.

Ponta koalíciós társa lényegében egy héttel korábban megsemmisült

– mondta Kiss. A miniszterelnök-helyettes, a Románia Haladásáért Országos Szövetséget (UNPR) vezető Oprea konvoját felvezető egyik rendőr balesetben meghalt, a konvoj ennek ellenére továbbhajtott. Az is kiderült, hogy Oprea évente több százszor használhatta indokolatlanul a rendőri felvezetést konvojához.

A szociáldemokraták ettől még második erő maradnak

A PSD-n belül is voltak viták arról, hogy Ponta mennyiben jelent már elviselhetetlen tehertételt, vagy meddig tartsanak ki mellette. Ponta most felemeltebb fejjel távozhat, mintha korrupciós ügybe bukott volna bele, a párt pedig az új kormányfőjelölttel próbálhatja minimalizálni a veszteségeket, de Kiss szerint „kevéssé valószínű, hogy ebből bárhogy jól tudjanak kijönni." Ellenben, ha az elnökválasztás után mond le Ponta, akkor talán kevesebb veszteséggel megúszhatták volna.

Az új jelöltjük, Dusa székelyföldi román politikus, ami nem azt jelenti, hogy közelebb állna a magyar elithez, hanem hogy erőteljesebben, frusztráltabban nacionalista

– mondta Kiss. Szerinte Dusa az országos politikában nem egy fajsúlyos arc, soha nem lehet belőle Ponta, Dragnea, vagy bárki reális ellenlábasa a PSD-n belül. Talán ezért is tűnik Pontáéknak jó jelöltnek.

Azonban a baloldal Romániában az elmúlt évek botrányai ellenére sincs olyan katasztrofális helyzetben, mint Lengyelországban, és a magyar, széttöredezett baloldalhoz sem hasonlítható

– mondta. A román szociáldemokraták támogatottsága a botrányok mellett is 30 százalék körüli, ami elsősorban a sokkal erősebb vidéki beágyazottságuknak köszönhető. A mostani elégedetlenségi hullám nem csak bukaresti jelenség, de elsősorban azt a nagyvárosi fiatal középosztályt érinti, amiben a PSD-nek alig akadnak támogatói. Az utcán, vagy a Facebookon aktív réteg fellépése lényeges, de abból elhamarkodott lenne a teljes román társadalom lelki állapotára következtetni, vélte Kiss.

Míg a baloldalt tartósan uralja a PSD, addig a jobboldalon 1990 óta folyamatosan pártok jelennek meg, jelentéktelenednek el, fuzionálnak. A PNL (Nemzeti Liberális Párt), amely a hasonló nevű alakulat és a Demokrata Liberális Párt fúziójából jött létre, jelenleg viszonylag egységes jobboldali blokkot képez és a PSD-vel szembeni reális előnye 5-8 százalékos lehet.

Új helyzetet hozhat a magyar-román kapcsolatokban is

Kiss szerint Ponta távozásával a túlfeszített magyar-román államközi kapcsolatokban is új helyzet állhat elő, miután az elmúlt években mélypontra jutottak a kapcsolatok. Ponta és Szijjártó komoly diplomáciai csörtét folytatott például a menekültkérdésben is, míg a liberálisok által is támogatott Iohannis elnök akkor sem állt ki a román kormány mellett, hanem arról beszélt, hogy mindkét oldalon elszabadultak az indulatok. Iohannis a kvóták kérdésében is gyökeresen szembement Pontával, és szolidaritását fejezte ki a V4-ekkel menekültügyben.

Iohannis kezében a döntés

A bizonytalan helyzet feltehetően nem fog sokáig húzódni, a parlament napokon belül szavazhat az új kormányfőjelöltről. A pártok vezetőit majd konzultációra hívó Johannis elnök kezében van a döntés, hogy kit kér fel kormányalakításra, de bárki könnyen kisebbségi kormányzásra kényszerülhet.

  • A liberálisoknak most 112 képviselőjük van csak a 412 fős parlamentben, ezért nehezen lenne meg a többségük, habár Kiss szerint Oprea pártjából többen átmenekülhetnek hozzájuk. Romániában a pártok közötti vándorlás jelensége igen erős. Nem kizárt, hogy külső támogatókkal, igy-úgy mégis meglegyen a többség. 
  • A PSD már biztosan szakít mostani koalíciós partnerével, akivel együtt 182 képviselőjük volt. A román sajtó szerint megtörténhet, hogy megint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) próbálnák megkörnyékezni, hogy megszerezzék a támogatásukat.

AZ RMDSZ több lehetőséget is lát

Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek jó volt a viszonya Pontával, és a magyar párt a kormányban is szerepet kapott, de a viszony időközben megromlott. Az RMDSZ a novemberi elnökválasztás után formálisan kihátrált Ponta mögül, és elkezdett tapogatózni a liberálisok felé. Ugyanakkor Kiss emlékeztetett, hogy a kihátrálás akkor még nem volt teljes, például az etnikumközi viszonyok hivatalát is az RMDSZ delegáltja vezette államtitkári rangban. Amikor viszont egy hónapja leváltották, az már egyértelmű jelzés volt.

Kelemen Hunor a Transindexnek adott interjúban szerdán azt mondta, hogy Ponta lemondása volt a helyes döntés, de nagy kérdés, mi következik ezután. A mostani kormánykoalíció továbbélését semmiképpen nem támogatnák, de elképzelhetőnek tart egy mostani ellenzékből összeálló kabinetet, egy technokrata kormányt, és akár előrehozott választást is. Bizonyos feltételek között egy kisebbségi kormányt is támogatnának. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ időben kilépett a kormánykoalícióból.

Nincsenek hozzászokva az előrehozott választáshoz

Elvileg azt sem lehet kizárni, hogy végül előrehozott választás következik majd, ehhez az kell, hogy a Iohannis által javasolt jelöltet, vagy jelölteket háromszor se szavazza meg a parlament. Kiss ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 1989 óta még egyszer sem fordult elő, hogy feloszlatta volna magát a parlament.

Romániában egyébként jövő nyár elején tartanának parlamenti választások. A szeptember közepi közvélemény-kutatási adatok szerint az ellenzéki PNL a legnépszerűbb párt 42 százalékkal, őket a PSD-UNPR pártszövetség követte 35, majd az RMDSZ 5 százalékkal.

A következő napokban, hetekben publikált felmérésekből majd az is kiderül, hogy Ponta lemondása hogyan befolyásolja a nagy pártok támogatottságát. Kiss szerint a szociáldemokraták valójában a választásokig sem látszik, hogy kit tudnának előhúzni a kalapból. „A pártelnök Liviu Dragnea legalább olyan megosztó személyiség, mint Ponta volt" – tette hozzá.

Mögöttük is lehet majd átrendeződés, a következő választásokon szinte biztosan lenullázódik Oprea a Románia Haladásáért Országos Szövetsége (UNPR), bejuthat viszont a parlamentbe például a Traian Basescu volt elnök által támogatott jobboldali párt.