Lezárná az Égei-tengert az osztrák belügyminiszter
Szigorítana a menekültpolitikán, sőt, lezáratná a görög-török tengeri határt az osztrák belügyminiszter - írja a Der Standard osztrák napilapot szemlézve az MTI.
Johanna Mikl-Leitner szerint elsősorban a menekültek megmentésére kell koncentrálni, ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy az emberek korlátlanul beutazhatnak az unió területére - szögezte le. Líbiánál egyébként egy összeurópai hadiflotta már próbálkozik a menekültcsempészek lefülelésével és a lélekvesztők összefogdosásával.
A néppárti politikus elmondta azt is: ameddig nincsen közös európai megoldás és nem védik a külső uniós határokat, addig az osztrák kormány minden intézkedése arra irányul, hogy már a határon megfékezze a menekültek beáramlását. Mikl-Leinter konkrét javaslattal is előállt: egy napi beutazási kvóta alapján engednék be a menekülteket Ausztriába.
A belügyminiszter újabb kerítésszakaszt is belengetett: az osztrák határszakasz déli részére, a spielfeldi átkelőn kívül máshova is telepítene határzárat. Erről korábban már Hans Peter Doskozil védelmi miniszter is beszélt, ő konkrétan a tiroli Brenner-hágónál tervezne a stájerországihoz hasonló határirányítási rendszert.
Werner Faymann kancellár korábban szintén kiállt amellett, hogy a Frontex -ez az európai uniós határőrizeti ügynökség - által feltartóztatott migránsokat vissza kell küldeni Törökországba. Az osztrák kancellár egy hétvégi lapinterjúban megerősítette: Amennyiben Törökország - a 3,3 milliárd euróval megtámogatott uniós elvárások ellenére - nem tudja megfékezni a menekültek beáramlását, akkor
Az osztrákok azonban nem csak ötletelnek, hanem katonákat küldének a görögországi uniós külső határok biztosítására, valamint segédkeznének a regisztrációs központok (hot spotok) kiépítésében.
Odahaza pedig folyik a menekültek szűrése: az osztrák belügyminisztérium tervei szerint mintegy 50 ezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Január végén arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk. Jelenleg szakértők vizsgálják, hogy jogszerű-e a befogadás felső korlátjának meghatározása.