Brüsszelben szeretnék tisztázni, mi Orbán célja a kvótás népszavazással

Magyarország belügye a kötelező betelepítési kvóta kérdéséről a budapesti kormány által kezdeményezett népszavazás - közölte az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja az uniós tagállamok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozója után. Dimitrisz Avramopulosz sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, mindemellett a tervezett kvótareferendum céljainak tisztázására kérte a magyar kormányt.

Az illetékes elmondta, azért szeretne több információt, mert az ügy közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió politikájához.

Nem szabad elfelejteni, hogy a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszer felállításáról korábban kötelező érvényű döntés született az Európai Unió Tanácsában

- mondta Avramopulosz.

Az Európai Bizottság szóvivője, Natasha Bertaud csütörtökön délben azt mondta: „Hallottunk a népszavazás ötletéről a médiából. Nem értjük, hogyan illene bele az európai uniós döntéshozatali eljárásba, amelyet minden tagállam, Magyarország is elfogadott.” Ugyannakkor hozzátette: tudomásuk szerint a népszavazásról még folyik a vita Magyarországon. Megvárják, amíg további felvilágosítást kapnak az ügyről.

A népszavazással kapcsolatban két jogi aggályról is írtunk korábban. Az Alaptörvény szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Az uniós döntéshozatal során az országot azonban nem az Országgyűlés, hanem a kormány képviseli. A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Unió Tanácsában sem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek, a döntéssel egyetértő Európai Parlamentben pedig szabadon választott képviselők.

A másik, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni.  Magyarország európai uniós csatlakozási szerződése lefekteti, hogy milyen kötelezettségei vannak a kormánynak és a magyar parlamentnek az uniós jogszabályok magyar jogrendbe való átültetésében.