Ez jobban fog fájni, mint az Iszlám Állam

2016.02.29. 23:55
Harminc éve problémák vannak vele, de az Iszlám Állam fenyegetése óta elhanyagolják a moszuli óriásgátat. Ha megcsúszik a beton támfal, Közép-Irakig zúdul az ár. A probléma régóta ismert, már az amerikai nagykövetség is igyekszik józan lépésekre bírni a kormányt.

A bagdadi amerikai nagykövetség hétfőn figyelmeztette az iraki kormányt, hogy bármikor átszakadhat a moszuli óriásgát, és 

másfél millió embert sodorhat el a Tigris folyó 21 méter magas árhulláma.

A követség BBC által ismertetett hétfői jelentése nem bocsátkozott jóslatokba a gát lehetséges átszakadásáról, arra azonban határozottan figyelmeztette az árhullám útjában élő embereket, hogy álljanak készen a menekülésre. A prognózis szerint az ár 482 kilométer hosszan öntené el a Tigris partján álló településeket, 500 ezer – legrosszabb esetben akár 1,47 millió – embert árasztva el.

Ezt a tömeget a folyó partjaitól legalább hat kilométerre kellene evakuálni, ráadásul el kellene kerülni a mellékfolyókat és csatornákat is, melyek szintén drámaian megduzzadnának a vízbőségtől. A Moszulnál jóval délebbre fekvő, 160 ezres Tiktitet az ár 24-48 óra alatt érné el – az ott élőknek is legalább öt kilométerre el kellene iszkolniuk a partoktól. 

Haider al-Abádi miniszterelnök természetesen értette, hogy a jelentés publikálása egyfajta jelzés az USA részéről, hogy „most már tényleg csinálni kéne valamit”, azonban azt reagálta, hogy 

megtettük az elővigyázatossági lépéseket, de felettébb valószínűtlen, hogy ez a forgatókönyv lép életbe.

Harminc éve heti hat nap küzdenek azért, hogy talajon tartsák a monstrumot

A moszuli gát problémái természetesen nem ma kezdődtek. Sőt, nem is tegnap. Hanem 1984-ben, amikor elkészültek vele. Az ekkor még – ki más? – Szaddám Huszein diktátor nevét viselő építményről gyorsan kiderült, hogy bár a vizet a beton igen jól megtartja, a gipszalapzat, amire az egész épült, igen gyorsan feloldódik. Ezért az alapzatba harminc éve folyamatosan tölteni kell a cementet, nehogy megcsússzon az egész. 

A karbantartásnak nem tett jót, hogy 2014-ben felbukkant a környéken az Iszlám Állam, mely elfoglalta a folyón lejjebb található Moszult, sőt, 11 napra a gátat is. Akkor mindenki attól rettegett, hogy az apokaliptikus cselekedetektől sem idegenkedő terrorszervezet egyszerűen ráereszti saját szunnita hitsorsosaira is a Tigrist, de ez végül nem történt meg, és az építményt hamarosan egyesült erővel visszafoglalták a kurdok és az iraki kormányerők. 

Azonban a világ egyik legtehetségtelenebb kormánya, melynek sikerült megalapoznia Irak kettészakítását, és sikerült kinevelnie az Iszlám Államot, maga sem jeleskedett a szigorú, napi három alkalommal, heti hat napon végrehajtandó munkák felügyeletében, inkább a Világbanktól akart pénzt kizsarolni a munkálatok finanszírozására. Januárban úgy tűnt, egy olasz cég 380 millió dollárért vállalja a rekonstrukciót, és Matteo Renzi olasz kormányfő a védelemre megígérte 450 olasz katona odaszállítását. 

Könnyen lehet azonban, hogy az ésszerű lépésnek keresztbe tesz a felekezeti elvakultság: a síita radikális hitszónokok és milicisták egyik támogatójaként ismert Mosin as-Sammari vízgazdálkodási miniszter kijelentette:

Nincs szükség idegen erőkre a gáton!

Az sem kecsegtet sok jóval, hogy a nyugati szövetségesek gőzerővel igyekeznek rávenni az iraki kormányt, a 2015 végén elfoglalt Ramádi pacifikálása után kezdje meg Moszul ostromát. Egy észak-iraki offenzíva márpedig könnyen elültetheti azt a gondolatot az IS vezérkarában, hogy lenne értelme a gát felrobbantásának – vagy akár csak a karbantartási munkák megakadályozásának.