Vencel
8 °C
24 °C

Merkel menekültpolitikájáról is szavaznak Németországban

000 8K5GG
2016.03.12. 15:08
Európai jelentőségűvé válik három német tartomány: Szász-Anhalt, Baden-Württenberg és Rajna-vidék-Pfalz parlamenti választása vasárnap. Ha bukik Merkel pártja, bukhat az eddigi menekültpolitika, pártjában az ellenzők keményebb lépéseket követelhetnek.

A német sajtóban az amerikai szuperkedd mintájára szupervasárnapnak elkeresztelt három tartományi választást Angela Merkel német kancellár menekültügyi politikájáról szóló népszavazásnak is fel lehet fogni. Egy év alatt több mint 1,1 millió menekült érkezett Németországba, de Merkel az elmúlt hónapokban többször is elutasította, hogy felső határt szabjanak annak, hány menekültet engednek be, ehelyett a menedékkérőket az Európai Unióban elosztó kvótarendszert támogatta. Ezt viszont

saját pártján belül sem mindenki támogatta.

Konzervatív–szociáldemokrata–zöld vetélkedés

Most három tartományban összesen 12 millió választó mondhat véleményt. Mindegyiknek meglesz a maga jelentősége.

Baden-Württembergben a kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) még szeptemberben is 40 százalékon állt a felmérésekben, most viszont a második világháború óta először van esély arra, hogy a konzervatívokat megelőzzék a helyi választásokon. A helyi pártvezetés azt várja, hogy 8-10 százalékot is veszíthetnek a bevándorlás-ellenes szlogenekkel kampányoló Alternative für Deutschlanddal (AfD) szemben, mások viszont nagyobb buktára számítanak. „Teljes katasztrófa” – jellemezte Merkel menekültpolitikáját a párt egyik névtelenséget kérő tagja a Guardiannek.

Többen azt találgatják, hogy ha a párt egyik volt erősségének számító tartományban megalázó vereséget szenvednek, akkor felerősödhetnek a hétfői, Törökországgal kötött megállapodást bíráló hangok is. Ez pedig végső soron Merkel pozícióját is gyengítheti a párton belül. Ennél azonban komplikáltabb a helyzet, hiszen a CDU vereségéből akár Merkel politikájának támogatása is következhet – csak éppen a helyi pártvezetéssel szemben.

A Zöldek 2011-ben szerezték meg Baden-Württemberget a CDU-tól, és vasárnap is ők lehetnek a kialakult helyzet nagy nyertesei. Csakhogy ezt nagyrészt annak a Winfried Kretschmann miniszterelnöknek köszönhetik, aki pont Merkel nyitott kapukat hirdető politikájának egyértelmű támogatója volt. Ellenben a CDU listavezetője, Guido Wolf ingadozott, többször is elhatárolta magát Merkel nézeteitől, és nem volt hajlandó áttörésnek minősíteni kedden a törökökkel kötött megállapodást sem.

Rajna-vidék-Pfalzban pedig a mostani szociáldemokrata miniszterelnök fej fej mellett áll a felmérésekben a CDU egyik legígéretesebb politikusának tartott Julia Klöcknerrel, akit sokan akár Merkel lehetséges utódjának is el tudnának képzelni. Három hete még úgy tűnt, hogy a menekültek ügyében Merkelhez képest keményebb hangot megütő Klöckner jó úton halad afelé, hogy 25 év után elhódítsa a tartományt a szociáldemokratáktól. Erre is figyelni kell majd: azóta szoros lett az állás, de ha itt győzni tudnának, az Merkelt erősítené – a kudarc viszont az elégedetlenkedő hangokat erősíthetné fel.

A legrosszabb forgatókönyv Merkel szempontjából az, ha Baden-Württemberget és Rajna-vidék-Pfalz tartományt is elbukják. A harmadikként szavazó Szász-Anhaltban ugyanis a konzervatívok minden bizonnyal a legnagyobb erő maradnak, miközben a képet árnyalhatja, hogy a szociáldemokraták, a legnagyobb ellenzéki erő is nagyot bukhat.

Habár Merkel szempontjából kulcsfontosságú lesz a három tartományi szavazás, de az SPD vezetője, Sigmar Gabriel alkancellár sincs könnyű helyzetben. Baden-Württembergben a 2011-es rekordalacsony, 23 százalékos eredményük alatt, csak 16 százalékon mérik őket. Rajna-vidék-Pfalz-ban 25 év után veszíthetnek el egy tartományt, Szász-Anhaltban pedig az sem kizárt, hogy csak negyedik helyen végeznek, ami még soha nem fordult elő az SPD-vel tartományi választásokon.

A radikális jobboldalt feldobta a bevándorlás

Sok minden hajszálon múlik majd vasárnap, de az biztosnak tűnik, hogy a tartományi választások egyik nagy nyertese az AfD bevándorlóellenes párt lehet: akár mindhárom tartományban kétszámjegyű eredménnyel végezhet. Az eredetileg EU- és euróellenes pártként alakult AfD a 16 német tartományból ötben már bejutott a helyi parlamentbe. Ha a felméréseknek megfelelően tudnak szerepelni a három tartományban, akkor országos szinten is esélyük lehet bejutni a Bundestagba a jövőre tartott választásokon.

„Hatalmas politikai földindulást láthatunk majd néhány napon belül” – ígérték az AfD magdeburgi gyűlésén csütörtökön. A ZDF felmérése szerint az AfD akár 18 százalékot is elérhet Szász-Anhaltban, míg a fontos ipari régióban, Baden-Württembergben 11, a borairól is ismert Rajna-vidék-Pfalzban pedig 9 százalékra teszik őket.

Az igazi áttörést Szász-Anhalt jelentheti, ahol a szociáldemokratákkal és a baloldali Linkével lehetnek majd egálban a választáson. Az AfD előretörése matematikailag segíthet is Merkelnek, hogy a baloldal ne szerezhessen többséget, azonban ha jól szerepelnek, akkor sokan azzal vádolhatják a kancellárt, hogy a menekültügyi döntéseivel közvetve ő segített megerősíteni a pártot. 

Az alig három éve létrejött pártról sokan úgy gondolták, megroppan tavaly júliusban, mégis új erőre kapott a menekültválságban. A most a négygyermekes, 40 éves Frauke Petry vezette AfD ősszel még csak 5 százalékon állt, de aztán olyan szlogenekkel tört előre, mint hogy

Védjük meg a határokat! Állítsuk meg a menedékügyi káoszt!

Kizárják az AfD-t az EP-frakciójukból

Az Európai Parlamentben nincs jó híre az Alternative für Deutschlandnak. Két képviselőjüket kedden szólította föl a frakciójuk, hogy lépjenek ki a képviselőcsoportból. Vélhetően azért, mert egyikük, Beatrix von Storch februárban azt írta a Facebookján, hogy fegyveres erőszakkal is visszatartaná az illegális határátlépőket, nőket és gyerekeket is. Von Storch azzal vádolta meg a frakciótársait, hogy Angela Merkel kilóra megvette őket, hogy járassák le a két AfD-s politikust a választások előtt.

A felmérésekben megkérdezett választók közül sokan nem gondolják, hogy az AfD túl sokat tudna változtatni, de szerintük meg kell mutatni, hogy valamilyen új irányra van szükség, ennek legjobb lehetőségét pedig a bevándorlóellenes pártra leadott szavazatokban látják.

Angela Merkel korábban arról beszélt, hogy az AfD felemelkedése csak egy átmeneti jelenség. Azzal érvelt, hogy az AfD majd visszaesik a pollokban, ha az emberek látják, hogy a kormány uralja a menekültválságot. „Engem ez valamennyire az euróválságra emlékeztet: miután már egyértelmű volt, hogy Európa a megfelelő döntéseket hozta, az AfD támogatottsága esett” – mondta a Berlinger Zeitungnak adott interjúban.

Merkel megint népszerűbb

A menekültkérdés azonban pártvonalakon felül is megosztja a választókat, miközben Merkel népszerűsége az elmúlt hetekben megint emelkedni kezdett. A Forsa felmérésében a kancellár népszerűségi mutatója 50 százalékig kúszott fel, ami idén az eddigi legmagasabbnak számít. Ez is mutatja, hogy miközben számos eddigi támogatója bosszúsan csóválja a fejét, sokan mások viszont pont a menekültkérdésben álltak ki mellette. A menekültválság elmélyülése előtt, tavaly júliusban még 56 százalék volt Merkel népszerűsége.

Olyanok is vannak azonban, akik például a görög adósságválság alatt nem értettek egyet Merkellel, most mégis mellette állnának. „Múlt nyáron igaza volt, Merkel volt az egyetlen nő, aki megértette, hogy a menedékhez való jog alapvető jog” – mondta egy zöldpárti szavazó. „Nem vagyok a CDU rajongója, de Merkel munkáját támogatom” – mondta az egyik választó, aki hangsúlyozta, hogy azért sem szavazna a radikális jobboldali AfD-re, mert többek között rasszistának tartja a pártot.

A Guardiannak viszont egy dühös választó azt mondta, hogy soha senkinek nem volt eddig lehetősége szavazni Merkel menekültpolitikájáról, ezért meg kell ragadni az alkalmat. „Lényegében ez az egyetlen esélyünk, hogy leszavazzuk az iszlám kancellárt” – mondta. A tartományi választásokhoz közeledve Merkel is kitért a dühös szavazókra. „Az országban sokan nem örülnek, és azt gondolhatják, hogy most itt az ideje megleckéztetni a kormányt” – mondta Merkel egy Baden-Württembergben tartott kampánybeszédében. „De ez rólatok, és a választásotokról szól.”

Az uniós menekültpolitikára is hat az eredmény

A demokratikus folyamatok, és így a várhatóan nüanszokon múló vasárnapi tartományi választások ott is hatnak az uniós politikára, ahol elsőre nem gondolnánk. Például, hogy mennyire emelt fővel jelennek meg a vezetők egy választás utáni csúcstalálkozón. A megingathatatlan népszerűségű Angela Merkelnek eddig ezzel nem kellett törődnie, de most először arról beszélnek, hogy ha sokat veszít a pártja, gyengülhet az alkupozíciója a csütörtökön esedékes következő Európai Tanácson, Brüsszelben.

Ezt pont úgy lehet elképzelni, ahogy a céges összejövetelen azzal dicsekszünk, hogy a gyerek nyert az iskolai futóversenyen, vagy fölvették az orvosira, esetleg szóba hozzuk, hogy már csak napok kérdése az előléptetésünk. Pletykálnak itt is: mint mikor kibeszéljük a munkatársakkal, hogy ki az, aki a múlt hónapban fizetésemelést kapott, és kinek áll a szekere rúdja kifelé a vállalatból, pontosan így nézhet ki az is, amikor miniszterelnökök találkoznak.

Csak Brüsszelben a kormány- és államfő kollégák otthoni népszerűsége, a legutóbbi választási eredményük és a parlamenti többségük aránya a téma. És persze mikor a brüsszeli tárgyalóasztalnál összemérik az erejüket, a homlokukon virít az országuk nagysága, gazdasági ereje és a makrogazdasági mutatóik.

Mindenki be van árazva, hogy mennyit ér: meghunyászkodnak az előtt, akiről lehet tudni, hogy később jól jöhet tőle egy szívesség, és sokkal könnyebben mondanak ellent valakinek, akiről sejthető, hogy a következő választáson elbukik. Emlékeznek még, amikor a februári csúcstalálkozón az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi felvetette, hogy ha Magyarország nem fogad be menekülteket, lesheti az uniós támogatásokat a 2020-as támogatási ciklusban? Orbán Viktor pedig azzal rázta le a fenyegetést, hogy „majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban”? Olaszországban híresen változékony a politikai széljárás, az elmúlt tíz évben ötször cseréltek miniszterelnököt, és az átlag két éves szolgálati idő hosszúnak számít az olasz történelemben.

Nem tetszik a többieknek Merkel erőfitogtatása

A német bevándorlási politika sikere vagy kudarca nagyon sokban függ a kancellár személyétől. Az Angela Merkelt övező tisztelet, bizalom és népszerűség a biztosítéka annak, hogy rizikós politikai döntéseket is meghozhat. A bevándorlási nyomással felheccelt német szavazók nem kis részben miatta tűrnek többet, mint a magyarok; a nemzetközi partnerei pedig azért követik a döntéseit, mert tudják, hogy szilárd a pozíciója, és ha belevág egy kockázatos vállalkozásba, ő lesz az, aki véghez is viszi.

Angela Merkel a saját befolyásának a határait feszegette a hétfői EU–török csúcstalálkozón. A politikusok szemérmesen csak arról beszéltek, hogy Törökország derült égből a villámcsapásként vállalhatatlan követelésekkel állt elő, ezért nem sikerült véglegesíteni a Törökország-EU megállapodást a bevándorlás szabályozásáról. Azonban nagyon úgy fest, hogy a kormányfők elé került tervezetről Merkel és a török miniszterelnök, Ahmet Davotoglu vasárnap már megegyeztek, egy késő estig tartó megbeszélésen a brüsszeli török képviseleten, és ennek a tárgyalásnak az eredményét prezentálták a többieknek hétfőn.

A privát találkozóra csak az uniós miniszterek tanácsának elnökségét vezető holland miniszterelnök, Mark Rutte volt még hivatalos. A többi nagykutya nem is halkan zsörtölődött, hogy elfejtették megkérdezni őket. Uniós diplomáciai körökben arról beszélnek, hogy Merkelék hátbaszúrták az Európai Tanácsot, hogy a németek brutálisan jártak el.

Orbán Viktor azt mondta: „Az a forgatókönyv, hogy a törökök idejöttek ma délben, letettek az asztalra egy négy, nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslatot, és mi pedig a mai nap során még arra bűt vagy bát, igent vagy nemet mondunk, ez nincs.”

A csúcstalálkozó előkészítésének rendes menete megkívánta volna, hogy minden javaslatról először a Brüsszelbe küldött nagykövetek, aztán az Európa-ügyi miniszterek tárgyaljanak, mielőtt a főnökök elé kerülnek.

A Financial Timesnak azt nyilatkozta „az egyik nagy ország vezetőjének tanácsadója”: „az emberek türelmesek. Van rá hajlandóság, hogy elnézzük ezt Merkel asszonynak, mert senki nem szeretné, hogy meggyengüljön. De sok mindenkit megszégyenített.”

Ha Angela Merkel pártja, a CDU jó eredménnyel végez a három tartományi választáson, csütörtökön újult erővel állhat bele a török alkuba. Ha rosszul szerepelnek, felbátorodhat a németek csendes ellenzéke Brüsszelben is.