Lemondott az izlandi kormányfő az offshore-botrány miatt
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Lemondott az offshore-botrányban érintett izlandi miniszterelnök, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson. A miniszterelnök pártja képviselőcsoportja előtt jelentette be távozását, helyét pedig egyelőre Sigurdur Ingi Johannsson mezőgazdasági miniszter, a Progresszív Párt helyettes vezetője veszi át.
Gunnlaugsson lemondása előtt hiába kérte a parlament feloszlatását, kérését Ólafur Ragnar Grímsson államfő elutasította. Gunnlaugsson azzal érvelt, hogy a feloszlatásra akkor lehet szükség, ha a Függetlenségi Párt már nem támogatja tovább. A kormánykoalíciós partner sok képviselője azonban tartott egy előre hozott választástól, hiszen a közhangulat miatt sok mandátumot veszíthetnek, így álláspontjuk nem egységes.
Hétfőn több mint tízezer tüntető követelte Gunnlaugsson lemondását. A követelés mellé állt a négy ellenzéki parlamenti párt is, bizalmi szavazást kérve a kormány ellen. Gunnlaugsson hétfőn erre reagálva még azt mondta a televízióban, hogy ki akarja tölteni a 2017-ig tartó hivatali idejét a kormány élén.
Előkerült a neve
Gunnlaugsson az egyik legprominensebb európai szereplője a Panama Papersnek hívott, offshore-cégekről szóló botránynak. Vasárnap az ICIJ oknyomozó újságírói hálózat 11,5 millió kiszivárgott panamai offshore-irat elemzésekor feltárta , hogy a miniszterelnök a Wintris nevű, a közép-amerikai országban bejegyzett cégben forgatta meg vagyonát még 2007-ben. Ezt Gunnlaugsson elhallgatta a vagyonnyilatkozatában is, és hogy a nyomokat eltüntesse, a részesedését feleségének adta el 1 dollárért.
A miniszterelnök és a felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején, de állítása szerint nem követett el adócsalást. A botrányban napvilágra került Bjarni Benediktsson pénzügyminiszter neve is.
Az izlandi miniszterelnök a botrány kirobbanása óta megjárta a világsajtót azzal is, hogy kivonult egy interjúról, ahol a botrányra kérdeztek rá, de aztán hétfőn este kijelentette, hogy nem mond le. A kormány jó eredményeivel próbált érvelni, illetve azt állította, semmilyen törvényt nem sértett meg az ügyleteivel, és feleségének sem lett haszna a panamai vállalkozásból.
Rengetegen tüntettek ellene, online petíció is indult a lemondásáért, és még egy olyan honlapot is létrehoztak, ahol arra a kérdésre lehetett követni a választ, hogy lemondott-e már Sigmundur Davíð Gunnlaugsson miniszterelnök: Hefur Sigmundur Davíð sagt af sér? Erre most már igen a válasz.
Az offshore-botrányról szóló részletes cikkünket itt olvashatja .
Kínai, orosz, francia, szlovén szál
A vasárnap nyilvánosságra került Panama-iratok között a kínai elnök Hszi Csin-ping családjához köthető cégek is szerepeltek, így sógorának Teng Csia-kujnak például két vállalatát is kezelték a Mossack Fonseca ügyvédi irodában (a titkolózásban utazó offshore-közvetítői piacról és annak vezető cégéről, a Mossack Fonsecáról itt olvashat bővebben). Több kínai vezető környezete is érintett lehet, de a kínai állami médiában egyáltalán nem, vagy csak alig esik szó a kiszivárgott dokumentumokról, a neten pedig cenzorok hada dolgozik azon, hogy a kínai vezetők érintettségéről szóló híreket, mikroblog bejegyzéseket eltüntesse.
Az ukrán pénzügyi felügyelet hétfőn bejelentette, hogy ellenőrzi, valóban vannak-e offshore vállalatai Petro Porosenko elnöknek. Ugyanakkor hétfőn az ukrán főügyészség közölte, hogy „nem lát bűncselekményt" az államfő tevékenységében.
A Le Monde közben arról írt, hogy a francia Nemzeti Front elnökéhez, Marine Le Penhez köthető körök is szerepelnek a Panama-iratokban.
A Delo nevű szlovén napilap szerint pedig a közép-amerikai adóparadicsomban legalább 78 szlovén állampolgár jegyzett be céget, köztük egy szlovén miniszter, öt köztisztviselő, továbbá két tiszteletbeli konzul és két sportoló.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint sem offshore cégeket birtokolni, sem offsore számlákat használni nem tilos az országban, és az egész kampány csak az orosz elnök lejáratására kitalált hazugság. Peszkov már napokkal azelőtt felkészítette a közvéleményt egy Putyin elleni támadásra, hogy a dokumentumok napvilágra kerültek volna. A dokumentumokból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin üzlettársai jelentős, de rejtett befolyást szereztek az orosz médiában és az autóiparban, előfordult, hogy egyetlen tranzakcióval 56 milliárd forintnyi dollárt mozgattak meg egyszerre.
Az offshore-botrány keddi nemzetközi fejleményeit bővebben itt olvashatja>>>
Boldvai az első magyar, aki belebukott az offshore-botrányba
Kedden délután aztán kiderült, hogy távozik az MSZP-ből Boldvai László egykori pénztárnok, aki a felesége nevén levő cég miatt keveredett az offshore-botrányba. Az Index úgy tudja, Boldvai elismerte Tóbiás József pártelnöknek, hogy igaz a nyilvánosságra került információ a cégről, és felfüggeszti a párttagságát. Az MSZP-t kellemtelenül érintette a mostani botrány, a pártelnök ugyanis épp nemrég fontos megbízást adott Boldvainak a párt gazdálkodásával kapcsolatban. Boldvairól bővebben itt olvashat>>>
A panamai dokumentumok elemzése során a Direkt36 Horváth Zsolt, egykori fideszes politikus nevére bukkant. Azonban több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cégről és magánszemélyről is szó van az iratokban, akik között vannak befolyásos üzletemberek és a politikához áttételesen kötődő figurák is.