Közeleg a háború: Görögország lezárta légterét a líbiai gépek előtt

Görögország csütörtöktől szeptember 8-ig lezárta légterét a Líbiából érkező repülőgépek előtt - írja z MTI athéni lapértesülésekre hivatkozva.  A lezárás onnan derült ki, hogy az érintett pilótákat egy utasításban tájékoztatták az illetékes hatóságok. 

A görög külügyminisztérium nem akart nyilatkozni a kérdésben, de a sajtó azon spekulál, hogy a lépés egy líbiai NATO-hadműveletet jelezhet előre. Ennek részben ellentmond, hogy jelenlegi ismereteink szerint az Egyesült Államok és a katonailag jelentősebb európai hatalmak inkább fegyverszállítással, kiképzéssel és légitámogatással akarják segíteni a líbiai kormánycsapatokat, melyek az országból Szirt környékén egy saját territóriumot kihasító Iszlám Állam ellen eddig képtelenek voltak eredményt elérni.

 

Viszont a beavatkozás mellett szól, hogy a brit különleges alakulatok rakétával robbantottak fel egy robbanóanyagokkal megpakolt IS-es kamiont Líbiában. Az Egyesült Királyság elismerte a nyílt katonai akciót, indoklásuk szerint az Iszlám Állam terroristái öngyilkos merényletre készültek, a líbiai erőknek pedig nem voltak kellő erőforrásaik ennek megakadályozására, írja a Sky News.

A líbiai darázsfészek

Líbiában Moammer Kadhafi diktátor 2011-es – aktív nyugati segítséggel történt – megbuktatása után fegyverben maradt a több száz milícia, és a választás után két kormány alakult, két fővárossal, két parlamenttel. Az egyik az európai hatalmak által el nem ismert, de Törökország és Katar által támogatott mérsékelt iszlamista Líbia Hajnala Tripoli központtal, illetve a Nyugat által legitimnek tekintett Méltóság Tobrukban (mely azonban Kadhafi egykori tábornoka, Kalifa Haftar befolyása alatt áll). A Szahara belső részeivel pedig már senki nem törődik, mert az ottani tuareg és a tebu törzsek de facto függetlenné váltak. 

A Líbiában érdekelt hatalmak egészen 2015 őszéig nem is nagyon akartak belepiszkálni a kaotikus helyzetbe, és csak azután kezdtek nyomást gyakorolni, hogy Szirt városánál egy 200 kilométeres partszakaszt elfoglalt az Iszlám Állam (IS), majd kivetette hálóját az olajipari létesítményekre is. Ekkor ENSZ-közvetítéssel sikerült nagy nehezen megállapodni a Nemzeti Egyetértés Kormányának felállításában, mely azonban Fájez esz-Szarrádzs vezetésével csak áprilisra vette át az irányítást a főváros, Tripoli felett.

Ráadásul az EU és Törökország közti megállapodást követően Líbia vált a menekültek fő kiindulópontjává Európa felé. Az IOM (International Organization for Migration) menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezet szerint 700 ezer- 1 millió menekült várhatja éppen a líbiai partokon, mikor kerülhet fel egy csempészbárkára. A Földközi-tengeren járőröző egyesített uniós flotta pedig csak szerdán 3000 menekültet mentett ki a lélekvesztőkről, melyekkel a főleg Szíriából és Afrika válságövezeteiből érkező emberek nekivágtak a több száz kilométeres útnak. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!