További Külföld cikkek
-
Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztásnak - Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
- Tizenheten eltűntek, miután elsüllyedt egy turistahajó a Vörös-tengeren
- Miért nyert Romániában egy trumpista, és futott be mögé egy vallásos liberális jelölt?
- Családi vérengzés Törökországban: a legközelebbi hozzátartozóival végzett egy férfi
Izrael betonkerítések építésével próbálja elszigetelni a terroristákat az utánpótlásuktól, azáltal, hogy a föld alatt is lezárja a Gázai övezetből kivezető alagutakat. A teljes beruházás közel 2 milliárd sékelbe (150 milliárd forintba) kerülhet majd, tudta meg a helyi Jediót Ahronót újság. Az információt a védelmi minisztérium is megerősítette.
A becslések szerint legalább 1200 csempészjárat lehet a területen, ezek egyenként 1-20 kilométeresek is lehetnek. Az alagutak komoly problémát jelentenek az izraeli védelmi erőknek: a Hamász amellett, hogy élelmiszert, gyógyszereket és különböző fogyasztási cikkeket szállít rajtuk keresztül az elzárt Gázai övezetbe ezeken át csempészi be a fegyvereit, innen támad az izraeli célpontjaira.
A hadsereg tervei szerint a védelmi vonal majd' hatvan kilométeren át követné a Gázai övezet határát. Ilyet már korábban is építettek, ez lesz a harmadik. Ez lesz az első, amelyet olyan mélyre alapoznak, hogy az a remények szerint megakadályozhatja az alagútásást. Az első betontömböket az 1993-as oslói palesztin-izraeli megállapodások után helyezték el. Legutóbb 2005-ben kezdtek falépítésbe, amikor a védelmi erők kivonultak a területről.
Nemcsak a déli, tengerparti övezetnél kezdenek betonakadályok építésébe: a Libanonnal közös határon is megerősítik a védelmet. Ennek oka, hogy a síita Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk korábban a határmenti izraeli települések megszállásával fenyegetőzött. Itt jelenleg csak egy a magyar-szerb határról ismert gyoda és szögesdrotót kerítés választja el a két országot.
A falépítés a háború első lépése
Egy felörlő háború nem opció. A következő lesz az utolsó összecsapás a Hamász-rezsimmel
– idéz egy magát megnevezni nem akaró védelmi minisztériumi vezetőt a Times of Israel. A Gázai övezetet uraló szervezetet növekvő veszélynek nevezte, elnyomó terrorcsoportnak bemutatva azt.
Itt viszont meg kell látni az izraeli védelmi politika általánosítását: a Hamász fegyveres szárnya – és annak módszerei – valóban terrorszervezetekéhez hasonlít, azonban a Gázai övezetben egy jóléti szolgáltatásokat nyújtó (egészségügyi ellátó, nyugdíjfolyósító, rendvédelmi erő) kvázi-önkormányzatot tart fenn. A Hamász nem katonai módszerekkel ragadta meg a hatalmat. Választásokon, demokratikus úton vették át a palesztinok lakta terület irányítását. Igaz, a 2005-ös voksolást azóta nem követte másik – nem számítva a helyhatósági választásokat.
Az izraeli hadsereg ugyan folyamatosan a síiták által pénzelt Hamász-ellen hangolja a közvéleményt, de a politikusok, az utóbbi idők kormányai mind tárgyalópartnerként kezelték a szervezetet. A felek között nemcsak a fegyverek döntöttek. Feltehetőleg most is túlzó kijelentés az, hogy háborúra készülnek. Sokkal valószínűbb, hogy az izraeli közvéleményt akarják megnyerni a drága beruházáshoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
