Baloldali hármas koalíció vezetheti tovább Berlint

Megszületett a berlini tartományi választás nem hivatalos végeredménye. Az eredmények alapján a következő tanulságok láthatók:

• A két nagy párt, az országos szinten is nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) és kereszténydemokraták (CDU) eddigi történetük legrosszabb eredményét érték el Berlinben. 
• Az SPD támogatottsága közel 7 százalékkal, a CDU-é közel 6 szézalékkal csökkent. 
• A bevándorlásellenes AfD a német fővárosban is két számjegyű eredményt (14,2 százalék) ért el, de így is csak az ötödik legerősebb párt az önálló államként működő Berlinben.
• Erősödött az egykori Kelet-Berlinben népszerű, posztkommunista Baloldal (Die Linke).
• A Kalózpárt öt év után kiesett a berlini törvényhozásból, a liberális FDP viszont visszaküzdötte magát a berlini képviselőházba.

Merkel pártjának támogatottsága Berlinben is több mint 5 százalékkal csökkent. A pártnak sorozatban ez a negyedik komoly fiaskója Baden-Württemberg, Rajna-vidék és Mecklenburg-Vorpommern után. Elemzők szerint azonban Berlinben nagyobb súllyal esett latba a helyi, városi politika, mint Merkel országos megítélése. A CDU egyrészt egy nem túl vonzó listavezetővel állt ki a nagy népszerűségnek örvendő szociáldemokrata kormányzó-polgármesterrel, Michael Müllerrel szemben. Másrészt a választópolgárok a lakáshiányról, a növekvő lakbérekről és a rosszul működő városi hivatalokról mondtak véleményt.

A menekültválságnak persze erre a tartományi választásra is volt hatása, amit igyekezett is meglovagolni a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD). A 2013-ban alapított, de igazán 2015 második felétől aktív párt a tartományi választásokon sorra kétszemjegyű eredményeket produkál, Szász-Anhaltban és a mecklenburg-elő-pomerániai választásokon 20 százalék fölötti eredményükkel a második legerősebb párttá váltak. Berlin a 10. tartományi parlament, ahova az új párt bejutott. 

A baloldal bástyájának számító Berlinben az AfD végül 14 százalékos eredményt ért el, amivel csak az ötödik legnagyobb erőnek számít.  Az AfD Berlinben is provokatív kampányt vitt, de megszólalásaik itt visszafogottabbak voltak, mint más tartományi választásokon.   Elemzők szerint a CDU-tól elfordult szavazók jelentős része az AfD-hez pártolt át. Jól látható az is, hogy az egykori Kelet-Berlinben élő németek és az orosz kisebbség körében magasabb (17 százalék) a párt támogatottsága, mint a város nyugati részén (11 százalék).  A párt a 78-ból 5 egyéni körzetben is mandátumot szerzett. A 160 tagú képviselőházban  25 fős frakciója lesz.

Jörg Meuthen, az AfD társelnöke azt mondta: berlini eredményüket nem az olyan erősen vidékies szerkezetű tartományokban elért eredményekkel érdemes összevetni, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia, hanem a másik két tartományi rangú nagyvárosban, Hamburgban és Brémában mutatott teljesítménnyel, amelyhez képest a berlini "grandiózus siker". Vasárnap önkormányzati választásokat is tartottak Berlinben. Két keleti-berlini kerületben ( Treptow-Köpenick és Marzahn-Hellersdorf) az AfD 20 és 23 százalékot kapott, így ott a szociáldemokraták és a Baloldal mellett a harmadik legerősebb pártnak számítanak. A párt 2017-ben minden bizonnyal bejut a Bundestagba is.  

Ugyan a szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot és folytathatják Berlin kormányzását, ők is komoly figyelmeztetést kaptak, feltehetően a város ügyeinek nem megfelelő menedzselése miatt. Várhatóan nem folytatják a kormányzást a CDU-val, ehhez nincs is meg a szükséges többség.

A legvalószínűbb, hogy a Baloldallal és a Zöldekkel közösen alkotnak majd koalíciót.  Az SPD és a Baloldal (illetve korábban a posztkommunista PDS) korábban már bizonyítottak: tíz évig kormányozták közösen Berlint. A Zöldek öt évvel ezelőtt élesen ellenezték a 100-as autópálya továbbépítését, most azonban már a választás előtt bejelentették, hogy ez nem lenne kizáró ok egy kormányzó koalícióban való részvételhez.