Elszakadt a cérna a Templom-hegy neve miatt

Botrány tört ki Izraelben, miután egy hete az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO elfogadott egy Izraelt elítélő határozatot. A tervezet palesztin kezdeményezésre készült, és az arab tagországok – Algéria, Egyiptom, Katar, Libanon, Marokkó, Omán és Szudán – támogatásával került a szervezet végrehajtó tanácsa elé.

Vihar a név körül

A határozat elítéli Izraelt a "fokozódó agresszióért" és az erőszak alkalmazásáért a jeruzsálemi Óvárosban, a falakkal körbevett Templom-hegy körzetét fenntartó muszlim adminisztratív szervezet (Vaqf) és a muszlimok vallásgyakorlása ellen. A dokumentum a három egyistenhívő világvallás (az iszlám, a judaizmus és a kereszténység) közös szent helyét, a Templom-hegyet kizárólag annak arab nevén (al Haram al Sarif) említi, a "Templom-hegy" nem szerepel benne. 

Az 1967-es hatnapos háború óta izraeli fennhatóság alatt álló Kelet-Jeruzsálem annektálását a nemzetközi közösség máig nem ismeri el, a Kelet-Jeruzsálemhez tartozó Templom-hegy pedig a világ egyik legtöbb politikai és vallási konfliktussal terhelt pontja. Ám míg az 1967-ben elfoglalt területek jövője Izraelben régóta komoly politikai vita tárgya, a zsidóság vallási-kulturális öröksége, szentföldi eredettörténete és jeruzsálemi gyökerei egyáltalán nem.

Nem csoda, hogy a hírre azonnal széles körű, heves tiltakozás tört ki a Templom-hegy kulturális örökségének sokszínűségét tagadó határozat ellen. A dokumentumot az izraeli politikai spektrum minden oldalán úgy értékelték, hogy az UNESCO megtagadta a zsidó vallás évezredes kötődését Jeruzsálem Óvárosához, és az Izrael-ellenes arab országok kulturális értékmegőrzésnek álcázott politikai nyomásgyakorlása jelének tekintik. A jeruzsálemi Óváros, benne a Templom-heggyel egyébként 1980-ban került fel a világörökségi listára, Jordánia kezdeményezésére.

Egy jó ürügy?

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az UNESCO lépését abszurdnak nevezte, és ahhoz hasonlította, mintha a szervezet a Nagy Fal kínai, vagy a piramisok egyiptomi kulturális kötődéseit tagadná. Ugyanakkor a heves reakciók és az elnevezésen való rugózás a jelek szerint elfedi azt a tényt, hogy Izrael valójában nem reagált a határozat kulturális örökségvédelmi szempontból releváns pontjaira: a templom-hegyi ásatásokra és a környező kelet-jeruzsálemi városrész lassú, de folyamatos átalakítására.

A környéken zajló ásatásokkal és a különböző fejlesztésekkel, szükségessé váló kárelhárításokkal kapcsolatban a Vaqf és a helyi muszlim vallási vezetők, illetve a zsidó hatóságok kölcsönösen egymást szokták károkozással, kulturális vandalizmussal okozni. A zsidó telepesek Izrael által támogatott, ám nemzetközileg erősen vitatott tömbszerű kelet-jeruzsálemi lakásépítései ugyanakkor valóban jelentősen megváltoztatják a vitatott hovatartozású városrész karakterét.

Az UNESCO kifogása kapcsán elég csak arra gondolni, hogy Budapesten micsoda városképvédelmi mizéria kerekedett, amikor a rózsadombi volt SZOT-szállóra a befektető emeletráépítést tervezett. Vannak tehát az UNESCO-dokumentumban örökségvédelmi szempontból releváns felvetések, de a határozattervezet palesztin megszövegezőit elragadta az Izrael-ellenes hevület, a szervezet Végrehajtó Tanácsában pedig hiányoztak a politikai feltételek vagy legalább az akarat egy józanabb, kompromisszumos szöveg megalkotására.

Kényes környék

A Templom-hegy körzete tehát izraeli fennhatóság alatt áll, de az adminisztratív jogokat a jordániai befolyás alatt álló Vaqf gyakorolja. A körzet látogathatósága nagyon kényes ügy, a lehetőségekre erősen kihat a mindenkori politikai klíma és biztonsági helyzet. Az alapszabály az, hogy a Templom-hegy területére – bizonyos időkorlátok között – bárki beléphet, ám a vallásgyakorlás csak a muzulmánoknak engedélyezett.

Az al Akszát és a Sziklamecsetet azonban 2000, a második intifáda óta csak muzulmánok látogathatják, igaz, 2015-ben megindultak a tárgyalások Amman és Jeruzsálem között a nyitásról. A zsidó vallási előírások mindenesetre tiltják a zsidóknak, hogy a hajdani salamoni Templom területére belépjenek.

Valójában azonban amikor a helyzet feszült, az izraeli biztonsági erők korlátozzák vagy megtiltják a belépést a muszlimoknak is, főleg a fiatalabb férfiaknak. Mivel az akár ötezer főt is befogadni képes al Aksza nemcsak szent hely, de messze a legnagyobb és leglátogatottabb mecset is Jeruzsálemben, ezt a (muszlim) palesztinok érthető módon a vallási jogaik korlátozásaként élik meg.

Az izraeli fennhatóság kiterjesztése mellett kampányoló szélsőséges zsidó csoportok viszont gyakran látogatnak csoportosan a Templom-hegyre, amit a palesztinok provokációnak tekintenek, ahogy azt is, amikor a zavargások idején az izraeli katonaság kivonul rendet teremteni. (A szent zsidó imahely, a Siratófal a Templom-hegy körzetén kívül, de annak közvetlen szomszédságában, még az UNESCO által védett területen van.)

Korábban is megpróbálták

Az UNESCO határozatát a szervezet végrehajtó tanácsában 24 tagország támogatta, 26 tartózkodott. Az USA, Németország, Egyesült Királyság, Hollandia, Litvánia és Észtország nemmel szavazott. Magyarország jelenleg nem tagja a testületnek. Kérdésünkre a külügyi tárca közölte, hogy a határozattervezettel kapcsolatban nem volt közös EU-álláspont, a kormány szerint "a jeruzsálemi Templom-hegy a világörökség részeként történő megőrzése az emberiség egyetemleges felelőssége."

Bár botrány csak most lett belőle , a mostani UNESCO-határozat nem az első a sorban. A szervezet előző, áprilisi ülésszakán egy nagyon hasonlót fogadtak el, amiben a Templom-hegy szintén csak az arab nevén szerepelt, sőt, 2010-ben és még korábban is születtek hasonló dokumentumok. Egy, a most elfogadotthoz nagyon hasonló határozat pedig tavaly októberben bukott el.

Palesztin játszma vagy jogos izraeli kifogás?

Most elszakadt a cérna, és Izrael felfüggesztette az együttműködést az UNESCO-val. Az izraeli UNESCO-nagykövet Palesztinát "játszmázással" vádolta, és közölte, hogy az országok és népek konfliktusait nem az UNESCO-ban kell megoldani. A palesztin UNESCO-képviselő viszont üdvözölte a határozatot, ami reménye szerint nyomás alá helyezi Izraelt, hogy állítsa le az ásatásokat és építkezéseket.

A helyzetre reagálva az UNESCO végrehajtó tanácsának elnöke közölte, szerették volna, ha több idejük van egy kompromisszumos megoldás kidolgozására. Ám annak fényében, hogy 2015 októberében egy hasonló tartalmú tervezet még elhasalt, ez üres mentegetőzésnek tűnik.

Az UNESCO igazgatója, Irina Bokova óvatosan el is határolódott a VT határozatától, amikor azt hangsúlyozta, hogy sehol máshol nem osztozik egy helyen úgy a zsidó, a keresztény és a muszlim hagyomány és örökség, mint Jeruzsálemben. Rijad al Maliki palesztin külügyminiszter erre aztán egyből vissza is szólt, hogy Bokovának nem a véleményalkotás, hanem a határozatok végrehajtása a dolga.