Skócia és Wales megtrollkodhatja a brexitet

Újabb akadályok gördültek a brexit elé, miután kiderült, Skócia és Wales is befolyásolhatja a legfelsőbb bíróság döntését arról, hogy hogyan is legyen a brit uniós kilépés. Míg a kormány minden erejével azon van, hogy ne kelljen parlamentnek megszavaznia a kilépés megkezdését, ez egyre kevésbé valószínű.

Ugyanis egy korábbi első fokú bírói döntés szerint a parlamenti többség kell majd a brexit-tárgyalások megkezdéséhez, pontosabban Lisszaboni Szerződés kilépést szabályozó, 50-es cikkelyének hatályba lépéséhez. A konzervatív kormánypárt nem hagyja ennyiben, benyújtotta a fellebbezését, ezzel a legfelsőbb bíróság elé került az ügy.

A bíróság 11 tagja december 5-én kezdi majd a többnapos meghallgatást az ügyben. Erre pedig külső képviselőket is meghívnak, akik befolyásolhatják a döntést. Ezzel kapcsolatban a legfelsőbb bíróság pénteken megerősítette, 

hogy az ügy skót vonatkozásairól tájékoztassa a bíróságot. A walesi főügyész is részt vesz majd a meghallgatáson, az ő feladata lesz a parlamentáris szuverenitás és jogállamiság szempontjából érvelni.

A skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon szerint a skót parlamentnek és az Egyesült Királyság más törvényhozásainak (azaz a walesi és északír gyűlésnek) is létfontosságú kikérni a véleményét, mielőtt az 50-es cikkely életbe lépne. Mick Antoniw tanácstag, a walesi kormánygyűlés főügyésze korábban azt mondta:

A kilépés megtárgyalása nem csak a parlamentáris szuverenitás szempontjából, hanem az Egyesült Királyság egész jogi és alkotmányos rendszerére nézve rettentően fontos ügy.

A meghallgatás december 5-én kezdődik, négy napon át fog tartani, a döntés pedig valószínűleg csak az új évben lesz majd. Észak-Írország főügyésze az ügy decentralizációs jellegére hivatkozva szintén részt vehet a meghallgatáson.

A kormánynak lényegében egy a fontos: hogy ne kelljen a parlamentben magyaráznia a brexit tervét, ugyanis nemrég egyértelművé vált: a londoni kabinetnek egyelőre semmiféle konkrét terve nincs, pedig Theresa May szerint már 2017 márciusában életbe kellene léptetni az 50-es cikkelyt. Mindeközben a BBC-nek egy kormányszóvivő elmondta, a kormány álláspontja változatlan, a decemberi meghallgatásra stabil érvekkel készülnek.

Azt, hogy miért kell végigvinni a parlamenten egy népszavazási döntést és mit várhatunk ettől, ebben a cikkünkben bővebben is kifejtettük.