Obama megkegyelmezett a Wikileaks szivárogtatójának

Barack Obama három nappal leköszönése előtt, egyik utolsó elnöki intézkedéseként enyhítette Chelsea Manning büntetését, aki így hamarosan kiszabadul a börtönből, írta a BBC. Chelsea – akkori nevén még Bradley – Manning katonaként több mint 700 ezer oldal titkos információt és videókat szivárogtatott a Wikileaksnek 2010-ben.

2013-ban ezért 35 év börtönre ítélték, ami azt jelenti, hogy az előzetesben töltött büntetést is beleszámítva 2045-ig kellett volna a börtönben maradnia. Obama mostani döntése viszont azt jelenti, hogy pár hónap múlva, az idén május 17-én szabadulhat. Manning még 2013-ban, egy héttel azután kért elnöki kegyelmet Obamától, hogy kiderült, mekkora büntetést kapott.

Manningen kívül az NSA-botrány kirobbantója, Edward Snowden is beadott kegyelmi kérvényt Obamának, az ő esélyeiről itt írtunk bővebben. A Fehér Ház az elmúlt napokban már utalt arra, hogy nyitott Manning büntetésének enyhítésére, szembeállítva helyzetét Snowden esetével.

A Wikileaks alapítója, az évek óta Ecuador londoni nagykövetségén élő Julian Assange is beszélt arról  tavaly szeptemberben, hogy ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor hajlandó feladni magát az amerikai hatóságoknak, amik bíróság elé akarják állítani.

Kedden Manninggel együtt Obama további 209 embernek enyhítette a büntetését, 64 másiknak pedig kegyelmet adott. Obama már egészen biztosan a leginkább kegyelmes elnökként vonul be a történelembe, hiszen keddig is 1023, többségében kábítószerrel összefüggő bűncselekményekért elítélt embert engedett szabadon, vagy enyhített jelentősen a büntetésükön. Az őt megelőző 11 elnök összesen nem osztott ki ennyi kegyelmet.

Áruló vagy hős?

A Wikileaksnek szivárogtató Manninget 2013-ban a hadbíróság felmentette a halálbüntetéssel fenyegető, „az ellenség segítése" névre hallgató vádpont alól – tizenkilenc másikban, köztük a kémkedés elleni törvény többszöri megsértésében azonban bűnösnek mondta ki a közlegényt, és 2045-ig börtönben maradt volna, ha Obama nem dönt büntetése enyhítéséről.

Manninget sokan árulónak tartották, ugyanakkor a háborúellenes és az információszabadságért küzdő aktivisták hősként tekintenek rá, aki megmutatta az iraki háború igazi arcát.

Manninget azzal vádolták, hogy titkosított diplomáciai táviratokat, és Irakban végrehajtott amerikai akciókat bemutató videókat juttatott el a Wikileakshez 2009 novembere és 2010 májusa között, amikor hírszerzési elemzőként Bagdadban dolgozott. A közlegény a SIPRNetről, az amerikai védelmi minisztériumnak szinte az egész világot behálózó belső hálózatáról töltötte le az anyagokat.

Manning félmillió, az iraki és az afganisztáni háborúból származó katonai jelentést, és az amerikai nagykövetségeken készült 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a Wikileaks-nek. A dokumentumokból többek között kiderült, hogy a szaúdi király újabb Musarrafot akart volna Pakisztánban, Sarkozy nőügyei aggasztották az amerikai diplomatákat, és magas rangú észak-koreai tisztviselők szöktek délre.

A Wikileaksnek eljuttatott anyagok között volt az a 2007-es hírhedt videofelvétel is, amin egy amerikai Apache helikopter 11 embert – köztük a Reuters egyik fotósát – is megölt Bagdadban.

Kimásolgatta az adatokat

Manning az egyik iraki hírszerzési egységhez volt beosztva, és annak ellenére is hozzáférhetett biztonsági informatikai hálózatokhoz, hogy csak közkatona volt. Manning meghallgatásán azt állította, hogy először csak saját használatra másolta le a dokumentumokat egy pendrive-ra, ugyanakkor minél többet olvasott el belőlük, annál inkább aggasztotta, amit megtudott.

Állítása szerint amikor 2010 januárjában szabadságra hazautazott az Egyesült Államokba, akkor magával vitte az adatokat, amiket aztán felajánlott a Washington Postnak és a New York Timesnak is, de a lapok elutasították. Így fordult a Wikileakshez.

Később nyilvánosságra hozott levelei szerint nagyon unatkozott, ezért internetes fórumokon töltötte az idejét, ahol egy volt hekkerrel is felvette a kapcsolatot. Azért bukott le, mert elmondta neki, hogy titkos dokumentumokat szerzett, amiket elküldött a Wikileaksnek. Az esetleges bűnrészességtől tartó hekker azonban feljelentette Manninget, és a levelezésüket is átadta.

2010. május 26-án tartóztatták le Manninget, aki előbb hónapokra egy kuvaiti börtönbe került, ahonnan végül egy Washingtonhoz közeli katonai bázisra szállították. Miután döntöttek arról, hogy ügyét hadbíróságnak kell tárgyalnia, 2012. februárjában emeltek hivatalosan is vádat ellene a marylandi Fort Meade-ben.

Manning többek között azt vallotta, hogy a háború valódi árára akarta felhívni a figyelmet, és vitát akart kezdeményezni az amerikai külpolitika és hadsereg működéséről. Mint mondta, tiszta a lelkiismerete tette miatt.

2013 augusztusában aztán 35 év börtönre ítélték, és megfosztották minden katonai rangjától és járandóságától. Ezután nem sokkal jelenette be, hogy Chelsea-re változtatja a nevét, és hormonterápiát kezd, hogy nőként élhessen tovább. Egy kansasi bíróság 2014-ben engedélyezte Manningnek, hogy hivatalosan is Chelsea Elizabeth Manningre változtassa a nevét. Átírták születési bizonyítványát és katonai dossziéját is.