Trump aláírta a rendeletet, pár hónap és épül a fal

Big day planned on NATIONAL SECURITY tomorrow. Among many other things, we will build the wall!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. január 25.

Donald Trump aláírt két rendeletet is, ami után kezdődhet a mexikói-amerikai határmenti fal építése. A szövegezés egész pontosan egy "nagy, fizikai akadályt" rendel el a déli határra. A második rendelet megvonja a támogatást az úgynevezett "menedékvárosoktól", ezzel kényszerítve őket az illegális bevándorlók deportálására.

Sean Spicer szóvivő azt mondta, a rendelet hatására nem csak az illegális bevándorlás, de a bűnözés és a drogcsempészet problémáit is "gyökerénél" elfojtja. 

Miután először Twitteren jelentette be, ma, a beiktatása utáni első tévés nagyinterjún Donald Trump azt mondta az ABC News újságírójának: hónapokon belül megkezdik a mexikói-amerikai határra ígért fal építését. A költségeket első körben az amerikai adófizetők pénzéből fogják fedezni, majd "relatíve hamar" tárgyalásba kezdenek Mexikóval, és végül ők fizetik majd az egészet, ígérte az elnök.

A kampány során azt mondta, mivel Mexikó 58 milliárd dolláros kereskedelmi deficitben van az USA-val szemben, ezért logikus, hogy a körülbelül 16-20 milliárd dollárnyira becsült építkezést ők állják, bár a fenntartási költségekről nem esett szó. Mexikó először tavaly márciusban reagált, akkor azt mondták, semmi szín alatt nem fizetnek a határfalért. Enrique Pena Nieto mexikói elnök ezt most megismételte - hol máshol, mint a Trump kedvenc platformján, a Twitteren. A mexikói elnök a Twitterén megjelent videóüzenetben azt mondta: "Sajnálom és elítélem az amerikai kormány döntését, hogy folytatja a fal építését a határon, amely éveken át inkább megosztott, és nem egyesített bennünket".   Nieto leszögezte: többször elmondta már,

Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért.

Komoly szabályzatcsomag érkezhet a héten, írja a BBC. De hogy pontosan mikkel erősítené a 45. elnök a nemzetbiztonságot?

• Elrendelné a 2000 mérföldes fal (vagy kettős kerítés) építését a mexikói-amerikai határon, amit Mexikóval fizettetne ki (bár lehet, csak utólag).
• Ideiglenesen befagyasztaná a menedékjog kiadását, később pedig extrém szigorral vizsgálná át azokat a bevándorlókat, akik hét közel-keleti és afrikai, túlnyomóan muszlimok által lakott ("terrorizmusra hajlamos") országból érkeznek.
• Kényszerítené az úgynevezett "menedékvárosokat" a határőrökkel való együttműködésre és az illegális bevándorlók deportálására.
• A New York Times forrásai szerint fontolóra vette, hogy megtartsa az Obama-adminisztráció szégyenfoltját, a guantanamói börtönt és újraindítsa a George W. Bush elnöksége alatti terrorellenes háború keretében használt titkos börtönöket.
• Ha már terrorellenes háború:  terrorszervezetnek nyilvánítaná a Muszlim Testvériség iszlamista csoportot.

Bár Trump a választás előtt szó szerint a muszlimok bevándorlásának megtiltásával kampányolt, és sokak szerint félő, hogy ezek az intézkedések lehetnek a vallási-faji alapú szűrés első lépései, de Trump tanácsadója, James Carafano szerint semmi ok az aggodalomra:

Politico szerint Marco Rubio csütörtökre ígérte a tervezetek nyilvánosságra hozását, a döntéseket pedig a szenátor szerint "inkább előbb, mint sem utóbb" végre is fogják hajtani. 

Alternatív szociális érzékenység

Trump Chicago kérdésében is bekontrázott az előző adminisztrációnak: az Obama-kormány leváltása előtti hajrában készült el az a tanulmány, ami megmutatta, jogos a chicagói fekete amerikaiak felháborodása, valóban rendszerszintűek voltak a túlkapások a színesbőrűek ellen a városi rendőrség részéről.

A városban azonban a rendfenntartókba vetett bizalom megszűntével nagyot nőtt az emberölések száma, melyre megoldásként Trump most kifinomultan azt lépte: ha nem lesz vége a vérontásnak, szövetségi rendfenntartókat küld a városba. Ha hinni lehet az előző adminisztráció belügyminisztériuma által kezdeményezett felmérésnek, a rendőrségi készültség fokozása és a "rendőrállamosítás" tovább ronthatja a helyzetet – a városiak pedig a gyilkosságok és a rendőri túlkapások kereszttüzébe kerülhetnek.

Ó, ió, ció, legitimáció

Trump berúgta az elnökség motorját, a héten már a második kampányígéretét fogja életbe léptetni, emellett viszont az utólagos legitimáció lehet a legnagyobb problémája. Az elektori szavazatokat szorosan nyerte meg, a többség azonban nem rá szavazott, a beiktatása után pedig az amerikai történelem egyik legnagyobb tüntetését szervezték ellene. Nem meglepő, hogy a kampány alatt megismert, veszteni nem hajlandó Trump bizonyítékokat akar felhajtani, amik alátámasztanák a saját jogosultságát.

Szerdán érkezett az a hír is, hogy átfogó nyomozást indíttat majd a választási csalások felgöngyölítésére: 

Trump szerint ezeken a csalásokon elsősorban a többségi szavazatot 3 millióval megnyert Hillary Clinton profitált – ha a nyomozások neki adnak igazat, az komoly ütőkártya lehet a támogatottságát egyelőre alternatív tényekkel alátámasztgató adminisztráció kezében. Trump kamuvoksokkal kapcsolatos kijelentéseit azonban a mértékadó lapok teljesen légből kapottnak tartják.