Moszkva szerint abszurd a kiszivárogtatott békejavaslat

Abszurdnak nevezte a Kreml azt a New York Times-ban kiszivárogtatott tervet, amely az ukrajnai helyzet rendezésére tesz javaslatot. Az ismeretlen ukrán parlamenti képviselő, Andrej Artemenkonak tulajdonított tervet egy héttel lemondása előtt kapta meg Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, akinek épp túlzott szoros orosz kapcsolatai miatt kellett lemondania.

Igaz, Michael Flynn távozása után ott maradtak azok a munkatársak, akik a csomag kézbesítésében részt vettek, de az ismét feszültebbé váló orosz-amerikai helyzetben – miután a republikánus elnök nem igazolta a Kreml reményeit – nem valószínű, hogy a tervet bárki komolyan venné, azután, hogy kiszivárgott.

Keletről ki, délen bérlőként be

Az állítólag ukrán oldalról érkezett javaslat a háborús helyzet rendezésére két feltételt szabott:

• a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területekről vonuljanak ki a hivatalosan ott sem lévő orosz erők,
• a Krímet pedig vegye bérbe Ukrajnától Oroszország 50-100 évre.

A terv ugyan sok gyakorlati problémát vetne fel – például, hogy milyen jogállásuk lenne a "bérelt" területen élőknek, akik szinte mind orosz állampolgárságot kaptak – de nem elképzelhetetlen, hogy ukránnak álcázva tulajdonképpen Moszkvától indult.

Persze a második feltétel mindenképp teljesíthetetlennek látszik, de "ukrán javaslatként" alap lehetett volna a tárgyalásra – azzal, hogy az oroszok végül csak az elsőt teljesítenék, cserébe a Krím annexiójának ukrán tudomásul vételéért –, egészen addig, amíg ki nem szivárgott.

A javaslat ugyanis még Flynn lemondatása előtt jutott el Washingtonba, amikor a Kreml még reménykedhetett abban, hogya Fehér Ház tesz valami gesztust az ukrajnai rendezés érdekében Moszkva felé. Ehelyett azonban az amerikai elnök egyértelműen kimondta: Oroszországnak vissza kell adnia a Krímet.

Flynn lemondatása és a terv kiszivárgása után a Kreml – akárhonnan is származott a terv – nem mondhatott mást, mint hogy a felvetés is abszurd, mondván „miért bérelnék azt, ami az övék”  – érvelt a Reuters szerint az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A Kreml Trumppal kapcsolatos csalódását jelzi az a hétvégi elnöki rendelet is, amely alapján ezután az orosz hatóságok hivatalosan is elfogadják a donyecki és luganszki szakadár "népköztársaságok" által kiadott dokumentumokat, útleveleket. Ez lényegében egy lépéssel közelebb visz a szakadár államok elismeréséhez, amitől Moszkva egyelőre tartózkodik – ki nem mondva bízva abban, hogy a keleti terület tárgyalási alap lehet Kijevvel és a Nyugattal, cserébe a Krím annexiójának elfogadásáért.

Miután azonban erre úgy tűnik, nincs esély, a Kreml előremenekült – de egyelőre csak annyira, hogy vissza is tudjon farolni a majdnem elismerésből, ha a Krím és a kelet-ukrajnai szakadárok egymástól elválasztható kérdésekké válnának a Nyugat számára is. Ez azonban egyelőre azért valószínűtlen, mert azt jelentené, Moszkva lényegében büntetlenül felrugva a saját maga által is vállalt nemzetközi szerződéseket egyoldalúan módosíthatja a határokat, szomszédai rovására.