Rabbi volt Mecger, rab lett belőle

Mecger januárban vádalkut kötött, amelynek keretében beismerte a megvesztegetést és a csalást, és három és fél éves börtönbüntetésben, valamint ötmillió sékeles (mintegy négyszázmillió forintos) bírságban állapodott meg az ügyészséggel, írja az MTI.

Azonban a bíró a börtönbüntetés hosszát túlzottan enyhének tartotta, és felemelte egy évvel, mert indoklása szerint vádalku nélkül valójában hattól kilenc évig terjedő büntetés járt volna az elkövetett tettekért, és szerinte hét év lett volna a kívánatos.

A vádak szerint Mecger mintegy tízmillió sékel (mintegy nyolcszázmillió forint) kenőpénzt fogadott el, amelyből hétmillió sékel (mintegy félmilliárd forint) az ő zsebében landolt. Százalékot vont le a közvetítésével különböző szervezeteknek küldött adományokból, s hivatalának előnyeit kihasználva jelentős pénzekhez jutott. A 2015 októberében benyújtott vádirat alapján a főrabbi megvesztegetési pénzeket fogadott el zsidó vallásra való áttérésekért, és adócsalást is elkövetett, amikor az áldásokért és esketésekért kapott pénzeket nem vallotta be az adóhatóságnak.

Jóna Mecger 2003 és 2013 között, majdnem tíz évig volt a két izraeli főrabbi egyike, az askenázi, vagyis az Európából származó zsidók ügyeinek felelőse, míg a másik főrabbi - jelenleg Jichák Joszef - a Közel-Keletről és Afrikából származó (szefárd) zsidók ügyeiért felel. Hivatali időszakának végén az ellene felmerült korrupciós vádak miatt előbb átmenetileg felfüggesztette hivatalának ellátását, majd lemondásra kényszerült.

Izrael történetében először ítéltek el ilyen magas rangú vallási méltóságot.