Az FBI igazgatója megcáfoltatná Trump állítását

Lapértesülések szerint James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója arra kérte az igazságügyi minisztériumot, hogy nyilvánosan cáfolja meg Donald Trump elnök állítását, miszerint elődje, Barack Obama még elnökként elrendelte Donald Trump és kampánycsapata lehallgatását. 

Az információt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szinte egyidejűleg közölte internetes oldalán a The Washington Post és a The New York Times. 

Mindkét lap azt írta, hogy Comey igazgató még szombaton – Trump elnök első Twitter-bejegyzéseinek megjelenésekor – fordult az igazságügyi minisztériumhoz e kéréssel, mert szerinte az elnök megjegyzése egyúttal azt a látszatot kelti, hogy az FBI törvényt sértett. Az FBI szóvivője nem kívánta kommentálni a két lap információját, és Sarah Isgur Flores, az igazságügyi minisztérium szóvivője sem nyilatkozott.

A The New York Times ugyanakkor meglepetésének adott hangot, hogy maga az FBI-igazgató miért nem adott ki nyilatkozatot. A lap szerint az FBI-nak megvannak a dokumentumai, így tudhatja, hogy Donald Trump megállapítása megalapozott-e vagy sem. A lap szerint míg a hírszerzés nem szokott nyilvánosan megvitatni ilyen kérdéseket, addig az FBI-t nem akadályozza semmilyen törvény, hogy nyilatkozatot adjon ki.

A volt hírszerzési igazgató nem tud róla

Obama volt elnök szóvivője, Kevin Lewis szombaton tagadta a Donald Trump állításaiban foglaltakat, mondván, hogy sem Obama elnöknek, sem a Fehér Háznak soha nem tartozott a politikai gyakorlatához, hogy amerikai állampolgárok lehallgatását, megfigyelését rendelje el.

A TheBlaze című hírportál viszont vasárnap emlékeztetett rá, hogy az Obama-kormányzat igazságügyi minisztériuma 2013-ban lehallgattatta a republikánusokhoz közelálló Fox televízió ismert újságírójának, James Rosennak a telefonjait, és figyeltette az újságíró családtagjait is. A lehallgatás annak a nyomozásnak a része volt, amelyet az Obama-kormányzat folytatott újságíróknak történt kiszivárogtatások ügyében. Rosen mellett akkor az Obama-adminisztráció az AP amerikai hírügynökséget is megfigyelte.

James Clapper korábbi nemzeti hírszerzési igazgató az NBC-nek kategorikusan tagadta, hogy elrendelték volna a Trump Tower lehallgatását, márpedig neki tudnia kellett volna erről.

Josh Earnest, a Fehér Ház korábbi szóvivője pedig arról beszélt, hogy az elnök nem rendelheti el önkényesen egy amerikai állampolgár lehallgatását (külföldi állampolgárok esetében más a helyzet). A törvényi lehetőségek megengedik, hogy a FISA (Foreign Intelligence Surveillance Act, külföldi hírszerző tevékenység megfigyelése, nagyjából) nevű törvény nevében szimplán a gyanú alapján, konkrét bizonyíték nélkül is dolgozhassanak az FBI nyomozói, de ez is átfutna az igazságügyi minisztériumon és egy szövetségi bírón is.

A demokraták szerint így is, úgy is rossz

Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője pedig arról beszélt, hogy ha nem igaz Trump megfigyelési vádja, az nem méltó egy elnökhöz, írja a Politico. Ha viszont igaz, akkor az szerinte azt bizonyítja, hogy egy szövetségi bíró is úgy ítélte meg, hogy érdemes megfigyelést folytatni, mert valaki Trump környezetében törvényt sérthetett, vagy kapcsolatban állhatott külföldi ügynökökkel.

Schumer és Trump között már azután feszült lett a viszony, hogy a demokrata szenátor lemondásra szólította fel Jeff Sessions igazságügyi minisztert, akiről kiderült, hogy még tavaly találkozott az orosz nagykövettel, de szenátusi meghallgatásán erről félrevezetően nyilatkozhatott. Trump viszont válaszul kirakott egy olyan fotót, amint Schumer eszik éppen fánkot az orosz nagykövettel.

Schumer többek között azt is bedobta, hogy egy különleges ügyésznek kellene kivizsgálnia az orosz kapcsolatokat.