Kelet-európai diplomaták Washingtontól kértek segítséget Oroszország ellen

Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadásokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

"Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából" – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, aki a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. "Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk" – szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely "hibrid háborút" folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet orosz rádióadásokról számolt be, melyek igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szerint Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, és a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor – aki az egész meghallgatást összehívta – jelezte, hogy támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. "Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi" – szögezte le a dél-karolinai szenátor.

Kedden a kongresszusban Peter Roskam republikánus és David Cicilline demokrata párti politikus bejelentette: szerdán beterjesztik a képviselőházban azt a kétpári javaslatot, amely szankcionálni tervezi "azokat az entitásokat és egyéneket, amelyek és akik Oroszországon belül, vagy az orosz kormánnyal kapcsolatban állva, számítógépes adatlopásokban, kibertámadásokban vagy propaganda-kampányokban vettek részt azzal a szándékkal, hogy beavatkozzanak demokratikus választási folyamatokba". A kétpárti törvényjavaslat várhatóan kitér majd a 2017-ben több európai országban esedékes választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteire is.  (MTI)